Politika:Tüntetés 2019

Forrás: Momentum, Facebook borító

Ez a rövid szócikk azoknak szól, akik szerint nem érdemes „tüntikézni”.

1. A 2018. áprilisi képviselőválasztáson az ellenzéki pártok nem tudtak és nem akartak összefogni. Az eredmény katasztrofális lett az ellenzéknek: újabb ⅔-os fidesz-többség a parlamentben.
2. 2018. szeptember 12-én a fidesz elszenvedte az első komoly vereségét 2010 óta: az Európai Parlamentben ⅔-os többséggel elfogadták a Sargentini-jelentést, ami elítéli a hatalommegosztás leépítését Magyarországon, és elindítja a 7. cikk szerinti eljárást Magyarország EU-ból való kizárására. Az eljárás azóta is folyik. A magyar parlamenti ellenzék rövid időre felélénkült a tespedtségéből.
3. 2018. július 18-án Hadházy Ákos aláírásba kezdett Magyarország Európai Ügyészséghez csatlakozása érdekében. A gyűjtés a Sargentini-jelentés elfogadásával kapott lendületet.
4. 2018. november 20-án két fideszes képviselő benyújtotta a parlamentnek a rabszolgatörvényt, szokás szerint bármiféle érdekegyeztetés és/vagy hatástanulmány nélkül. A szakszervezetek december 8-ára tüntetést hirdettek. A törvényt némi módosítással ennek ellenére december 12-én elfogadták. Már aznap spontán tüntetések kezdődtek, és december 21-ig minden nap volt rabszolgatörvény elleni tüntetés. Ezeken egyúttal gyűjtötték az aláírásokat Hadházynak.

A 2019. május 26-i EP-választáson – még összefogás nélkül – az ellenzék nagyjából az 5 évvel korábbi eredményt érte el.

A 2019. október 13-i önkormányzati választáson földindulásszerű ellenzéki előretörés volt. Az ellenzék nyert Budapesten, és a 23 megyejogú városból 10-ben.

A fent felsorolt ellenzéki akciók egyike sem érte el a célját: a 7. cikk szerinti eljárás még folyik, Hadházy nem tudta összegyűjteni a célul kitűzött egymillió aláírást, ráadásul az nem is kötelezte volna a kormányt, a rabszolgatörvényt sem sikerült visszavonatni, de mindezek kellettek az októberi önkormányzati sikerhez.

A politika kiszámíthatatlan, és ez most az ellenzéknek kedvez.