„Politika:Reguláris választásokon nem váltható le ez a kormány” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (<dfn>kkv</dfn>-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.<ref>Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de a kormány inkább lemondott róla, minthogy annak egy részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a [[Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság]] is kifogásolta. {{lásd még|Soros-terv#Civil szervezetek}}</ref> |
A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (<dfn>kkv</dfn>-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.<ref>Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de a kormány inkább lemondott róla, minthogy annak egy részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a [[Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság]] is kifogásolta. {{lásd még|Soros-terv#Civil szervezetek}}</ref> |
||
− | A 2012-ben kezdett extenzív („unortodox”) gazdaságpolitika (ami a fejletlen gazdaságoknál hatékony tud lenni, pl. nálunk az 1960-as, 70-es években) 2017–19 körül felélte a gazdasági (elsősorban munkaerő)tartalékokat,<ref>Magyarország már nem volt fejletlen gazdaság, a tartalékok a 2008-as világválság idején keletkeztek</ref> és erre jött rá a [[covid]], majd az [[orosz-ukrán háború]], ami az egész világgazdaságot átrendezte. A gazdaság a közepesen fejlett gazdaságok szokásos csapdájába került: irányt kellene váltani, az alkalmazkodóképességhez liberális gazdaságpolitika, kkv-k kellenének, de |
+ | A 2012-ben kezdett extenzív („unortodox”) gazdaságpolitika (ami a fejletlen gazdaságoknál hatékony tud lenni, pl. nálunk az 1960-as, 70-es években) 2017–19 körül felélte a gazdasági (elsősorban munkaerő)tartalékokat,<ref>Magyarország már nem volt fejletlen gazdaság, a tartalékok a 2008-as világválság idején keletkeztek.</ref> és erre jött rá a [[covid]], majd az [[orosz-ukrán háború]], ami az egész világgazdaságot átrendezte. A gazdaság a közepesen fejlett gazdaságok szokásos csapdájába került: irányt kellene váltani, az alkalmazkodóképességhez liberális gazdaságpolitika, kkv-k kellenének, de |
* a központi gazdaságirányítás nem szereti kiadni a kezéből a hatalmat |
* a központi gazdaságirányítás nem szereti kiadni a kezéből a hatalmat |
||
* a központ nem tud irányt váltani (pl. nem tud leválni az orosz gázról) |
* a központ nem tud irányt váltani (pl. nem tud leválni az orosz gázról) |
||
* a gazdaság ellenőrzése nélkül a politikai hatalma kerülne veszélybe (a liberális gazdaságokban ritka a hosszú ideig tartó politikai hatalom), amit az elképesztő [[korrupció]]s bűncselekményei miatt nem engedhet meg magának. |
* a gazdaság ellenőrzése nélkül a politikai hatalma kerülne veszélybe (a liberális gazdaságokban ritka a hosszú ideig tartó politikai hatalom), amit az elképesztő [[korrupció]]s bűncselekményei miatt nem engedhet meg magának. |
||
− | Az 1980-as években az akkori szocialista kormány gazdaságélénkítésbe kezdett, mint ahogy a fidesz is. Pontosabban: a fidesz folytatta a 2012-ben megkezdett gazdaságélénkítést akkor is, amikor a munkaerő-tartalékok már kimerültek, így a gazdaság nem tudott nőni, és a gazdaságba pumpált pénz máig<ref>2023. közepéig</ref> tartó [[infláció]]t okozott. |
+ | Az 1980-as években az akkori szocialista kormány gazdaságélénkítésbe kezdett, mint ahogy a fidesz is. Pontosabban: a fidesz folytatta a 2012-ben megkezdett gazdaságélénkítést akkor is, amikor a munkaerő-tartalékok már kimerültek, így a gazdaság nem tudott nőni, és a gazdaságba pumpált pénz máig<ref name=ma>2023. közepéig</ref> tartó [[infláció]]t okozott. |
Miután a NER-cégek nem önfenntartóak, a gazdaságélénkítés a gazdaság megbillenését, külkereskedelmi hiányt okoz. A NER-cégeket viszont fenn kell tartani a politikai hatalom érdekében. Idő kérdése, hogy ez a parazita gazdaság összeomoljék, ahogy ez a ′80-as évek végén is történt. |
Miután a NER-cégek nem önfenntartóak, a gazdaságélénkítés a gazdaság megbillenését, külkereskedelmi hiányt okoz. A NER-cégeket viszont fenn kell tartani a politikai hatalom érdekében. Idő kérdése, hogy ez a parazita gazdaság összeomoljék, ahogy ez a ′80-as évek végén is történt. |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
Nagy kérdés, hogy mikor, és hogy mi következik ezután. |
Nagy kérdés, hogy mikor, és hogy mi következik ezután. |
||
+ | {{megj|Az ellenzék – gazdasági hatalom híján – semmit sem tehet a NER fennmaradása ellen vagy a bukás gyorsítása érdekében. Egyetlen dolgot tehet: tudatosítja a választókban, hogy a ma normálisnak tűnő állapot egyáltalán nem normális.}} |
||
+ | |||
+ | Tehetne még valamit: felkészül a hatalom átvételére, hogy ne egy másik fideszes oligarcha kezébe jusson. A jelek szerint ma<ref name=ma/> az ellenzék még erre is képtelen. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2023. április 23., 01:11-kori változata
A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.[1]
A 2012-ben kezdett extenzív („unortodox”) gazdaságpolitika (ami a fejletlen gazdaságoknál hatékony tud lenni, pl. nálunk az 1960-as, 70-es években) 2017–19 körül felélte a gazdasági (elsősorban munkaerő)tartalékokat,[2] és erre jött rá a covid, majd az orosz-ukrán háború, ami az egész világgazdaságot átrendezte. A gazdaság a közepesen fejlett gazdaságok szokásos csapdájába került: irányt kellene váltani, az alkalmazkodóképességhez liberális gazdaságpolitika, kkv-k kellenének, de
- a központi gazdaságirányítás nem szereti kiadni a kezéből a hatalmat
- a központ nem tud irányt váltani (pl. nem tud leválni az orosz gázról)
- a gazdaság ellenőrzése nélkül a politikai hatalma kerülne veszélybe (a liberális gazdaságokban ritka a hosszú ideig tartó politikai hatalom), amit az elképesztő korrupciós bűncselekményei miatt nem engedhet meg magának.
Az 1980-as években az akkori szocialista kormány gazdaságélénkítésbe kezdett, mint ahogy a fidesz is. Pontosabban: a fidesz folytatta a 2012-ben megkezdett gazdaságélénkítést akkor is, amikor a munkaerő-tartalékok már kimerültek, így a gazdaság nem tudott nőni, és a gazdaságba pumpált pénz máig[3] tartó inflációt okozott.
Miután a NER-cégek nem önfenntartóak, a gazdaságélénkítés a gazdaság megbillenését, külkereskedelmi hiányt okoz. A NER-cégeket viszont fenn kell tartani a politikai hatalom érdekében. Idő kérdése, hogy ez a parazita gazdaság összeomoljék, ahogy ez a ′80-as évek végén is történt.
A lakosság nem érzékeli az egyensúlyhiányt –, ahogy a ′80-as években sem –, de a hatalom közelében levők igen. Ahogy az 1980-as években is történt, most is az várható, hogy a gazdasági hatalom birtokosai fognak tiltakozni a nekik „járó” állami támogatások csökkenése miatt, és ez végül összedönti majd Orbán rendszerét is.
Nagy kérdés, hogy mikor, és hogy mi következik ezután.
Tehetne még valamit: felkészül a hatalom átvételére, hogy ne egy másik fideszes oligarcha kezébe jusson. A jelek szerint ma[3] az ellenzék még erre is képtelen.
Jegyzetek
- ↑ Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de a kormány inkább lemondott róla, minthogy annak egy részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság is kifogásolta.
- ↑ Magyarország már nem volt fejletlen gazdaság, a tartalékok a 2008-as világválság idején keletkeztek.
- ↑ 3,0 3,1 2023. közepéig
Forrás
- 📝 Mellár Tamás: Reguláris választásokon nem váltható le ez a kormány. Riporter: Dési János YouTube (2023. ápr. 18.) (videó)