„Politika:Reguláris választásokon nem váltható le ez a kormány” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
  +
[[Fájl:Mellár Tamás.jpg|bélyegkép|jobbra|[https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/valszem.cgi?50 Mellár Tamás], akinek véleményére épül ez a cikk]]
  +
 
A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (<dfn>kkv</dfn>-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.<ref>Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de a kormány inkább lemondott róla, minthogy annak egy kis részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a [[Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság]] is kifogásolta. {{lásd még|Soros-terv#Civil szervezetek}}</ref>
 
A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (<dfn>kkv</dfn>-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.<ref>Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de a kormány inkább lemondott róla, minthogy annak egy kis részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a [[Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság]] is kifogásolta. {{lásd még|Soros-terv#Civil szervezetek}}</ref>
   

A lap 2023. április 23., 01:31-kori változata

Mellár Tamás, akinek véleményére épül ez a cikk

A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.[1]

A 2012-ben kezdett extenzív („unortodox”) gazdaságpolitika (ami a fejletlen gazdaságoknál hatékony tud lenni, pl. nálunk az 1960-as, 70-es években) 2017–19 körül felélte a gazdasági (elsősorban a munkaerő)tartalékokat,[2] és erre jött rá a covid, majd az orosz-ukrán háború, ami az egész világgazdaságot átrendezte. A magyar gazdaság a közepesen fejlett gazdaságok szokásos csapdájába került: irányt kellene váltani, az alkalmazkodóképességhez liberális gazdaságpolitika, kkv-k kellenének, de

  • a központi gazdaságirányítás nem szereti kiadni a kezéből a hatalmat
  • a központ nem könnyen tud irányt váltani (pl. nem tud leválni az orosz gázról)
  • a gazdaság ellenőrzése nélkül a politikai hatalma kerülne veszélybe (a liberális gazdaságokban ritka a hosszú ideig tartó politikai hatalom), amit az elképesztő korrupciós bűncselekményei miatt nem engedhet meg magának.

Az 1980-as években az akkori szocialista kormány gazdaságélénkítésbe kezdett, mint ahogy a fidesz is. Pontosabban: a fidesz folytatta a 2012-ben megkezdett gazdaságélénkítést akkor is, amikor a munkaerő-tartalékok már kimerültek, így a gazdaság nem tudott nőni, és a gazdaságba pumpált pénz máig[3] tartó inflációt okozott.

Miután a NER-cégek nem önfenntartóak, a gazdaságélénkítés a gazdaság megbillenését, külkereskedelmi hiányt okoz. A NER-cégeket viszont fenn kell tartani a politikai hatalom érdekében. Idő kérdése, hogy az egyre nagyobb egyensúlyhiány miatt ez a parazita gazdaság összeomoljék, ahogy ez a ′80-as évek végén is történt.

A lakosság nem érzékeli az egyensúlyhiányt –, ahogy a ′80-as években sem –, de a hatalom közelében levők igen. Ahogy az 1980-as években is történt, most is az várható, hogy a gazdasági hatalom birtokosai fognak tiltakozni a nekik „járó” állami támogatások csökkenése miatt, és ez végül összedönti majd Orbán rendszerét is. A nemzetközi környezet ennek kedvez, hiszen Orbán külpolitikailag teljesen elszigetelődött: nincs kitől segítséget kérjen.

Nagy kérdés, hogy mikor, és hogy mi következik ezután.

Megjegyzés: Az ellenzék – gazdasági hatalom híján – semmit sem tehet a NER fennmaradása ellen vagy a bukás gyorsítása érdekében. Egyetlen dolgot tehet: tudatosítja a választókban, hogy a ma normálisnak tűnő állapot egyáltalán nem normális.

Tehetne még valamit: felkészül a hatalom átvételére, hogy az ne egy másik fideszes oligarcha kezébe jusson, amikor majd Orbán bukik. A jelek szerint ma[3] az ellenzék még erre is képtelen.

Jegyzetek

  1. Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de a kormány inkább lemondott róla, minthogy annak egy kis részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság is kifogásolta.
  2. Magyarország már nem volt fejletlen gazdaság, a tartalékok a 2008-as világválság idején keletkeztek.
  3. 3,0 3,1 2023. közepéig

Forrás

Kapcsolódó lapok