„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:


== Sulyok Tamás ==
== Sulyok Tamás ==
Novák Katalin helyére a parlament az alkotmánybíróság elnökét, {{hulink|Sulyok Tamás (jogász)|Sulyok Tamást}} választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/velemeny/2024/03/04/sulyok-tamas-apja-laszlo-multja-ungvary-krisztian-bujkalas-allambiztonsag-nepbirosag|tit=Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke?|aut=Ungváry Krisztián|date=2024-03-04}}</ref>
Novák Katalin helyére a parlament az [[Alkotmánybíróság]] elnökét, {{hulink|Sulyok Tamás (jogász)|Sulyok Tamást}} választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/velemeny/2024/03/04/sulyok-tamas-apja-laszlo-multja-ungvary-krisztian-bujkalas-allambiztonsag-nepbirosag|tit=Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke?|aut=Ungváry Krisztián|date=2024-03-04}}</ref>


A 2026-os választás után megkapta a Szkeptikus Társaság Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, {{hulink|Rákay Philip}} feleségének.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/techtud/2026/04/22/szkeptikus-tarsasag-laposfold-dij-sulyok-tamas-wieber-orsolya|tit=Sulyok Tamás köztársasági elnök is megkapta a Laposföld-díjat|aut=Világi Máté|date=2026-04-22}}</ref>
A 2026-os választás után megkapta a Szkeptikus Társaság Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, {{hulink|Rákay Philip}} feleségének.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/techtud/2026/04/22/szkeptikus-tarsasag-laposfold-dij-sulyok-tamas-wieber-orsolya|tit=Sulyok Tamás köztársasági elnök is megkapta a Laposföld-díjat|aut=Világi Máté|date=2026-04-22}}</ref>

[[Magyar Péter]] többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, mert nem szólalt fel például akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett magyar állampolgárokat, de nem állt ki a gyermekvédelem áldozatai mellett, és nem állt ellen az előző kormány alkotmányellenes döntéseinek, jogi önkényének.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/05/09/magyar-peter-miniszterelnoki-beszed-parlament-vadbeszed-orban-gyurcsany|tit=Vádbeszéddel zárta le az Orbán-Gyurcsány-korszakot Magyar Péter|aut=Cseke Balázs|date=2026-05-09}}</ref>


== Novák Katalin lemondása ==
== Novák Katalin lemondása ==
[[Fájl:Magyar bölcsek tanácsa.jpg|bélyegkép|jobbra|320px|Akik lemondtak szexuális ügyek miatt]]
[[Fájl:Magyar bölcsek tanácsa.jpg|bélyegkép|jobbra|320px|Akik lemondtak szexuális ügyek miatt]]


Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között K. Endrének, akit azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.
Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között Kónya Endrének, akit azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.
{{bővebben|Kegyelmezési botrány}}
{{bővebben|Kegyelmezési botrány}}


17. sor: 19. sor:


Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. {{vél|Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.}}
Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. {{vél|Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.}}

A kegyelmet a kormány kezdeményezte, és Orbán elárulta, hogy Budaházyról sokat vitatkoztak. Ez azt jelenti, hogy Orbán tudott a kegyelmi kérvényről.<ref>{{CitWeb|url=https://lakmusz.hu/2024/02/23/orban-4-csusztatasa-a-kegyelmi-ugyrol|tit=Orbán 4 csúsztatása a kegyelmi ügyről|aut=Fülöp Zsófia|aut2=Totth Benedek|date=2024-02-23}}</ref>
A kegyelmi csomagban 22 név volt.


Novák Katalinnak nem azért kellett távoznia, mert valamilyen erkölcsi, politikai mércét megsértett, hanem mert az ügy Orbán Viktor hatalmon maradását veszélyeztette.<ref>{{CitWeb|url=https://szuveren.hu/politika/mi-kell-meg|tit=Mi kell még?|aut=Körtvélyesi Zsolt|date=2024-02-27}}</ref> Orbán nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/17/orban-viktor-novak-katalin-kegyelmi-ugy-reakciok-szinfalak-mogott/|tit=Direkt36: Orbánt feldühítette, hogy Novák Katalin ilyen helyzetbe hozta|aut=Rugli Tamás|date=2024-02-17}}</ref>
Novák Katalinnak nem azért kellett távoznia, mert valamilyen erkölcsi, politikai mércét megsértett, hanem mert az ügy Orbán Viktor hatalmon maradását veszélyeztette.<ref>{{CitWeb|url=https://szuveren.hu/politika/mi-kell-meg|tit=Mi kell még?|aut=Körtvélyesi Zsolt|date=2024-02-27}}</ref> Orbán nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/17/orban-viktor-novak-katalin-kegyelmi-ugy-reakciok-szinfalak-mogott/|tit=Direkt36: Orbánt feldühítette, hogy Novák Katalin ilyen helyzetbe hozta|aut=Rugli Tamás|date=2024-02-17}}</ref>
68. sor: 73. sor:


== Forrás ==
== Forrás ==
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/karakter/kultura/2026/05/09/veiszer-alinda-romsics-ignac-koztarsasagi-elnok|tit=Romsics Ignác: Az a jó köztársasági elnök, akinek van önsúlya. Ki tudott Sulyok Tamásról vagy Novák Katalinról előtte?|aut=Liptai Lívia|date=2026-05-09}}
* {{CitWeb|url=https://democracyinstitute.ceu.edu/sites/default/files/article/attachment/2024-05/2024.05.15.%20A%20joguralomt%C3%B3l%20az%20uralom%20jog%C3%A1ig_bor%C3%ADt%C3%B3val.pdf|tit=A joguralomtól az uralom jogáig|subtit=A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024|isbn=978-615-5547-12-6|red=CEU Demokrácia Intézet|loc=Budapest|ass=Szerkesztők: Gadó Gábor, Kerekes Zsuzsa, Magyar Bálint|ann=2024|pag=14–15}}
* {{CitWeb|url=https://democracyinstitute.ceu.edu/sites/default/files/article/attachment/2024-05/2024.05.15.%20A%20joguralomt%C3%B3l%20az%20uralom%20jog%C3%A1ig_bor%C3%ADt%C3%B3val.pdf|tit=A joguralomtól az uralom jogáig|subtit=A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024|isbn=978-615-5547-12-6|red=CEU Demokrácia Intézet|loc=Budapest|ass=Szerkesztők: Gadó Gábor, Kerekes Zsuzsa, Magyar Bálint|ann=2024|pag=14–15}}
* {{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/ezer-sebbol-verzik-a-kormanyparti-mantra-a-kovetkezmenyek-nelkuli-baloldalrol-es-a-hibaik-miatt-azonnal-lemondo-fideszesekrol/|tit=Ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a „következmények nélküli baloldalról” és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszesekről|aut=Német Szilvi|aut2=Totth Benedek|date-2024-02-24}}
* {{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/ezer-sebbol-verzik-a-kormanyparti-mantra-a-kovetkezmenyek-nelkuli-baloldalrol-es-a-hibaik-miatt-azonnal-lemondo-fideszesekrol/|tit=Ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a „következmények nélküli baloldalról” és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszesekről|aut=Német Szilvi|aut2=Totth Benedek|date-2024-02-24}}

A lap jelenlegi, 2026. május 10., 19:43-kori változata

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Sulyok Tamás

Novák Katalin helyére a parlament az Alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.[1]

A 2026-os választás után megkapta a Szkeptikus Társaság Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, Rákay Philip feleségének.[2]

Magyar Péter többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, mert nem szólalt fel például akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett magyar állampolgárokat, de nem állt ki a gyermekvédelem áldozatai mellett, és nem állt ellen az előző kormány alkotmányellenes döntéseinek, jogi önkényének.[3]

Novák Katalin lemondása

Akik lemondtak szexuális ügyek miatt

Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között Kónya Endrének, akit azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.

Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd alább). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.[4]

Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.

A kegyelmet a kormány kezdeményezte, és Orbán elárulta, hogy Budaházyról sokat vitatkoztak. Ez azt jelenti, hogy Orbán tudott a kegyelmi kérvényről.[5] A kegyelmi csomagban 22 név volt.

Novák Katalinnak nem azért kellett távoznia, mert valamilyen erkölcsi, politikai mércét megsértett, hanem mert az ügy Orbán Viktor hatalmon maradását veszélyeztette.[6] Orbán nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.[7]

Megjegyzés: A pedofília elítélése erkölcsi kérdés, ami nem a közvéleménykutatás eredményétől függ – legfeljebb azoknál, akiknek nincs saját erkölcsük. (Kuncze Gábor)

A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre ítélt igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért.[8][9][10] Balog elismerte, hogy azt tanácsolta Novák Katalinnak, adjon kegyelmet K. Endrének, és végül ő maga is lemondott a református egyház vezetésében viselt tisztségéről Orbán évértékelő beszéde előtt egy nappal, de az áldozatoktól nem kért bocsánatot, sőt, saját magát és az egyházát tekintette áldozatnak.[11] A Református Egyház elhatárolódott Balog politikai tetteitől, és kifejezte együttérzését az áldozatok iránt.[12] A Magyar Katolikus Egyház viszont halált megvető bátorsággal lapít, pedig pedofília ügyben neki is van elszámolnivalója.

Következmények

A botrányról a lakosság legnagyobb része hallott. A fidesz támogatottsága 3%-kal csökkent az ügy hatására, ami megfelel az 5 évvel ezelőtti EP-választás szintjének. A kormánypárti szavazók 11%-a csalódott, miközben 24%-uk véleménye javult a fideszről.[13] Ezek teljesen megkergültek.

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[14] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[15]

A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.

Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.[15] Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[16]

Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[16] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[17]

Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.[18]

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[19] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[20] azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).

Kegyelem

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.

Háromféle kegyelem van:

  • eljárási
  • végrehajtási
  • kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[21]
– Novák Katalin

Jegyzetek

  1. Ungváry Krisztián: Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke? telex.hu (2024. márc. 4.)
  2. Világi Máté: Sulyok Tamás köztársasági elnök is megkapta a Laposföld-díjat. telex.hu (2026. ápr. 22.)
  3. Cseke Balázs: Vádbeszéddel zárta le az Orbán-Gyurcsány-korszakot Magyar Péter. telex.hu (2026. máj. 9.)
  4. Kaufmann Balázs: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. 444.hu (2024. feb. 2.)
  5. Fülöp Zsófia – Totth Benedek: Orbán 4 csúsztatása a kegyelmi ügyről. lakmusz.hu (2024. feb. 23.)
  6. Körtvélyesi Zsolt: Mi kell még? szuveren.hu (2024. feb. 27.)
  7. Rugli Tamás: Direkt36: Orbánt feldühítette, hogy Novák Katalin ilyen helyzetbe hozta. 24.hu (2024. feb. 17.)
  8. Panyi Szabolcs – Sarkadi Zsolt: Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött. telex.hu (2024. feb. 11.)
  9. Kassai Zsigmond: Balog Zoltán beismerte, hogy hibázott, de nem mond le. 24.hu (2024. feb. 13.)
  10. Papp Atilla: Balog Zoltán az ombudsmani aggályok ellenére adott kitüntetést a pedofil igazgatónak. 24.hu (2024. feb. 13.)
  11. Kerner Zsolt: Lemondott Balog Zoltán. 24.hu (2024. feb. 16.)
  12. Papp Atilla: „Mi nem vagyunk felelősek Balog Zoltánnak a politikai életben hozott döntéseiért” – írta a debreceni református egyház vezetése. 24.hu (2024. feb. 21.)
  13. 21 Kutatóközpont: negyedmillió szavazót veszíthetett eddig a Fidesz a kegyelmi ügy miatt. 24.hu (2024. márc. 1.)
  14. 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
  15. 15,0 15,1 Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
  16. 16,0 16,1 Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
  17. 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
  18. 295 igen és 13 nem szavazattal, titkos szavazással.
  19. Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
  20. AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
  21. Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok