„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
A 2026-os választás után megkapta a {{hulink|Szkeptikus Társaság}} Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, {{hulink|Rákay Philip}} feleségének.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/techtud/2026/04/22/szkeptikus-tarsasag-laposfold-dij-sulyok-tamas-wieber-orsolya|tit=Sulyok Tamás köztársasági elnök is megkapta a Laposföld-díjat|aut=Világi Máté|date=2026-04-22}}</ref> |
A 2026-os választás után megkapta a {{hulink|Szkeptikus Társaság}} Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, {{hulink|Rákay Philip}} feleségének.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/techtud/2026/04/22/szkeptikus-tarsasag-laposfold-dij-sulyok-tamas-wieber-orsolya|tit=Sulyok Tamás köztársasági elnök is megkapta a Laposföld-díjat|aut=Világi Máté|date=2026-04-22}}</ref> |
||
[[Magyar Péter]] többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, mert nem szólalt fel például akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett magyar állampolgárokat, de nem állt ki a gyermekvédelem áldozatai mellett, és nem állt ellen az előző kormány alkotmányellenes döntéseinek, jogi önkényének.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/05/09/magyar-peter-miniszterelnoki-beszed-parlament-vadbeszed-orban-gyurcsany|tit=Vádbeszéddel zárta le az Orbán-Gyurcsány-korszakot Magyar Péter|aut=Cseke Balázs|date=2026-05-09}}</ref> |
[[Magyar Péter]] többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, mert nem szólalt fel például akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett magyar állampolgárokat, de nem állt ki a gyermekvédelem áldozatai mellett, és nem állt ellen az előző kormány alkotmányellenes döntéseinek, jogi önkényének.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/05/09/magyar-peter-miniszterelnoki-beszed-parlament-vadbeszed-orban-gyurcsany|tit=Vádbeszéddel zárta le az Orbán-Gyurcsány-korszakot Magyar Péter|aut=Cseke Balázs|date=2026-05-09}}</ref> Sulyok Tamás a rendeleti kormányzásra való áttérés, és annak hosszú éveken át tartó folytatása ellen sem emelte fel a szavát, pedig az a hatalommegosztáson nyugvó demokratikus állami működés egyenes és egyértelmű tagadása volt.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/a-forradalom-nem-egy-elegans-dolog-barandy-peter-szerint-ezert-nem-lehet-finomkodni-a-ner-embereivel/|tit=„A forradalom nem egy elegáns dolog” – Bárándy Péter szerint nem lehet finomkodni a NER embereivel|aut=Fischer Gábor|date=2026-06-23}}</ref> |
||
| ⚫ | Vörös Imre szerint Sulyok Tamás megsértette az alaptörvényt: nem lépett fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a pedofil ügyekben, Költségvetési Tanács, a közhatalom kizárólagos birtoklása és működtetése érdekében. Őrködnie kellene a köztársaság demokratikus működése fölött.<ref>{{youtube|-OpoxTVv2yY|Alkotmányt sértett, megfosztható tisztségétől Sulyok Tamás|aut=Vörös Imre|ass=Riporter: Dési János|date=2026-05-06}}</ref> |
||
Válaszul Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, de azt nem árulta el, milyen veszélyeket lát a leváltásában.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/06/22/sulyok-tamas-sandor-palota-velencei-bizottsag-kozerdeku-adatigenyles-tasz|tit=Sulyok Tamás nem árulja el, milyen megkereséssel és érvekkel fordult a Velencei Bizottsághoz|aut=Pupli Anna Sára|date=2026-06-22}}</ref> |
|||
: Lattmann Tamás azt állítja, hogy Sulyok Tamásnak nincs joga a Velencei Bizottsághoz fordulni, azt csak az Európa Tanács intézményei tehetik meg.<ref>{{CitWeb|url=https://lattmanntamas.hu/2026/06/06/nehany-gondolat-a-velencei-bizottsagrol/|tit=Néhány gondolat a Velencei Bizottságról|aut=Lattmann Tamás|date=2026-06-06}}</ref> |
: Lattmann Tamás azt állítja, hogy Sulyok Tamásnak nincs joga a Velencei Bizottsághoz fordulni, azt csak az Európa Tanács intézményei tehetik meg.<ref>{{CitWeb|url=https://lattmanntamas.hu/2026/06/06/nehany-gondolat-a-velencei-bizottsagrol/|tit=Néhány gondolat a Velencei Bizottságról|aut=Lattmann Tamás|date=2026-06-06}}</ref> |
||
| 17. sor: | 21. sor: | ||
: {{vél|Sulyok azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy foglaljon állást egy be sem nyújtott szándékról. Ezt a megkeresést be sem lett volna szabad fogadni, Polt Péter mégis sürgős tárgyalásra kiszignálta, holott a legtöbb ügy hónapokat vár a tárgyalásra. Ez ellen lázadt fel a 7 alkotmánybíró.}} |
: {{vél|Sulyok azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy foglaljon állást egy be sem nyújtott szándékról. Ezt a megkeresést be sem lett volna szabad fogadni, Polt Péter mégis sürgős tárgyalásra kiszignálta, holott a legtöbb ügy hónapokat vár a tárgyalásra. Ez ellen lázadt fel a 7 alkotmánybíró.}} |
||
Magyar Péter az élethosszig járó juttatásoktól is megfosztaná Sulyok Tamást<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/06/23/magyar-peter-sulyok-tamas-elete-vegeig-jaro-juttatas-elvonas|tit=Magyar Péter a havi több millió forintos juttatásaitól is megfosztaná Sulyok Tamást|aut=Cseke Balázs|date=2026-06-23}}</ref> {{vél|ha nem mond le?}} |
|||
| ⚫ | Vörös Imre szerint Sulyok Tamás megsértette az alaptörvényt: nem lépett fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a pedofil ügyekben, Költségvetési Tanács, a közhatalom kizárólagos birtoklása és működtetése érdekében. Őrködnie kellene a köztársaság demokratikus működése fölött.<ref>{{youtube|-OpoxTVv2yY|Alkotmányt sértett, megfosztható tisztségétől Sulyok Tamás|aut=Vörös Imre|ass=Riporter: Dési János|date=2026-05-06}}</ref> |
||
=== 17. alaptörvény-módosítás === |
=== 17. alaptörvény-módosítás === |
||
A módosítás (többek között) kimondja, hogy a módosítás elfogadásával Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Indok nincs. Sulyok legfeljebb kitolásból küldheti vissza a törvényt a parlamentnek a nyári szünetben. Az Alkotmánybíróság viszont csak akkor bírálhatja felül a fidesz 4. alaptörvény-módosítása miatt a javaslatot, ha eljárásjogi hiba történt. |
A módosítás (többek között) kimondja, hogy a módosítás elfogadásával Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Indok nincs. Sulyok legfeljebb kitolásból küldheti vissza a törvényt a parlamentnek a nyári szünetben. Az Alkotmánybíróság viszont csak akkor bírálhatja felül a fidesz 4. alaptörvény-módosítása miatt a javaslatot, ha eljárásjogi hiba történt. |
||
Vagyis Sulyok Tamásnak alá kell írnia a saját megfosztását. Ha meg lemond, komolytalanná válik a Velencei Bizottsághoz fordulás. |
Vagyis Sulyok Tamásnak alá kell írnia a saját megfosztását. Ha meg lemond, komolytalanná válik a Velencei Bizottsághoz fordulás. Az alá nem írás alkotmánysértés, ami miatt megfosztási eljárás indul ellene, ami a felfüggesztésével jár. Az országgyűlés elnöke lesz az ideiglenes köztársasági elnök, aki majd aláírja a leváltást. |
||
A módosítás 70 évben korlátozza az alkotmánybírák korhatárát, vagyis visszaállítja a fidesz előtti állapotot. A visszaállítás most a fideszes alkotmánybírákat érinti: Juhász Miklós 1952-ben, Lomnici Zoltán 1954-ben, Polt Péter és Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született. Polt Péter megbízatásának a megszűnésével a következő elnököt már nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság fogja megválasztani.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/06/22/12-ev-kepviseloi-mandatum-korlatozasa-fidesz-szijjarto-gulyas-alkotmanybirok|tit=A Fidesz közel a frakciója felét elveszítené, ha életbe lépne a Tisza 12 éves képviselői mandátum-korlátozása|aut=Patakfalvi Dóra|date=2026-06-22}}</ref> |
A módosítás 70 évben korlátozza az alkotmánybírák korhatárát, vagyis visszaállítja a fidesz előtti állapotot. A visszaállítás most a fideszes alkotmánybírákat érinti: Juhász Miklós 1952-ben, Lomnici Zoltán 1954-ben, Polt Péter és Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született. Polt Péter megbízatásának a megszűnésével a következő elnököt már nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság fogja megválasztani.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/06/22/12-ev-kepviseloi-mandatum-korlatozasa-fidesz-szijjarto-gulyas-alkotmanybirok|tit=A Fidesz közel a frakciója felét elveszítené, ha életbe lépne a Tisza 12 éves képviselői mandátum-korlátozása|aut=Patakfalvi Dóra|date=2026-06-22}}</ref> |
||
A lap jelenlegi, 2026. június 24., 01:19-kori változata
Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.
Sulyok Tamás
.jpg)
Novák Katalin helyére a parlament az Alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.[1]
A 2026-os választás után megkapta a Szkeptikus Társaság Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, Rákay Philip feleségének.[2]
Magyar Péter többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, mert nem szólalt fel például akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett magyar állampolgárokat, de nem állt ki a gyermekvédelem áldozatai mellett, és nem állt ellen az előző kormány alkotmányellenes döntéseinek, jogi önkényének.[3] Sulyok Tamás a rendeleti kormányzásra való áttérés, és annak hosszú éveken át tartó folytatása ellen sem emelte fel a szavát, pedig az a hatalommegosztáson nyugvó demokratikus állami működés egyenes és egyértelmű tagadása volt.[4]
Vörös Imre szerint Sulyok Tamás megsértette az alaptörvényt: nem lépett fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a pedofil ügyekben, Költségvetési Tanács, a közhatalom kizárólagos birtoklása és működtetése érdekében. Őrködnie kellene a köztársaság demokratikus működése fölött.[5]
Válaszul Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, de azt nem árulta el, milyen veszélyeket lát a leváltásában.[6]
- Lattmann Tamás azt állítja, hogy Sulyok Tamásnak nincs joga a Velencei Bizottsághoz fordulni, azt csak az Európa Tanács intézményei tehetik meg.[7]
Miután a május 31-i határidő letelt a lemondásra, Magyar Péter azt nyilatkozta, hogy alkotmánymódosítással, nem személyre szabott jogalkotással és nem megfosztási eljárással fognak megszabadulni Sulyok Tamástól. Egyúttal ismét felsorolta, miért nem képviselte Sulyok Tamás a nemzet egységét.[8]
Június 11-én Sulyok az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy az egyedi helyzetek rendezését (vagyis az ő leváltását) célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket.[9] Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke már elő is készítette a határozatot, de 7 alkotmánybíró összeférhetetlenséget jelentett, ami miatt a teljes ülés megtartása 10 alkotmánybíró híján lehetetlenné vált. Így Polt Péternek nem maradt más választása, mint levenni az ügyet napirendről.[10] Ez azt jelenti, hogy az ügyet nem lehet tárgyalni.
- Sulyok azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy foglaljon állást egy be sem nyújtott szándékról. Ezt a megkeresést be sem lett volna szabad fogadni, Polt Péter mégis sürgős tárgyalásra kiszignálta, holott a legtöbb ügy hónapokat vár a tárgyalásra. Ez ellen lázadt fel a 7 alkotmánybíró.
Magyar Péter az élethosszig járó juttatásoktól is megfosztaná Sulyok Tamást[11] ha nem mond le?
17. alaptörvény-módosítás
A módosítás (többek között) kimondja, hogy a módosítás elfogadásával Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Indok nincs. Sulyok legfeljebb kitolásból küldheti vissza a törvényt a parlamentnek a nyári szünetben. Az Alkotmánybíróság viszont csak akkor bírálhatja felül a fidesz 4. alaptörvény-módosítása miatt a javaslatot, ha eljárásjogi hiba történt.
Vagyis Sulyok Tamásnak alá kell írnia a saját megfosztását. Ha meg lemond, komolytalanná válik a Velencei Bizottsághoz fordulás. Az alá nem írás alkotmánysértés, ami miatt megfosztási eljárás indul ellene, ami a felfüggesztésével jár. Az országgyűlés elnöke lesz az ideiglenes köztársasági elnök, aki majd aláírja a leváltást.
A módosítás 70 évben korlátozza az alkotmánybírák korhatárát, vagyis visszaállítja a fidesz előtti állapotot. A visszaállítás most a fideszes alkotmánybírákat érinti: Juhász Miklós 1952-ben, Lomnici Zoltán 1954-ben, Polt Péter és Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született. Polt Péter megbízatásának a megszűnésével a következő elnököt már nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság fogja megválasztani.[12]
Novák Katalin lemondása
Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között Kónya Endrének, akit azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.
Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd alább). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.[13]
Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.
A kegyelmet a kormány kezdeményezte, és Orbán elárulta, hogy Budaházyról sokat vitatkoztak. Ez azt jelenti, hogy Orbán tudott a kegyelmi kérvényről.[14] A kegyelmi csomagban 22 név volt.
Novák Katalinnak nem azért kellett távoznia, mert valamilyen erkölcsi, politikai mércét megsértett, hanem mert az ügy Orbán Viktor hatalmon maradását veszélyeztette.[15] Orbán nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.[16]
- Megjegyzés: A pedofília elítélése erkölcsi kérdés, ami nem a közvéleménykutatás eredményétől függ – legfeljebb azoknál, akiknek nincs saját erkölcsük. (Kuncze Gábor)
A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre ítélt igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért.[17][18][19] Balog elismerte, hogy azt tanácsolta Novák Katalinnak, adjon kegyelmet K. Endrének, és végül ő maga is lemondott a református egyház vezetésében viselt tisztségéről Orbán évértékelő beszéde előtt egy nappal, de az áldozatoktól nem kért bocsánatot, sőt, saját magát és az egyházát tekintette áldozatnak.[20] A Református Egyház elhatárolódott Balog politikai tetteitől, és kifejezte együttérzését az áldozatok iránt.[21] A Magyar Katolikus Egyház viszont halált megvető bátorsággal lapít, pedig pedofília ügyben neki is van elszámolnivalója.
Következmények
A botrányról a lakosság legnagyobb része hallott. A fidesz támogatottsága 3%-kal csökkent az ügy hatására, ami megfelel az 5 évvel ezelőtti EP-választás szintjének. A kormánypárti szavazók 11%-a csalódott, miközben 24%-uk véleménye javult a fideszről.[22] Ezek teljesen megkergültek.
A tisztség története
Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[23] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.
A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[24]
A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.
Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.[24] Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[25]
Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[25] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[26]
Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.[27]
A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[28] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[29] azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).
Kegyelem
Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.
Háromféle kegyelem van:
- eljárási
- végrehajtási
- kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)
A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.
Idézetek
| „ | Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[30] | ” |
| – Novák Katalin | ||
Jegyzetek
- ↑ Ungváry Krisztián: Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke? telex.hu (2024. márc. 4.)
- ↑ Világi Máté: Sulyok Tamás köztársasági elnök is megkapta a Laposföld-díjat. telex.hu (2026. ápr. 22.)
- ↑ Cseke Balázs: Vádbeszéddel zárta le az Orbán-Gyurcsány-korszakot Magyar Péter. telex.hu (2026. máj. 9.)
- ↑ Fischer Gábor: „A forradalom nem egy elegáns dolog” – Bárándy Péter szerint nem lehet finomkodni a NER embereivel. www.szeretlekmagyarorszag.hu (2026. jún. 23.)
- ↑ Vörös Imre: Alkotmányt sértett, megfosztható tisztségétől Sulyok Tamás. Riporter: Dési János YouTube (2026. máj. 6.) (videó)
- ↑ Pupli Anna Sára: Sulyok Tamás nem árulja el, milyen megkereséssel és érvekkel fordult a Velencei Bizottsághoz. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Lattmann Tamás: Néhány gondolat a Velencei Bizottságról. lattmanntamas.hu (2026. jún. 6.)
- ↑ Nem lesz megfosztási eljárás - Magyar alkotmányos megoldást ígér Sulyok ügyében. kontroll.hu (2026. jún. 1.)
- ↑ Sarkadi Zsolt: Hét alkotmánybíró kizáratta magát Sulyok ügyéből. telex.hu (2026. jún. 19.)
- ↑ Sarkadi Zsolt: Polt levette Sulyok beadványát az Alkotmánybíróság napirendjéről. telex.hu (2026. jún. 19.)
- ↑ Cseke Balázs: Magyar Péter a havi több millió forintos juttatásaitól is megfosztaná Sulyok Tamást. telex.hu (2026. jún. 23.)
- ↑ Patakfalvi Dóra: A Fidesz közel a frakciója felét elveszítené, ha életbe lépne a Tisza 12 éves képviselői mandátum-korlátozása. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Kaufmann Balázs: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. 444.hu (2024. feb. 2.)
- ↑ Fülöp Zsófia – Totth Benedek: Orbán 4 csúsztatása a kegyelmi ügyről. lakmusz.hu (2024. feb. 23.)
- ↑ Körtvélyesi Zsolt: Mi kell még? szuveren.hu (2024. feb. 27.)
- ↑ Rugli Tamás: Direkt36: Orbánt feldühítette, hogy Novák Katalin ilyen helyzetbe hozta. 24.hu (2024. feb. 17.)
- ↑ Panyi Szabolcs – Sarkadi Zsolt: Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött. telex.hu (2024. feb. 11.)
- ↑ Kassai Zsigmond: Balog Zoltán beismerte, hogy hibázott, de nem mond le. 24.hu (2024. feb. 13.)
- ↑ Papp Atilla: Balog Zoltán az ombudsmani aggályok ellenére adott kitüntetést a pedofil igazgatónak. 24.hu (2024. feb. 13.)
- ↑ Kerner Zsolt: Lemondott Balog Zoltán. 24.hu (2024. feb. 16.)
- ↑ Papp Atilla: „Mi nem vagyunk felelősek Balog Zoltánnak a politikai életben hozott döntéseiért” – írta a debreceni református egyház vezetése. 24.hu (2024. feb. 21.)
- ↑ 21 Kutatóközpont: negyedmillió szavazót veszíthetett eddig a Fidesz a kegyelmi ügy miatt. 24.hu (2024. márc. 1.)
- ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
- ↑ 24,0 24,1 Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
- ↑ 25,0 25,1 Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
- ↑ 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
- ↑ 295 igen és 13 nem szavazattal, titkos szavazással.
- ↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
- ↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
- ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)
Forrás
- Liptai Lívia: Romsics Ignác: Az a jó köztársasági elnök, akinek van önsúlya. Ki tudott Sulyok Tamásról vagy Novák Katalinról előtte? telex.hu (2026. máj. 9.)
- Brückner Gergely: A Dobrev-dokumentumok alapján nem kérdés, hogy zsebszerződésről volt szó, de vajon Sulyok Tamás tudta ezt? telex.hu (2024. máj. 23.)
- A joguralomtól az uralom jogáig: A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024. Szerkesztők: Gadó Gábor, Kerekes Zsuzsa, Magyar Bálint Budapest: CEU Demokrácia Intézet (2024) 14–15. o. ISBN 978-615-5547-12-6
- Német Szilvi – Totth Benedek: Ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a „következmények nélküli baloldalról” és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszesekről. www.lakmusz.hu
- Tóth-Szenesi Attila: Nálunk vajon miért nem a nép választja a köztársasági elnököt? 444.hu (2024. feb. 13.)
- Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.
- Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei
- Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi államformái. Történelem cikkek (2015. dec. 2.)
- 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
- 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
- Magyarország köztársasági elnöke (magyar Wikipédia)
- Novák Katalin (magyar Wikipédia)
- Lengyel Tibor: Hogyan lehet kitenni Sulyok Tamás szűrét a Sándor-palotából, ha nem mond le magától? hvg.hu (2026. ápr. 16.)
Hírek:
- Megpróbálták kitörölni a kínos részeket Sulyok Tamás Wikipédia-oldaláról. 24.hu (2024. júl. 22.)
- Botka: Kati tíz éve még titkárnő volt, semmi nem alapozta meg, hogy államfő legyen. 24.hu (2024. feb. 11.) Novák Katalinról van szó a címben.
- Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
- Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
- Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.