„Európai Parlament” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a <dfn>frakciócsaládok</dfn> (pártcsaládok). |
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a <dfn>frakciócsaládok</dfn> (pártcsaládok). |
||
{{Lásd huwiki|Európai Unió}} |
{{Lásd huwiki|Európai Unió}} |
||
| + | |||
| + | Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változni fognak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt lesz: nekik nincs brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyernek. |
||
== 2019. == |
== 2019. == |
||
A lap 2020. január 26., 10:46-kori változata
| Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) | EPP | 182 |
| Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége | S&D | 154 |
| Renew Europe | 108 | |
| Zöldek/Európai Szabad Szövetség | 74 | |
| Identitás és Demokrácia | ID | 73 |
| Európai Konzervatívok és Reformerek | ECR | 62 |
| Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal | GUE/NGL | 41 |
| Független | 57 | |
| Összesen | 751 | |
|---|---|---|
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a frakciócsaládok (pártcsaládok).
Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változni fognak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt lesz: nekik nincs brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyernek.
2019.
2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.
Az első három frakciónak 444 szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megvan a többsége (169 mandátum).
Orbán Viktor szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt migráció. Ráadásul a választási kampányban a Néppárt elleni támadásai miatt felfüggesztették, és egyelőre külső szemlélőként várhatja, hogyan döntenek a sorsáról 2020 februárjában.[2]
2019. november 27-én az EP megválasztotta az Európai Bizottságot.[3]
A Sargentini-jelentést Gwendoline Delbos-Corfield vette át.[4] Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.
Frakciók
Matteo Salvini a Nemzetek és Szabadság Európája nevű frakció tagja, de új szövetségeseket keresnek.
Jegyzetek
- ↑ Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament. www.europarl.europa.eu (2019. aug. 1.)
- ↑ Kárpáti János: Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei. 168ora.hu (2019. dec. 21.)
- ↑ Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
- ↑ Kovács Tibor: Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda. hirhatter.eu (2019. dec. 13.)
Forrás
- Dobrev Klára ismét kiosztotta Orbán Viktort az EP-ben! olkt.hu (2019. nov. 23.) Jogállamiság.
- A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben. nepszava.hu (2019. nov. 21.)