Kegyelmezési botrány

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2025. november 26., 04:41-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Magyar Péter)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moskovics Judit, az ügyet feltáró újságíró. Forrás: szemlelek.net

A kegyelmi botrány lobbantotta be a 2022-es választás után kialakult gazdasági elégedetlenséget. Ez egy össznépi, morális felháborodás volt, egyúttal sérült a fidesz családvédelmi narratívája is. Arra is rámutatott, hogy kijárással, kapcsolatokkal mindent meg lehet úszni.

Előzmények

Az ügy 2024. február 2-án úgy indult, hogy egy nyugdíjas jogász felfedezte a Bírósági Közlönyben, hogy a pedofil ügyben elítélt K. Endre kegyelmet kapott Novák Katalintól. A jogász megírta a felfedezését a 444-nek.

K. Endrét azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.

A köztársasági elnök nem köteles közzétenni a kegyelmet kapottak listáját. Az ügy úgy került a közlönybe, hogy K. Endre a Kúriánál is megpróbált szabadlábra kerülni: felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A bíróságnak végig kellett vinnie az ügyet, mert a kegyelem csak a büntetés letöltése szempontjából teszi azt okafogyottá.

Megjegyzés: A Kúria fideszes elnöke rögtön megpróbálta betiltani a Bírósági Közlönyt – sikertelenül.

Kormánykommunikáció

A dolog azért volt kínos a fidesznek, mert a családpolitikát fontos ideológiai és politikai célnak tekintette, ráadásul a homoszexualitást a pedofíliával összemosva támadta az ellenzéket, ami kiállt a homoszexuálisok jogaiért. Rejtély, miért kellett ebbe az ellenzéknek beleállnia. Az embereket érdeklő fontos dolgokba nem áll bele.

A kormánypropaganda, ha számára váratlan dologgal találkozik, első lépésben mindig a hallgatással próbálkozik abban a reményben, hogy az ügy önmagától elhal. Ezúttal nem ez történt, és a mérések szerint az ügy a fidesz-szavazókat is érzékenyen érintette (épp a korábbi fidesz-propaganda miatt). (És megugrott a 444.hu látogatottsága, mert a fidesz-szavazók is tudják, hol lehet hiteles információhoz jutni.)

A propaganda második lépése a tagadás szokott lenni, illetve az ellenvád, hogy ilyet csak az ellenzék csinál. A tagadás ebben az ügyben értelmetlen: bírósági ítéletet nem lehet tagadni. Az ellenváddal megpróbálkoztak (LMBTQ és pedofília összemosása), de a korábbi Kaleta-ügy[1] miatt nem sok sikerrel. Az összemosás újra felidézte a Szájer-ügyet, úgyhogy ezt gyorsan abbahagyták. Kommunikációs öngól.

A harmadik lépés a terelés: elvonni a figyelmet egy másik üggyel. Nem találtak megfelelő súlyú másik ügyet, és a fidesz szavazói rendületlenül olvasták a pedofil-híreket az ellenzéki sajtóban.

Alkotmánymódosítás

Február 8-án – 6 nap hallgatás után – Orbán bejelentette, hogy a köztársasági elnök kegyelmi jogköréből közül kiveszik a pedofil ügyeket. Novák Katalin helyeselt. 6 nap kellett Rogánnak, hogy megmérje: ez a botrány nem fog magától elcsitulni.

Az alkotmánymódosítás természetesen nem megoldás, viszont Novák Katalin lemondatásával együtt a legmagasabb szintre emelte az ügyet. A fidesz pont ezt akarta elkerülni. Kommunikációs öngól.

Novák Katalin lemondása

Novák Katalin. Forrás: Wikipédia

A kegyelmet a pápalátogatás alkalmából a kormány javasolta a köztársasági elnöknek – nyilván név szerint, azaz Orbánnak tudnia kellett róla. A kegyelmi csomagban benne volt Budaházy György is, összesen 22 ember. Orbán egyszer tagadta, hogy látta K. Endre ügyét, máskor meg Budaházyról azt mondta, nagy vita folyt róla a kormányban.

Nem volt más hátra, lépni kellett, hogy Orbánról elterelődjék a figyelem. A dubai vízilabda világbajnokságon tartózkodó Novák Katalint váratlanul hazarendelték, és 2024. február 10-én lemondatták.

Searchtool right.svgBővebben: Köztársasági elnök#Novák Katalin lemondása

Közben a sajtóban két dologról kezdődött találgatás:

  • Miért adott kegyelmet Novák Katalin? Ezt a lemondáskor sem indokolta meg.
  • Miért jegyezte ellen a kegyelmet Varga Judit akkori igazságügy-miniszter?

Varga Judit lemondása

Varga Judit.
Forrás: Wikipédia

A szabályok szerint végrehajtási kegyelmi kérvényt az elítélt vagy az ügyvédje írhat, amit az igazságügy-miniszter köteles a véleményével együtt a köztársasági elnökhöz felterjeszteni, és a döntést ellen kell jegyeznie, de joga van megtagadni az ellenjegyzést.

Az igazságügy-miniszter felel a büntetés-végrehajtásért. Az ellenjegyzés értelme annak dokumentálása, hogy a végrehajtó hatalom tudomásul vette és végrehajtja a köztársasági elnök döntését.
Megjegyzés: Az ellenjegyzés megtagadásának joga érthetetlen: a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter nincsenek egy szinten, és a kormánynak nincs joga ellenőrizni, felülbírálni a köztársasági elnököt. Épp fordítva van.

A gyakorlatban az igazságügy-miniszter mindig ellenjegyezte a köztársasági elnök kegyelmi döntését – egy kivétellel. Akkor Dávid Ibolya a kormány elé terjesztette Göncz Árpád kegyelmi döntését, és az első Orbán-kormány tagadta meg az ellenjegyzést. Akkor azt nyilatkozta a kormány, hogy a kegyelem ellenjegyzése a kormány állásfoglalása, nem az igazságügy-miniszteré.

Megjegyzés: Nálunk nincs miniszteri felelősség: a kormányfő viseli a felelősséget a kormánytagokért is – már csak ezért is tudnia kellett Orbánnak az ügyről.

K. Endre ügyében nem tudjuk, hogy

  • Varga Judit javasolta-e a kegyelem megadását (mivel kormánydöntés volt, nyilván igen)
  • Varga Judit önállóan döntött-e az ellenjegyzésről, vagy konzultált Orbán Viktorral, ill. a kormány elé vitte az ügyet. Ha kormánydöntés volt az előterjesztés, a kérdésnek nincs jelentősége.
Megjegyzés: A vezetőt politikai felelősség terheli a beosztottjai által elkövetett hibákért. Vagyis Orbán nem bújhatik ki a Varga Judit döntése okozta politikai felelősség alól akkor sem, ha nem tudott a döntésről.

Varga Judit igazságügy-minisztersége nem volt sikertörténet. Már korábban két botrányért kellett volna viselnie a politikai felelősséget. Mindkettő helyetteséhez, Völner Pálhoz kapcsolódik.

Searchtool right.svgBővebben: Lehallgatási botrány és Schadl György

Varga nem bukott bele a két ügybe (pedig az előbbiben Völnerre 8 év börtönt kért az ügyészség). Átszervezés címén került ki a kormányból és lett a fidesz EP-listájának vezetője. A kegyelmi ügy miatt erről is lemondott, és visszavonult a politikától.

Megjegyzés: A fidesz azzal próbálta lezárni az ügyet, hogy a bűnösök elnyerték a büntetésüket, bezzeg az ellenzékben semminek nincs következménye. Holott Varga Judit két botrányának sem volt.
Megjegyzés: A fidesz Deutsch Tamás frakcióvezetésétől próbált megszabadulni az EP-ben Varga Judit segítségével. Varga kiesésével nem maradt más, mint Deutsch, bármilyen vállalhatatlan.

Következmények nélküli ország

A két lemondás után a teljes kormánypropaganda azt kezdte harsogni, hogy a jobboldalon a hibáknak következményük van, míg a baloldalon nincs. A felhozott esetek egy kivétellel a kormánypropaganda hazugságai. Az egyetlen kivétel Karácsony 99% mozgalmának kampányfinanszírozása, amiben még nem lehet tisztán látni.

Voltak példák mindkét politikai oldalon lemondásra és le nem mondásra egyaránt, vagyis nem igaz a következményekre vonatkozó állítás.[2]

Magyar Péter lemondása

Magyar Péter

Magyar Péter Varga Judit elvált férje, aki több állami cégnél töltött be vezető beosztást. Február 10-én ő is bejelentette, hogy valamennyi állami beosztásáról lemond, és nem akar tovább a rendszer részese lenni.

Miután Magyar Péter politikai szereplővé vált, több fideszes közszereplő támadta azzal (személyében), hogy a feleségének köszönheti az állásokat – ezzel elismerve, hogy a tisztségeket nem érdem, hanem kapcsolatok révén osztogatják. A kérdésből parlamenti interpelláció lett. Kommunikációs öngól.

Megjegyzés: Az ügy egyik felvetője Kocsis Máté, a fidesz frakcióvezetője, akinek a felesége Gulyás Gergely javaslatára került a DBC Projekt Zrt. vezető testületébe. Ez a projektcég nem építette fel a Centrum Kórházat, ellenben a projekt vezetőségének busás fizetést adott. A javaslatról Gulyás Gergely maga nyilatkozott.[3]
Searchtool right.svgLásd még: Magyar Péter

Tüntetések

Influenszerek

Február 16-án a Hősök terén százezres tüntetést szerveztek az influenszerek, akik megelégelték a magyar gyermekvédelem állapotát. A tüntetés különleges volt abból a szempontból, hogy az influenszerek politikai ügyben léptek színre. A résztvevők többsége 40 év alatti fiatal volt.

Megjegyzés: Vagyis nem igaz, hogy a választók 36%-át kitevő kb. 3 millió bizonytalan apatikus lenne. Őket érdekli a politika, csak lesújtó a véleményük róla, mert nincs számukra megfelelő kínálat. Ha ez a tábor megformálódik, mindenki számára új mozgástér nyílik.

A tüntetésen 27 millió forintot gyűjtöttek egy önálló életét családi háttér nélkül megkezdő, korábban bántalmazott fiatal számára.[4] A gyűjtés a tüntetés után is folytatódott pár napon belül az összeg 203 mFt-re nőtt.[5]

Pártok

Novák Katalin a második köztársasági elnök, aki lemondásra kényszerült. Az első, Schmidt Pál is a fidesz jelöltje volt. A DK szerint a hasonló helyzetek elkerüléséhez a nép által választott köztársasági elnök kell.[6]

Megjegyzés: A köztársasági elnök megválasztásának módja és a kegyelmi ügy között nincs közvetlen összefüggés. A DK a politikai hasznot kereste az ügyben ahelyett, hogy az áldozatokon próbált volna segíteni, amit a kormány és egyetlen politikai szervezet sem tett meg.

A pártok február 25-én tartottak közös tüntetést a Kossuth téren, ahol pár száz – talán ezer – ember jelent meg.[7]

Megjegyzés: Ha ekkora a különbség a megjelentek között, az azt jelenti, hogy az embereket érdekli az ügy, de a pártok nem tudják képviselni az emberek véleményét. Akkor vajon kiket képviselnek?

Balog Zoltán le(nem)mondása

Balog Zoltán
Forrás: Wikipédia

Balog Zoltán Orbán egykori minisztere, a református egyház püspöke Novák Katalin tanácsadó testületének a tagja lett – de a testület a kegyelem megadása után alakult meg. Balog jó viszonyban volt Novák Katalinnal, aki mentorának tekintette őt.

A botrány kirobbanása után többen távoztak a tanácsadó testületből.

Balog Zoltán javasolta a kegyelem megadását K. Endrének. Amikor ez kiderült, nem vállalta a felelősséget, az egyháza elleni támadásnak tekintette az ügyet, és nem kért bocsánatot az áldozatoktól. Bizonyos egyházbeli tisztségéről lemondott – a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökségéről február 16-án, Orbán Várkert bazárbeli évértékelője előtt egy nappal –, de a püspökségéről nem.

Egy tököli kántor kritizálta Balog Zoltánt, mire az egyház megvált tőle.[8]

Balog Zoltán továbbra is különleges és meghatalmazott nagykövet.[9]

Balog Zoltán köre pénzeket kapott Novák Katalintól az államfői keretből.[10]

A Református Egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége „intésben részesítette” Balog Zoltán püspököt, és arra kérte a határozatban, hogy szolgálati viszonya alatt „nagyobb körültekintéssel járjon el olyan ügyekben, amelyek társadalmi megítélése kényes.” A vonatkozó rendelkezés az intést „csekély következményű cselekedet szankciójaként határozza meg. Vajon a református egyháznál mi számít komolynak, ha a köztársasági elnök bukása, az államot irányító párt EP-listavezetőjének politikai visszavonulása, és egy több százezres Hősök terei tüntetés náluk csak a csekély társadalmi következmény szintjét üti meg?[11]

Rágalmazási vád Dobrev Klára ellen

Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János testvére rágalmazás miatt jelentette fel Dobrev Klárát, mert Dobrev azt állította, hogy a bicskei gyermekotthon főosztályvezetőjeként tudott az ottani ügyekről. Az Európai Parlament fenntartotta Dobrev Klára mentelmi jogát, így nem lehet ellene eljárást indítani.[12]

Jegyzetek

  1. ↑ Dezső András: Gyermekpornográfiába bukott bele a perui magyar nagykövet, a TEK titokban hozta haza. index.hu (2020. feb. 9.) Kaleta Gábort 2019. április 1-jén letartóztatták, nagyköveti rangjától megfosztották..
  2. ↑ Ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a „következmények nélküli baloldalról” és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszesekről. www.lakmusz.hu (2024. feb. 15.)
  3. ↑ Farkas György: Magyar-ügy: Kocsis Máté neje egy miniszter miatt kapta az állást. 24.hu (2024. ápr. 17.)
  4. ↑ Nyárai Gerzson – Trencsényi Ádám: Rég látott tömeget és 27 millió forint adományt hozott össze az első influenszertüntetés. 24.hu (2024. feb. 17.)
  5. ↑ Barnóczki Brigitta: 203 millió forint gyűlt össze a pénteki tüntetésen indított gyűjtésre. telex.hu (2024. feb. 19.)
  6. ↑ Papp Atilla: Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért. 24.hu (2024. feb. 11.)
  7. ↑ Fazekas Lázár Benjámin: „Ez a rendszer alávaló gazembereket mos fehérre” – a Kossuth téren tüntettek az ellenzéki pártok. merce.hu (2024. feb. 25.)
  8. ↑ Nagy Nikoletta: Egy tököli kántor kritizálta Balog Zoltánt, megvált tőle az egyházközség. telex.hu (2024. márc. 14.)
  9. ↑ Farkas György: Balog Zoltán nagykövetsége külügyi tabunak tűnik. 24.hu (2024. máj. 7.)
  10. ↑ Kiderült: Novák Katalin komoly pénzekkel támogatta a Balog Zoltánnak kedves ügyeket. nyugatifeny.hu (2024. júl. 6.)
  11. ↑ Windisch Judit: Enyhe és trükkös büntetést kapott Balog Zoltán a Református Egyháztól. 444.hu (2024. aug. 8.)
  12. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) EP251007 nevű lábjegyzeteknek

Forrás

Hírek:

Magyar Péter

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Kegyelmezési_botrány&oldid=36105”