Akkumulátorgyár

Az akkumulátorgyár olyan, mint annak idején a dunaújvárosi vaskohó. „Odafönn” kitalálták, de nem volt hozzá sem vas, sem szén. Az akkumulátorgyárakat is odafönn találták ki, mert az autóhoz kell az akkumulátor.

Megjegyzés: Az autógyártáshoz gumi és olaj is kell, mégsincs sem gumiültetvény, sem olajfúrótorony a gyárak mellett.

Az akkumulátorgyárhoz nincs:

• áram (30%-át importáljuk); ennyi akkumulátorgyárhoz Paks 2 sem elég
• gáz (85%-át importáljuk)
• nyersanyag (lítium, kobalt, nikkel, grafit) – ezeket Ázsiából, Afrikából kell importálni, ahol gyakran gyerekmunka felhasználásával bányásszák
• munkaerő (teljes foglalkoztatottság, munkaerőhiány van). A gödi akkumulátorgyár dolgozóinak a fele nem helybeli.
• víz az akkumulátorcella elkészítéséhez szükséges hűtési folyamatokhoz. Jelentős része elpárolog. A vízigény összemérhető a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztásával.

Az északi országoknak jelentős előnyük van az akkumulátorgyártásban, mert a hideg éghajlat miatt jóval kevesebb energiát és vizet kell hűtésre fordítaniuk.

Az Alkotmánybíróság egymás után kaszálja el a helyi népszavazási kezdeményezéseket, miután az országosokat is elkaszálták. A néphatalom az Alkotmánybíróságnál van, nem a népnél. A gazdaságot pedig nem a piac irányítja, hanem a politika.

Technológia

Az akkumulátor anódja általában grafit (újabban használnak szilícium-alapú anódot is). A katód lítium-oxid és valamilyen fém ötvözete:

• LiCoO₂, LiMnO₂, Li₂MnO₃, LiMn₂O₄, LiNiMnCoO₂
• LiFePO₄, Li₂FePO₄F

Az elektrolit egy szerves oldószerben oldott lítiumsó, pl. LiPF₆ vagy újabban LiBF₄. A szerves oldószer miatt lesz az akkumulátor gyúlékony, ezért keresik a szilárd (oldószer nélküli) megoldást.

A szilícium anód hátránya, hogy működés közben kitágul és összehúzódik, így végül eltörik.

A lítium–vas-foszfát (LFP) energiatároló jóval olcsóbb, kapacitása a nikkeltartalmú akkumulátorok 85%-át éri el, míg legfontosabb problémájukat az jelenti, hogy olcsó összetételük miatt nem éri meg őket újrahasznosítani. Ilyen akkumulátort fog gyártani a debreceni CATL (lásd alább).

A lítium közel 70%-a Ausztráliából, a kobalt közel 75%-a Kongóból, a grafit 80%-a Kínából származik. A kongói kobaltot gyakran gyermekmunka felhasználásával bányásszák, ami emberi jogi kérdéseket vet fel. Az anód és a katód, illetve az akkumulátorok gyártásában 70% feletti Kína részesedése, míg az elektromos autók több mint 50%-át gyártja.

1 kWh akkumulátor-kapacitás előállításához legalább 40 kWh energia kell, aminek kb. a fele gáz (szárítás, szárítóhelyiségek), másik fele áram (a cellák k formázásához, azaz feltöltésükhöz és lemerítésükhöz).

Gazdaság

2021-re Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a világ 3. legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával (28 GWh) a dél-koreai Samsung SDI (Göd) és az SK (Komárom, Iváncsa) révén. Ehhez a kapacitáshoz adódna hozzá a kínai CATL 2022-ben bejelentett 7,34 M€-s (körülbelül 3000 MFt) beruházása Debrecenben 100 GWh kapacitással.

2021-ben az 5,9 M€-s beruházás 60%-a Ázsiából érkezett Magyarországra, 51,9%-a kötődött az akkumulátorgyártáshoz és 12,5%-a a járműgyártáshoz. 2022-ben a 6,5 M€ 48%-a érkezett Keletről, 43%-a az akkumulátorgyártáshoz és 30%-a autóipari beruházáshoz kapcsolódott.

2020-ban az EU – látva Kína egyre agresszívabb terjeszkedését – 6 területen önállátó akar lenni: akkumulátorgyártás, alapanyagok, gyógyszerhatóanyagok, hidrogén, félvezetők, illetve felhő- és mikroadatközpont- (edge) technológia.

A befektetők számára Magyarország fő vonzerejének az olcsó energia, az olcsó munkaerő és az alacsony adók számítanak. Ezek tipikus jellemzőnek mondhatók a költségalapú versenyképességre épülő gazdaságfejlesztésben, ami a közepes jövedelem csapdájának egyik jellemzője. Magyarország ezen kívül jelentős állami támogatást ad a beruházóknak, az akkumulátorok esetén a beruházás kb. 10–11%-át.

A magyarországi akkumulátor-értéklánc első számú erőssége az „(e)lőremutató, politikai kötelezettségvállalásokba foglalt kormányzati támogatás”. Magyarul: a kormány akarja, ezért általában kiemelt beruházásként kezeli, amivel az engedélyeztetési folyamat jelentősen leegyszerűsödik, és a helyi lakosoknak és az önkormányzatoknak semmilyen beleszólási joguk nincs abba, hogy mi történik a területükön.

Az akkumulátorgyártásban a keleti gyártók a fejlesztést, innovációt otthon végzik, Magyarországot kizárólag gyártási telephelyként használják.

A Magyarországra jövő legtöbb vendégmunkás Vietnamból, Dél-Koreából, Kínából és Törökországból érkezik, és nagyobbik felének nincs általános iskolai végzettsége.

Akkumulátorgyárak

Kb. 50 cég foglalkozik akkumulátorgyártással, újrahasznosítással, akkumulátor-hulladék feldolgozással.

Meglévő ill. épülő akkumulátorgyárak:

• Bátonyterenye
• Debrecen
• Fót
• Göd (Samsung, 420 ha)
• Iváncsa (SK On Hungary, 135 ha)
• Komárom (SK Battery, 46 ha)
• Nyíregyháza

Az akkumulátorgyárak azért is kockázatosak, mert 10 éves távlatban elképzelhető, hogy más technológia váltja fel a jelenlegi lítium akkumulátorokat.

Debreceni akkumulátorgyár (CATL)

Kínai gyár. 221 ha értékes mezőgazdasági területen építkezik.

• 120 MFt állami támogatást kap infrastruktúra kiépítésére
• 320 MFt állami támogatásban részesül
• 115 MFt-t kell az államnak költenie az elektromos hálózat szükséges fejlesztésére, miközben nincs pénz arra, hogy a napelemek által termelt áramot a hálózat be tudja fogadni.

1 GWh akkumulátoros kibocsátáshoz 40–60 GWh teljesítmény kell, a debreceni akkumulátorgyár pedig 100 GWh akkumulátor-kapacitású lesz (egyelőre 40 GWh-ra van engedély). Ez 4 TWh, Paks 1 egy blokkjának teljes évi termelése.

A szükséges áramellátáshoz a kormány három gázerőművet akar felépíteni (kettőt Tiszaújvárosban, egyet a Mátrai Erőmű mellett) egyenként 500 MWh teljesítménnyel. Ehhez évi 3,3–3,4 M㎥ gáz kell évente összesen, vagyis ez az egy akkumulátorgyár 33%-kal növelné meg Magyarország gázfogyasztását.

Megjegyzés: Áramot legdrágábban gázból lehet előállítani. Gázt az oroszoktól veszünk, mert az a legdrágább.

A gyár vízellátása is kérdéses. A városi vízhálózat nem bírna el ekkora fogyasztás-növekedést, mivel a vizet a Keleti Főcsatornából veszi, amit 60 éve nem kotortak. Felmerült a szürkevíz, de ahhoz külön csatornahálózat kellene, aminek még tervei sincsenek.

A munkaerőhiány enyhítésére 9000 távol-keleti munkaerőt szándékoznak Magyarországra behozni. Ilyenkor nem baj, hogy nem keresztények. A magyar állam pénzén kell számukra munkahelyet (életkörülményeket) teremteni.

A gyár számára a legmagasabb aranykorona-értékű, a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területet jelölték ki.

Gödi gyár (Samsung SDI)

2020-ban a gyárban 3594 ember dolgozott, köztük 1859 magyar (ebből 94 gödi), 1566 ukrán és 115 koreai.

A gyár vízközműfejlesztése napi 21 000 ㎥ víz biztosítására és 11 000 ㎡ szennyvíz elvezetésére lett kiírva. (Egy „felhasználási hely” átlagos vízfelhasználása ¼ ㎥, vagyis a gyár vízfogyasztása egy 87,500 fős városénak felel meg.)

Környezetvédelem

Az eddigi tapasztalatok aggasztóak.

Gödön az egyik monitoringkútban magzatkárosító anyagot találtak, ami a zárt rendszerű technológiából elvileg nem szivároghatott volna ki. A „megoldás” az lett, hogy 2018-ban betömték a monitoringkutat.

Ugyanezt az anyagot – N-metil-2-pirrolidont – fedezték fel egy győri monitoringkútban is.

Iváncsán több tucat munkás lett rosszul, egyelőre ismeretlen okból. „Természetesen” hírzárlatot rendeltek el.

Sorozatos szabálytalanságok és bírságok után felfüggesztették a bátorterenyei akkumulátorgyár működését.

Forrás

• Kacskovics Mihály Béla: Robbant a tartály és két munkást vitt magával – jegyzőkönyvek az akkuipari balesetekről, II. rész. hvg.hu (2023. szept. 7.)
• Spirk József: Abasár: Elrendelték az 1700 tonna illegálisan tárolt akku-hulladék elszállítását. 24.hu (2023. aug. 11.)
• ‼ Kacskovics Mihály Béla – Nyusztay Máté: A Nagy Akkubotránytérkép – összegyűjtöttük a gyárak környezetszennyezéseit, baleseteit és szabályszegéseit. hvg.hu (2023. júl. 31.)
  • 85 ponton volt szabálytalan a bátonyterenyei akkugyárban felrobbant berendezés. hvg.hu (2023. aug. 9.)
  • Aradi Hanga Zsófia: „Maradtunk, amíg rosszul nem lettünk” – kormányhivatali jegyzőkönyvek részletezik a baleseteket a komáromi és iváncsai akkumulátorgyárakban. telex.hu (2023. aug. 31.)
• Kaufmann Balázs: Két dolgozó is meghalt a szigetszentmiklósi akkumulátorfeldolgozó üzemben. 444.hu (2023. júl. 28.) A munkavédelem megsértése miatt. Korábban már büntették a céget légszennyezettség és rákkeltő anyagok miatt.
• Ághassi Attila: A Samsung akkumulátorgyárából származott a gödi utcákat ellepő fehér hab. telex.hu (2023. júl. 20.)
• Weiler Vilmos: Döntött az Alkotmánybíróság: nem lehet országos népszavazás az akkugyártásról. telex.hu (2023. júl. 20.) A néphatalom jegyében az Alkotmánybíróság dönti el, mit akar a nép.
• Farkas György: Újabb fordulat a győri akkumulátorgyár ügyében. 24.hu (2023. júl. 14.) Most az Alkotmánybíróság fúrta meg a népszavazást.
• Haszán Zoltán – Czinkóczi Sándor: Térképre raktuk a Magyarországot átszövő akkuláncot. 444.hu (2023. júl. 14.)
• Dienes Gábriel: Még meg sem épültek, az akkumulátorgyárak saját tűzoltóságai máris elkezdték elszipkázni a tűzoltókat. 444.hu (2023. jún. 28.)
• Kerner Zsolt: Olyan állapotok voltak egy akku-feldolgozóban, hogy a hivatalos vizsgálat alatt rosszul lettek tőle. 24.hu (2023. jún. 21.) Akkufeldolgozó üzemben Szigetszentmiklóson.
• Spirk József: Ács polgármestere egy hete cáfolta, hogy akkumulátorgyár épül, Szijjártó szerdán bejelentette. 24.hu (2023. jún. 21.)
• Tamásné Szabó Zsuzsanna – Vitéz F. Ibolya: Néhány év alatt pénznyomdává válhatnak az akkumulátorgyárakat üzemeltető cégek. 24.hu (2023. jún. 5.)
• Kun Zsuzsi: Megéri-e akkumulátor-nagyhatalommá válnia egy országnak, ahol sem elég víz, sem elég energia nincsen? qubit.hu (2023. máj. 19.)
• 📝 Holoda Attila – Matkovich Ilona – Fülöp Zsolt: Rezsiválság Magyarországon. Riporter: Lang András YouTube (2023. márc. 18.) (videó)
• 📝 Holoda Attila: Orbán bejelentette: gázerőműveket épít Magyarország a megnövekedett energiaigény kiszolgálására. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. márc. 10.) (videó)
• 📝 Róna Péter – Teplán István: Az akkumulátorgyár csak egy újabb zsákutca? YouTube (2023. feb. 11.) (videó)
• 📝 Lakner Zoltán – Ceglédi Zoltán: Kiderült: erre költene Lakner Zoltán négymilliárd forintnyi kampánypénzt. YouTube (2023. jan. 28.) (videó)
• Előd Fruzsina – Barnóczki Brigitta: Gödi Samsung-gyár – ahol ilyen anyagok kerülnek a talajba, ott már nagy probléma van. telex.hu (2022. máj. 11.)

A debreceni gyár:

• 📝 Holoda Attila: Orbán bejelentette: gázerőműveket épít Magyarország a megnövekedett energiaigény kiszolgálására. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. márc. 10.) (videó)
• Papp József: Tartótiszt és ügynök, avagy patrónus és kliens? – Mi van Orbán és Putyin viszonya mögött? gulyasagyumedia.hu (2023. márc. 26.)
• Vég Márton: A Momentum, az LMP és a Mi Hazánk is népszavazást akar a debreceni akkugyárról. 444.hu (2023. jan. 25.)

Az akkumulátorgyártással kapcsolatos gyárak:

• Horváth Balázs: Most már tényleg akkumulátor-nagyhatalom leszünk. www.napi.hu (2023. júl. 14.)

Összefoglaló az akkumulátorgyárakról és -gyártásról:

• Győrffy Dóra: Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban. Közgazdasági Szemle, LXX. évf. (2023. márc.) 245–273. o. doi

További információk

• Nagy árat fizethetünk a kínai beruházásokért, az akkugyárakért is. 24.hu (2023. júl. 19.) Több ország pórul járt már a kínai hitelek miatt.

Kapcsolódó lapok

• népszavazás