Akkumulátorgyár

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. szeptember 7., 22:54-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Technológia)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az akkumulátorgyár olyan, mint annak idején a dunaújvárosi vaskohó. „Odafönn” kitalálták, de nem volt hozzá sem vas, sem szén. Az akkumulátorgyárakat is odafönn találták ki, mert az autóhoz kell az akkumulátor.

Megjegyzés: Az autógyártáshoz gumi és olaj is kell, mégsincs sem gumiültetvény, sem olajfúrótorony a gyárak mellett.

Az akkumulátorgyárhoz nincs:

  • áram (30%-át importáljuk); ennyi akkumulátorgyárhoz Paks 2 sem elég[1]
  • gáz (85%-át importáljuk)
  • nyersanyag (lítium, kobalt, nikkel, grafit) – ezeket Ázsiából, Afrikából kell importálni, ahol gyakran gyerekmunka felhasználásával bányásszák
  • munkaerő (teljes foglalkoztatottság, munkaerőhiány van). A gödi akkumulátorgyár dolgozóinak a fele nem helybeli.
  • Debrecenben nincs elég víz.

Az Alkotmánybíróság egymás után kaszálja el a helyi népszavazási kezdeményezéseket, miután az országosokat is elkaszálták.[2] A néphatalom az Alkotmánybíróságnál van, nem a népnél. A gazdaságot pedig nem a piac irányítja, hanem a politika.

Technológia

Az akkumulátor anódja általában grafit (újabban használnak szilícium-alapú anódot is). A katód lítium-oxid és valamilyen fém ötvözete:

  • LiCoO2, LiMnO2, Li2MnO3, LiMn2O4, LiNiMnCoO2
  • LiFePO4, Li2FePO4F

Az elektrolit egy szerves oldószerben oldott lítiumsó, pl. LiPF6 vagy újabban LiBF4.

A lítium–vas-foszfát (LFP) energiatároló kapacitása a nikkeltartalmú akkumulátorok 85%-át éri el, míg legfontosabb problémájukat az jelenti, hogy olcsó összetételük miatt nem éri meg őket újrahasznosítani. Ilyen akkumulátort fog gyártani a debreceni CATL (lásd alább).

A lítium közel 70%-a Ausztráliából, a kobalt közel 75%-a Kongóból, a grafit 80%-a Kínából származik. Az anód és a katód, illetve az akkumulátorok gyártásában 70% feletti Kína részesedése, míg az elektromos autók több mint 50%-át gyártja.

Akkumulátorgyárak

Meglévő ill. épülő akkumulátorgyárak:[3]

  • Bátonyterenye[4]
  • Debrecen
  • Fót[5]
  • Göd
  • Iváncsa
  • Komárom,[6]
  • Nyíregyháza[7]

Az akkumulátorgyárak azért is kockázatosak, mert 10 éves távlatban elképzelhető, hogy más technológia váltja fel a jelenlegi lítium akkumulátorokat.[8]

Debreceni akkumulátorgyár (CATL)

A dél-koreai gyár

  • 120 MFt állami támogatást kap infrastruktúra kiépítésére
  • 320 MFt állami támogatásban részesül
  • 115 MFt-t kell az államnak költenie az elektromos hálózat szükséges fejlesztésére,[9] miközben nincs pénz arra, hogy a napelemek által termelt áramot a hálózat be tudja fogadni.

1 GWh akkumulátoros kibocsátáshoz 40–40 GWh teljesítmény kell, a debreceni akkumulátorgyár pedig 100 GWh akkumulátor-kapacitású lesz (egyelőre 40 GWh-ra van engedély).[6] Ehhez a kormány három gázerőművet akar felépíteni (kettőt Tiszaújvárosban, egyet a Mátrai Erőmű mellett) egyenként 500 MWh teljesítménnyel.[10] Ehhez évi 3,3–3,4 M㎥ gáz kell évente összesen, vagyis ez az egy akkumulátorgyár 33%-kal növelné meg Magyarország gázfogyasztását.

Megjegyzés: Áramot legdrágábban gázból lehet előállítani. Gázt az oroszoktól veszünk, mert az a legdrágább.

A gyár vízellátása is kérdéses. A városi vízhálózat nem bírna el ekkora fogyasztás-növekedést, mivel a vizet a Keleti Főcsatornából veszi, amit 60 éve nem kotortak. Felmerült a szürkevíz, de ahhoz külön csatornahálózat kellene, aminek még tervei sincsenek.

A munkaerőhiány enyhítésére 9000 távol-keleti munkaerőt szándékoznak Magyarországra behozni. Ilyenkor nem baj, hogy nem keresztények. A magyar állam pénzén kell számukra munkahelyet (életkörülményeket) teremteni.

A gyár számára a legmagasabb aranykorona-értékű, a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területet jelölték ki.

Környezetvédelem

Az eddigi tapasztalatok aggasztóak.

Gödön az egyik monitoringkútban magzatkárosító anyagot találtak, ami a zárt rendszerű technológiából elvileg nem szivároghatott volna ki. A „megoldás” az lett, hogy betömték a monitoringkutat.[6]

Ugyanezt az anyagot – N-metil-2-pirrolidont – fedezték fel egy győri monitoringkútban is.[11]

Iváncsán több tucat munkás lett rosszul, egyelőre ismeretlen okból. „Természetesen” hírzárlatot rendeltek el.[12]

Sorozatos szabálytalanságok és bírságok után felfüggesztették a bátorterenyei akkumulátorgyár működését.[13]

Jegyzetek

  1. Benyó Rita: Paks II-vel sem lesz elég energiánk. YouTube (2023. aug. 14.) (videó)
  2. Farkas György: Nem lehet helyi népszavazás akkumulátorgyárról. 24.hu (2023. júl. 20.)
  3. 📝 Kéri László: Ha a kormány abban bízik, hogy "majd kidumáljuk", az politikai csődhöz vezet. YouTube (2023. feb. 15.) (videó)
  4. Kaufmann Balázs: Tüntetés lesz a bátonyterenyei akkumulátorgyár ellen. 444.hu (2023. jún. 23.)
  5. Kínai akku-összeszerelő gyár épül Fóton. 24.hu (2023. jún. 28.)
  6. 6,0 6,1 6,2 📝 Dedák Dalm – Holoda Attila: Legyünk-e akkunagyhatalom? YouTube (2023. márc. 24.) (videó)
  7. Papp Atilla: Újabb akkumulátorgyár épül Magyarországon, ezúttal Nyíregyházán. 24.hu (2023. júl. 27.)
  8. 📝 Pletser Tamás – Holoda Attila – Rácz András: Amit az energiáról tudni kell. Riporter: Orosz Györgyi YouTube (videó)
  9. Előd Fruzsina: Akkugyárak földje: csak az áramhálózat fejlesztése 115 milliárd forintba fog kerülni az északkeleti országrészben. telex.hu (2023. feb. 23.)
  10. Orbán belengette, már ki is írják a közbeszerzéseket a gázerőművek megépítésére. hvg.hu (2023. márc. 13.)
  11. Körömi Csongor: Akkugyártáshoz használt, magzatkárosító anyagot fedeztek fel a győri talajvízben. telex.hu (2023. jún. 5.) N-metil-2-pirrolidont.
  12. Vaskor Máté: Többtucatnyian rosszul lettek valamilyen belélegzett anyagtól az épülő iváncsai akkugyárban. 24.hu (2023. jún. 7.)
  13. Molnár Kristóf: Felfüggesztették a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működését. 444.hu (2023. aug. 23.)

Forrás

A debreceni gyár:

Az akkumulátorgyártással kapcsolatos gyárak:

Összefoglaló az akkumulátorgyárakról és -gyártásról:

További információk

Kapcsolódó lapok