Az alaptörvény érvénytelen

Forrás: Bernát Éva (Facebook)

Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: OLKT

Miközben o1g itt van a nyakunkon, egyesek vérszerződésen, alaptörvényen meg hasonló jogi huncutságon törik a fejüket. Nem veszik észre, hogy a probléma nem jogi, hanem hatalmi természetű. Következésképp megoldani sem jogi, hanem hatalmi úton lehet. Erővel. A jog ebben lehet segédeszköz, de megoldás nem.

A kérdés az erő kifejezésének a módja. Nagyon nem mindegy: emberéletek múlhatnak rajta.

Alaptörvény

Igen, tudjuk. Az alaptörvény érvénytelen. Viszont semmire nem megyünk vele, ha minden problémára ez a válasz: a 400 órára, a közigazgatási bíróságokra, az Európai Ügyészségre, a médiumok elfogultságára, meg ha meleg a sör. Talán még a dinoszauruszok is ezért haltak ki.

Az alaptörvény érvénytelensége csak eltereli a szót a tüntetésekről. Pont ez az Alkotmányos ellenálló csoport célja. Ők fideszes trollok. Vagy csak a feneküket nem akarják felemelni. Egyszerűbb a karosszékből okoskodni, mint tüntetni.

Ha egy elmebeteg késelni kezd az utcán, akkor nem azt keressük, milyen paragrafusokat szegett meg, hanem ártalmatlanná tesszük. Utána jöhetnek a paragrafusok.

Ugyanez van az alaptörvénnyel. Ha o1g eltakarodott, jöhet az alkotmányozás. Fordítva nem megy.

100 000 ember

A dolgot súlyosbítja, hogy egy még elvakultabb társaság a Facebook-on azt híreszteli, hogy ha összegyűlik 100 000 ember, azok átvehetik a hatalmat. Törvényhelyet nem lehet kiszedni belőlük. És nem képesek/akarják megérteni, hogy össze tud gyűlni másik százezer, aki annak az ellenkezőjét akarja. Tehát nem is lehet ilyen szabály, hiszen önellentmondást tartalmazna.

Melyik az érvényes alkotmány?

Az alaptörvény előtt az 1949. évi XX. törvénynek az 1989-ben konszenzussal megfogalmazott változata volt érvényben. Ez egy ideiglenesnek szánt alkotmány volt, amit népszavazás ugyanúgy nem erősített meg, mint az alaptörvényt.

Az 1949. évi XX. törvény 1989 előtti változatát ma már senki nem tartja legitimnek, hiszen egy idegen hatalom idegen jogrendszerének a mintájára készült.

Az azt megelőző alkotmány szerint viszont Magyarország királyság. A Habsburg-ház 1921-es trónfosztása után Horthy Miklósnak kellett volna a király megválasztásáról gondoskodnia, ui. ez a kormányzó feladata: amíg a király akadályoztatva van (pl. kiskorú), addig vezeti az országot, ha nincs királya az országnak, akkor pedig a lehető legrövidebb idő alatt gondoskodik a királyválasztásról. Horthy ezt nem tette meg.

Ha nincs érvényes alkotmány, akkor alkotmányozni kell. Az új alkotmány elfogadása jogilag olyan, mintha egy új ország keletkezett volna (azzal a különbséggel, hogy bizonyos jogfolytonosságnak lennie kell). A teljes jogrendszert felül kell vizsgálni, beleértve a nemzetközi szerződéseket (EU-tagság, NATO-tagság) is – hiszen az ott vállalt kötelezettségek ellentmondhatnak az új alkotmánynak.

Forrás

• Az Alaptörvény érvénytelen. www.facebook.com

Kapcsolódó lapok

• rabszolgatörvény
• alaptörvény
• hatalommegosztás
• Orbán Viktor