Hatalommegosztás

Innen: Politika

A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.

A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:

  • törvényhozó hatalom (→ parlament). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
  • végrehajtó hatalom (→ kormány). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is.
  • bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.

A kormányt a parlament és (közvetve) a bíróság is ellenőrzi. A parlament és a bíróság egymástól függetlenek.

A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:

  • népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A választás tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
  • alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.[1]
  • köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.[2][3]

A fenti intézmények döntései kötelezőek. Vannak olyan intézmények is, melyeknek nincs döntési joguk (nem hatóságok), de az információhoz jutás érdekében többletjogokat élveznek:

  • ombudsman
  • sajtó
  • parlamenti képviselő.

Legfőbb ügyész

Közigazgatási bíróság

A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről.

Ellenzék

  • Janisch Attila: Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek. magyarnarancs.hu (2018. dec. 1.) „A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.”

Tények, vélemények

Hatalommegosztás Magyarországon és Kazahsztánban[4]
Közhatalmi funkciók lejárta. Forrás: Szabad Európa
Forrás: Facebook
Forrás: Facebook
Forrás: Facebook
Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: OLKT
A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.[5]
Judith Sargentini
A fékek és egyensúlyok (sic!) rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.[6]
– Kövér László
(Orbán Viktor) eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat.

Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.[7]

– Lengyel László

Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.[8] A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt.

Jegyzetek

  1. Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.
  2. A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.
  3. Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.
  4. Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)
  5. Farkas György: Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak. 24.hu (2019. jan. 25.)
  6. Mátyás Győző: Fékek és (ellen)súlyos dolgok. 168ora.hu (2019. okt. 27.)
  7. Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.
  8. Kardos Ernő: Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik. hirklikk.hu (2020. szept. 21.)

Források

Forrás: Facebook

Hatalomváltás

További információk

Kapcsolódó szócikkek