„Delbos-Corfield-jelentés” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
* az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból |
* az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból |
||
* a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a [[Covid]]19-világjárványhoz |
* a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a [[Covid]]19-világjárványhoz |
||
| + | * az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit |
||
| + | * jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek |
||
* a választáson a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre |
* a választáson a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre |
||
* problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése is |
* problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése is |
||
A lap 2022. szeptember 21., 10:51-kori változata
A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.
A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfielden francia zöldpárti EP-képviselő.
A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:
- a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alfejezeteket alább)
- elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk[2] szerinti eljárásban
- ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
- felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
- felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.
A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.[3]
Az alkotmányos és a választási rendszer működése
- Alkotmánybíróság:
- a jogkörének korlátozása költségvetési ügyekben
- az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában
- az Alkotmány fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma
- az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból
- a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a Covid19-világjárványhoz
- az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit
- jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek
- a választáson a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre
- problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése is
- több nemzeti konzultáció ténybelileg téves és rendkívül félrevezető ( „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Bevándorlás és terrorizmus”, „Soros-terv”).
Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
Korrupció és összeférhetetlenség
A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem
A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is
A tudományos élet szabadsága
Vallásszabadság
Egyesülési szabadság
Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is
A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
Gazdasági és szociális jogok
Jegyzetek
- ↑ 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
- ↑ 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
- ↑ Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)
Forrás
- M. Tóth Balázs: Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen. atlatszo.hu (2018. szept. 10.)
- Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról. www.europarl.europa.eu (2022. szept. 19.)