Politika:Hogyan tovább 2022

2018-ban az akkor közvélemény-kutatások szerint a választók ⅔-a ellenzéki összefogást akart, és ebbe a kormánypártok szimpatizánsai is beleértendők. Az ellenzék meg nem akart. Meg is lett az eredménye.

A pártok 2022-ben is a saját útjukat járták, teljesen elszakadtak a civilektől és a valóságtól. Ennek ellenére a civilek segítették őket – amikor épp engedték.

A politika komoly dolog. Nem szabad a pártokra bízni.

Axiómák

A 2022-es választáson azt tapasztaltuk, hogy

1. a pártok nem tudnak maguktól összefogni
2. a civilek össze tudnak fogni a pártok érdekében is (Nyomtass te is!, aHang, TASZ, stb., néhányan már a korábbi választásokon ott voltak, de most a pártok kiszorították őket, pl. Civil Választási Bizottság, Számoljunk együtt, hogy ne legyen civil kontroll felettük. Az utóbbi helyett inkább maguknak szerveztek a 2022-es választásra egy civil összefogást, a 20k22-t.)

A pártok emberei a civilektől kapják a felhatalmazást, hogy képviseljék őket, következésképp a civilek kell megszabják az összefogás feltételeit.

Állítások

• a 2026-os összefogást a civileknek kell megszervezniük, mert a pártok képtelenek rá
• az ellenzéket nem lehet leváltani, mert politikusnak lenni szakma, és a tapasztalatra szükség van (ennek hiányát láttuk Márki-Zay Péteren), de a jelölteket már a jelölés időszakában el kell számoltatni. Lehetővé kell tenni, hogy a civilek ugyanolyan eséllyel méressék meg magukat az ellenzékben, mint a pártok képviselői.
• A pártok ill. „profi” képviselők részvételét csak komoly indokkal lehet megtagadni, de ebben a civilek döntenek, nem a pártok. A korábban elkövetett politikai hibák előre eldöntött idő után elévülnek, a nem politikaiak (pl. gyűlöletkampány kisebbségek ellen) nem, vagy jóval hosszabb idő után.
• előválasztásra szükség lesz, de ennek szabályait nem a pártok döntik el, hanem a civil összefogásnak meg kell állapodnia a pártokkal. A szabályok elsősorban a civil összefogás érdekeit szolgálják, csak másodsorban a pártokét. Magyarul: nincs frakcióbaülési kényszer, a visszalépésekkel kapcsolatos taktikázást megfelelő szabályokkal a minimálisra kell szorítani. Ha a civilek úgy döntenek, lehet több X-es szavazás.
• az előválasztáson – az igazihoz hasonlóan – célszerű egyéni jelöltekre és listákra szavazni, de nem célszerű miniszterelnök-jelöltre. Erről jó előre dönteni kell. Az összellenzék miniszterelnök-jelöltjét a legerősebb párt adja.
• az ellenzéknek önálló, pozitív kampányt kell folytatnia. Az pl. nem kampány, hogy nem fogunk lopni. Az már kampány, hogyan akarjuk megakadályozni a lopást (pályázati rendszer, Európai Ügyészség, stb.) Az nem kampány, hogy nem akarunk atomerőművet. Az már kampány, hogy milyen módon, milyen lehetőségek közül választjuk ki és oldjuk meg a hosszú távú energiaellátást.
• a civil összefogásnak szüksége van megbízott vezetőre már az összefogás elején, aki a kezdetektől irányítja és szervezi a kampányt (beleérve az előválasztást), és akit a civil összefogás időről időre beszámoltat, szükség esetén leválthat. Az összefogás vezetője lehet politikus, később lehet az egyik párt miniszterelnök-jelöltje, ha úgy dönt, de lehet civil is, aki egyeztet a pártokkal. A szakmai kérdések kivételével a civilek döntenek.
• a választási programot területenként felosztva civilek és a pártok szakértői együtt készítik el.
• a civilek és pártok összefogásával meg kell teremteni egy önálló ellenzéki sajtót, lehetőség szerint elektronikusat is, meg kell szervezni a nyomtatott sajtó terjesztését, lakossági fórumok tartását vidéken, már most, a 2022-es választás után, egyébként képtelenség behozni a fidesz előnyét. Ehhez kell a korán megbízott vezető.
• meg kell teremteni egy egységes ellenzéki médiafelületet, ahol az összefogás eseményei megtalálhatók hírek, tanulmányok, videók, listák formájában, az összefogásban részt vevő szervezetenként. Erre a felületre kerülnek az előválasztásra jelentkezések és eredmények is. A cél az, hogy minden, az összefogással kapcsolatos adat, hír itt megtalálható legyen, ami az ellenzék működése során több szervezetet is érint.

Ellenzéki szimbólum

Ellenzéki szimbólum – jobb híján.

Az összefogáshoz az kell, hogy az embereket összekösse valami. Célok. Személyek. Szimbólumok. De nincs semmi ilyen, és még csak törekvés sincs rá.

Elvont célok vannak. A legfőbb cél a fidesz leváltása. De a legfőbb célt más, piti ügyek előzik meg.

Kell egy (két választás között akár több) ellenzéki vezető. Kommunikáció kell. Kálmán Olga még ATV-s műsorvezető korában azt nyilatkozta, hogy lasszóval kellett fogni a nyilatkozni hajlandó ellenzéki poltikusokat, akik közben a sajtó hiányáról panaszkodtak.

Miért nincsenek szimbólumok? Eleinte o1g jelvényt hordtam, de még az ellenzék szimpatizánsainak jó része sem tudta, mi az.

Az egyik tüntetésen egy hatalmas SZTRÁJK! jelvényt osztogattak. Jó ideig hordtam, jobb híján, pedig nyugdíjas vagyok.

A 2019. január 2-i várbeli tüntetésen Tordai Bencének javasoltam az o1g-t ellenzéki szimbólumnak. Nem tetszett neki: negatív tartalmú, és azt mondta, van jobb ötlete. Azóta is várom. Hónapokkal később egy másik tüntetésen azt mondta, hogy nem foglalkoznak vele.

Az o1g tényleg nem jó. De miért nincs jobb?

2022 januárjában az összellenzék úgy döntött, nem csinál szimbólumot, mert a szavazólapra nem kerülhet fel. (!) Még erre sem képesek. Ennyire szűklátókörűek. Ezt is a civileknek kell megoldaniuk, és rájuk kényszeríteni az ingyen reklámot.

A Soros-tízezres kitűnő ötlet volt a Kutyapárttól. Az ellenzéket össszefogó szimbólumnak nem jó, de a Soros-terv paródiájának igen. (Utóbb meg is büntették érte őket.)

Kapcsolódó szócikkek

• Parlamenti választás 2022.
• Előválasztás 2021