Politika:Hogyan tovább 2022

Innen: Politika
Belföldi listás eredmények az utóbbi három választáson. A fidesz szavazatszáma folyamatosan nő.
A fidesz-szavazók megoszlása. Forrás: Medián, 2022. március legvége.

2018-ban az akkor közvélemény-kutatások szerint a választók ⅔-a ellenzéki összefogást akart, és ebbe a kormánypártok szimpatizánsai is beleértendők. Az ellenzék meg nem akart. Meg is lett az eredménye.

A pártok 2022-ben is a saját útjukat járták, teljesen elszakadtak a civilektől és a valóságtól. Ennek ellenére a civilek segítették őket – amikor épp engedték nekik.

A politika komoly dolog. Nem szabad a pártokra bízni. Mi, civilek, megrendelőként kell viselkedjünk a pártok felé, elvégre mi fizetünk. A szavazatunkkal.

Axiómák

A 2022-es választáson azt tapasztaltuk, hogy

  1. a pártok nem tudnak maguktól összefogni
  2. a civilek össze tudnak fogni a pártok érdekében is (Nyomtass te is!, aHang, TASZ, stb., néhányan már a korábbi választásokon ott voltak, de most a pártok kiszorították őket, pl. Civil Választási Bizottság, Számoljunk együtt, hogy ne legyen civil kontroll felettük. Az utóbbi helyett inkább maguknak szerveztek a 2022-es választásra egy civil összefogást, a 20k22-t.)

A pártok emberei a civilektől kapják a felhatalmazást, hogy képviseljék őket, következésképp a civilek kell megszabják az összefogás feltételeit.

Állítások

  • A 2026-os összefogást a civileknek kell megszervezniük, mert a pártok képtelenek rá.
  • Az ellenzéket nem lehet leváltani, mert politikusnak lenni szakma, és a tapasztalatra szükség van (ennek hiányát láttuk Márki-Zay Péternél), de a jelölteket már a jelölés időszakában el kell számoltatni. Lehetővé kell tenni, hogy a civilek ugyanolyan eséllyel méressék meg magukat az ellenzékben, mint a pártok képviselői.
  • Az előválasztáson pártok ill. „profi” képviselők részvételét csak komoly indokkal lehet megtagadni, de ebben a civilek döntenek, nem a pártok (lásd az Új Világ Néppárt kálváriája). A korábban elkövetett politikai hibák előre eldöntött idő után elévülnek, a nem politikaiak (pl. gyűlöletkampány kisebbségek ellen) nem, vagy jóval hosszabb idő után.
  • Előválasztásra szükség lesz, de ennek szabályait nem a pártok döntik el, hanem a civil összefogásnak meg kell állapodnia a pártokkal. A szabályok elsősorban a civil összefogás érdekeit szolgálják, csak másodsorban a pártokét. Magyarul: nincs frakcióbaülési kényszer, a visszalépésekkel kapcsolatos taktikázást megfelelő szabályokkal a minimálisra kell szorítani. Ha a civilek úgy döntenek, lehet több X-es szavazás.
  • Az előválasztáson – az igazihoz hasonlóan – célszerű egyéni jelöltekre és listákra szavazni, de nem célszerű miniszterelnök-jelöltre. Erről jó előre dönteni kell. Az összellenzék miniszterelnök-jelöltjét a legerősebb párt adja.
  • Az ellenzéknek önálló, pozitív kampányt kell folytatnia. Az pl. nem kampány, hogy nem fogunk lopni. Az már kampány, hogyan akarjuk megakadályozni a lopást (pályázati rendszer, Európai Ügyészség, stb.) Az nem kampány, hogy nem akarunk atomerőművet.[1] Az már kampány, hogy milyen módon, milyen lehetőségek közül választjuk ki és oldjuk meg a hosszú távú energiaellátást.
  • A civil összefogásnak szüksége van megbízott vezetőre már az összefogás elején, aki a kezdetektől irányítja és szervezi a kampányt (beleérve az előválasztást), és akit a civil összefogás időről időre beszámoltat, szükség esetén leválthat. Az összefogás vezetője lehet politikus, később lehet az egyik párt miniszterelnök-jelöltje, ha úgy dönt, de lehet civil is, aki egyeztet a pártokkal. A szakmai kérdések kivételével a civilek döntenek.
  • A választási programot területenként felosztva civilek és a pártok szakértői együtt készítik el.
  • A civilek és pártok összefogásával meg kell teremteni egy önálló ellenzéki sajtót, lehetőség szerint elektronikusat is, meg kell szervezni a nyomtatott sajtó terjesztését, lakossági fórumok tartását vidéken, már most, a 2022-es választás után, egyébként képtelenség behozni a fidesz előnyét. Ehhez kell a korán megbízott vezető.
  • Meg kell teremteni egy egységes ellenzéki médiafelületet, ahol az összefogás eseményei megtalálhatók hírek, tanulmányok, videók, listák formájában, az összefogásban részt vevő szervezetenként. Erre a felületre kerülnek az előválasztásra jelentkezések és eredmények is. A cél az, hogy minden, az összefogással kapcsolatos adat, hír itt megtalálható legyen, ami az ellenzék működése során több szervezetet is érint.

Ellenzéki szimbólum

Ellenzéki szimbólumok – jobb híján
Bojkott
O1G

Az összefogáshoz az kell, hogy az embereket összekösse valami. Célok. Személyek. Szimbólumok. De nincs semmi ilyen, és még csak törekvés sincs rá.

Elvont célok vannak. A legfőbb cél a fidesz leváltása. De a legfőbb célt más, piti ügyek előzik meg. Ráadásul a civilek számára a fidesz leváltása nem cél, hanem eszköz. A jobb élet a cél.

Kell egy (két választás között akár több) ellenzéki vezető. Kommunikáció kell. Kálmán Olga ATV-s műsorvezető koráról azt nyilatkozta, hogy lasszóval kellett fogni a nyilatkozni hajlandó ellenzéki poltikusokat, akik közben a sajtó hiányáról panaszkodtak.

Miért nincsenek szimbólumok? Eleinte o1g jelvényt hordtam, de még az ellenzék szimpatizánsainak jó része sem tudta, mi az.

Az egyik tüntetésen egy hatalmas SZTRÁJK! jelvényt osztogattak. Jó ideig hordtam, jobb híján, pedig nyugdíjas vagyok.

A 2019. január 2-i várbeli tüntetésen[2] Tordai Bencének javasoltam az o1g-t ellenzéki szimbólumnak. Nem tetszett neki: negatív tartalmú, és azt mondta, van jobb ötlete. Azóta is várom. Hónapokkal később egy másik tüntetésen azt mondta, hogy nem foglalkoznak vele.

Az o1g tényleg nem jó. De miért nincs jobb?

2022 januárjában az összellenzék úgy döntött, nem csinál szimbólumot, mert a szavazólapra nem kerülhet fel. (!) Még erre sem képesek. Ennyire szűklátókörűek. Ezt is a civileknek kell megoldaniuk, és rájuk kényszeríteni az ingyen reklámot.

A Soros-tízezres kitűnő ötlet volt a Kutyapárttól. Az ellenzéket össszefogó szimbólumnak nem jó, de a Soros-terv paródiájának igen. (Utóbb meg is büntették érte őket.)

Egy javaslat azt írná trikóra, hogy „Nem Orbánra szavaztam”.[3] A szerbek „Otpor” (ellenállás) feliratú trikót viseltek a Slobodan Milošević elleni összefogásban (lásd alább).

Jámbor András kampánya

Új típusú politika és kampánystratégia mellett érveltek. Ennek az egyik alappillére, hogy a magyar emberek jelentős része nem foglalkozik demokráciával, jogállammal, választási törvénnyel, identitáspolitikával, korrupcióval, sajtószabadsággal. A hipotézis szerint a hétköznapi embereket, a hétköznapi problémák érdeklik, magyarul a megélhetésük, a lakhatásuk, és nem a szerintük leginkább Hadházy Ákos fémjelezte szimbolikus ügyek. Mert Hadházy továbbra is civil, és a civilek a pártok ellenségei a pártok szerint.

Jámbor András kampányának lényege, hogy nem hagyományos politikai pártok szervezik, mozgalomszerűek, bevonják a politikailag aktív helyi embereket, értékalapú, ügyek mentén mozog, nem csupán a győzelem a cél, hanem egy közösség, majd intézmények felépítése. Konkrét ügyeket vetnek fel és képviselnek. És most ő a példa. Lám, mégis érdemes civileket beengedni. A Szikra Mozgalom – aminek Jámbor András is régóta tagja – segítségével igen profi módon szervezték meg a kampányt.

A kampány egy azt megelőző győzelemmel indult: a covid utáni nagy Fudan elleni tüntetéssel.

Bele mertek állni a szavazatvivő témákba: hajléktalanság, romák. Külön figyeltek a nehéz sorsú emberekre, ennek ellenére utólag az derült ki, hogy a szegény szavazókörökben érték el a legrosszabb eredményeket: itt a fidesz fölényesen győzött.

A Fidesz túltolt negatív kampánya, plakátrongálásai is segíthette Jámborékat. A Fidesz itt láthatóan több erőforrást használt az ellenségmenedzselésre, mint a jelöltjük, Sára Botond népszerűsítésére, de az csak növelte Jámborék elszántságát.

Haraszti Miklós véleménye

Haraszti Miklós.
Forrás: magyar Wikipédia

Videó

A kudarc okai:

  • Orbán két okból juthatott teljhatalomhoz: az aránytalan választási rendszer, amivel 53%-os szavazási aránnyal ⅔-hoz lehetett jutni, és a túl könnyű lehetőség az alkotmánymódosításra. Mindkettő még a rendszerváltás sara.
  • Nem volt ellenzéki összefogás. Együttindulás volt, de nem volt közös sajtó (még weblap sem), közös kassza, közös e-mail-cím. Márki-Zay-jal közös sajtótájékoztató is csak háromszor.
  • Az ellenzék nem is akart igazán kormányozni. Egyrészt minimális többségnél többre nem volt esélye, amivel nagyon nehéz lett volna ekkora koalícióban kormányozni, másrészt Márki-Zay-jal sem akartak.
  • Az ellenzék sem törődött a technológiai átalakulások miatt egyre nagyobb tömegű leszakadókkal. Márpedig ha nincs szociálpolitika, az emberek az erős államtól – Orbántól – várják a megoldást.[4]
  • A jelenlegi pártrendszeren keresztül nem tud megújulni a társadalom, mert a választási rendszeren keresztül azok ülnek be a parlamentbe, akik elrontották a demokráciát, és szemmel láthatóan nem tudnak változni.

A jövő:

  • A jelenlegi választási szabályok mellett nem lehet Orbánt leváltani, hiszen az egész illiberalizmusa arra épül, hogy a szabályok a hatalma megtartását szolgálják.
  • Egy jelentős válság – akár nálunk, akár Európában – ki fogja váltani a fékek és ellensúlyok iránti igényt, és az a rendszer részévé válik, csak nem biztos, hogy a mi életünkben.
  • Az elmúlt 10 évben kiépült egy igen színes civil társadalom, beleértve a pártokat segítő civil szervezeteket. Márki-Zay Péter kapcsán kiderült, hogy ha a civilek pártok mögé állnak, nagyobb sikert érnek el, mint a pártok összefogásával.
  • A civileknek kell rákényszeríteniük a pártokat a változásra, ahogy Ukrajnában, Szerbiában, vagy akár nálunk 1989-ben történt. A pártok maguktól nem fognak változni: az előválasztás megmutatta, hogy őket csak a frakciójuk mérete érdekli, ami még a választási győzelemnél is fontosabb. A magas fizetés teszi őket megélhetési politikusokká. Azaz korrupttá.

Előadás

Haraszti Miklós előadása 2022. május 24-én hangzott el az Eötvös10 kultúrházban, a Nyomtass te is! szervezésében.

Politikai úton (választások útján) nem lehet Orbánt leváltani, mert az ellenzéki pártok is beépültek Orbán rendszerébe. Az illiberális demokráciát minden országokban kivétel nélkül mindig a civil összefogás döntötte meg. Az Orbán-rendszer alapjai nem a pártok, bár azok beépültek a rendszerbe. Az ellenzék csak parlamenti tapéta. A számukra a legfontosabb a frakciónagyság, de az a valóságban nem sokat ér. Elkurvultak. A megújulás csak a civil társadalomból várható. Belőlük emelkednek ki a tehetséges politikusok.

Minden békés forradalom az elcsalt választás körül forgott, amit civil engedetlenség követett.

Fontos, hogy a civil szervezetek ne függjenek a pártoktól. A Nyomtass te is! maradjon együtt, hogy ha eljön az idő, fel tudjon lépni. Az 1989-es rendszerváltást is az egy célú civil szervezetek hozták el, amiket a szamizdat gyűjtött egybe.

A civil összefogás formája a békés polgári engedetlenség. Példák: Gandhi, Martin Luther King. Magyar példák civilek politikai fellépésére:

A szabadság demokratikus úton is elveszíthető. Példák: I. és III. Napóleon, Hitler, Orbán.

A civil szervezetek célja nem egy-egy választás kell legyen.

Előválasztás:

  • A civilek kényszerítették ki, ők csinálták, a pártok megbuherálták
  • A miniszterelnök-jelöltnél 2 befutó kell, nem 3, hogy a győztes abszolút többséget kapjon. 3 befutós előválasztás sehol a világon nem volt. A pártok ragaszkodtak hozzá, hogy a második forduló előtt legyen beavatkozási lehetőségük.
  • Az előválasztás eredménye a pártok szervezettségét mutatja.
  • Az előválasztás utáni nagy viták egyike volt, hogy Márki-Zayt bevegyék-e a pártelnökök grémiumába, ami a döntéseket hozta.

Rogán minisztériuma alá tartozik a sajtó, a civil társadalom és a titkosszolgálat. Ez azt mondja, hogy az Orbán-rendszer számára nem az ellenzék, hanem a civilek a veszélyesek. A pártok nem, mert benne vannak Orbán rendszerében.

Csak a civilektől félnek.
– Haraszti Miklós

Civil ellenállás itthon

Néhány civil szervezet a tüntetésein kérte, hogy a pártok maradjanak távol. Részben azért, mert a tagságuk is megosztott volt politikai értelemben, másrészt nem akarták, hogy a pártok befolyást szerezzenek. A tüntetések pártmentesítését a pártok hadüzenetként fogták fel már a rabszolgatörvény idején is.

A szamizdat idején az volt a ma is érvényes elv, hogy felejtkezzünk el egy időre a kommunista pártról. A civilek kezdjék el a saját jogaikat kiterjeszteni. Ez nem megy azonnal. Néhány ügyet ki kell emelni, amiben meghátrálásra lehet kényszeríteni Orbánt. Győzelmeket kell produkálni.

Kockázatvállalás nélkül nem megy.
– Haraszti Miklós

A szolidaritás előzetes felmérése viszont fontos.

Herényi Károly

Forrás: Vadhajtások
Kellenének megjegyezhető mondatok egy kampányban.
Sok ez a párt, és egyformán nem mondanak semmit.
  1. Legyen véleményem.
  2. Merjem vállalni.
  3. Ne legyek egyedül.

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán
Forrás: Balra Magyar

Az ellenzék egy dologtól retteg nagyon: a karakteres politizálástól. Mindig minden politikai kérdést Orbán Viktoron keresztül határoz meg. Ő kezdeményez, az ellenzék ahhoz viszonyul („tematizálás”). Az ellenzék egymással vitatkozik. Ezt az előválasztásig sikerült elrejteni a nyilvánosság elől, utána viszont jött Márki-Zay.

Az ellenzék megmaradt szavazói a jogvédők, emberi méltóságra érzékenyek. Meg kellene találni a saját szavazóknak szóló üzeneteket. Ehhez viszont gondolni kell valamit a világról. „Vagyunk valakik, és azt is mondjuk.” Ezt kéne megpróbálni, mert nincs vesztenivaló. Pl. a Párbeszéd zöld párt.

  • Az érzékenynek ítélt témákba nem áll bele az ellenzék (hajléktalan, cigány). Nincs karakteres politika.
  • A melegek mellett sem álltak ki: ezt a civilek csinálták.

Kommunikáció: addig nem szabad megszólalni, amíg nincs álláspont (utalás Márki-Zay Péter háborúval kapcsolatos kijelentésére).

Összefogás:

  • A választás óta egyáltalán nem volt sajtótájékoztató.
  • Ellenzéki felelősségvállalás, magábanézés nem volt.

Lengyel László

Lengyel László.
Forrás: magyar Wikipédia

A fidesz leváltható választáson, de az ellenzék nem volt sem érték- sem érdekközösség. Az ellenzéki elit működött rosszul, nem a szavazók.

Az ellenzék nem készült fel a választásra:

  • Nem volt árnyékkormány, pedig az embereket a személyek tudják megszólítani, nem a szervezetek.
  • Az ellenzék csak sóhajtozott a sajtóbeli hátrányáról, de nem tett semmit. Még a főpolgármesternek sincs kommunikációs helyettese. A külföld sem támogatta a független sajtót.

Az ellenzék egyszerűen nem foglalkozott a választóival:

  • Márki-Zay jobboldaliságát a kereszténységgel és a gyerekeivel indokolta, pedig ezek nem jobboldali értékek. Pedig Budapesten jelentős jobboldali réteg van, de az nem fideszes. A Mi Hazánk sehol nincs (5% alatt mindenütt). A magántulajdonnal sem foglalkozott a lopásokon kívül (Liget-projekt, Balaton, stb.)
  • Senki nem foglalkozott a polgári ellenállást folytató pedagógusokkal.
  • Senki nem foglalkozott az egészségüggyel.
  • Senki nem kommunikálta, hogy Orbán a háború hatásaitól sem tud megvédeni, meg az inflációtól sem.
  • Az egyetlen siker a választáson a kormány „gyermekvédő” népszavazásának a kudarca, de azt is civilek csinálták.

A választás után

  • Az ellenzék továbbra sem foglalkozik a választókkal vagy az eseményekkel, csak a parlamenti helyekkel.
  • Az ellenzék úgy tesz, mintha nyert volna. Senki nem mondott le.
  • Az ellenzék meg sem köszönte a rengeteg civil támogatást.
  • A választás óta egyetlen közös sajtótájékoztatót nem tartott.

Gene Sharp: Hogyan csináljunk forradalmat?

Gene Sharp.
Forrás: angol Wikipédia
A diktátorok sohasem olyan erősek, mint ahogy azt állítják neked. Az emberek sohasem olyan gyengék, mint ahogyan ők hiszik.
– Gene Sharp

A Hogyan csináljunk forradalmat? egy világhíres könyv, amiből ismertető film is készült.[5] Arról szól, hogyan lehet békés eszközökkel megbuktatni egy diktatúrát.

A film magyar szövege megjelent egy könyvben, ami a miheztartás végett az ′50-es évekre emlékeztető stílusban magyarázza el, hogyan kell érteni a látottakat, és milyen gazok azok a demokraták, akik alkalmazzák a látottakat a népet szerető gyöngéd diktátorokkal szemben.[6] A könyv végén még a 120 izraeli katonáról szóló legendát is beveti, akik rendőr egyenruhába bújva verték vissza 2006-ban a tévé székházát békésen gyújtogató ostromlókat.

Sharp Gandhi módszeréből indult ki, aki szerint a szeretet és az erőszakmentesség mindent legyőz. Szeretni kell azokat, akik gyűlölnek minket. Sharp az erőszakmentesség mögött álló univerzális erkölcsöt nem vette át. Szerinte az erőszakmentesség nem erkölcsi okból fontos, hanem hatékonyabb az erőszaknál. Sharp a cselekedetek, döntések helyességét azon méri, mennyiben járulnak hozzá az egyén boldogulásához, és nem a közjót tekinti mércének.

A szerb ellenállás logója

A módszer lényege, hogy békés. Az erőszak a diktatúra harctere: abban ők jobbak, és sok veszteséget tudnak okozni.

  • 1. lecke: stratégia tervezése. Improvizálással nem lehet sikert elérni. Kell legyen vezető, aki a tüntetéseket irányítja. Kell vezetőség a pénzek kezelésére.
  • 2. lecke: a megosztás leküzdése. A hatalom megpróbálja elszigetelni a társadalom tagjait, hogy ne tudjanak összefogni. Kell az ellenállást összetartó szimbólum. Kell közös cselekvés, nem okvetlenül tüntetés. Mások példája és bátorsága az embereket cselekvésre készteti.
    A Slobodan Milošević ellen tüntető szerbek az erkélyeken püfölték a lábosokat, mert túl hideg volt kimenni tüntetni. A diákok „Otpor” (ellenállás) feliratú trikóban mentek iskolába – ezért nem lehet letartóztatni őket. Falragaszokat csináltak.
  • 3. lecke: tartópillérek egyenkénti aláásása. A pillérek minden társadalomban mások: rendőrség, vallási intézmények, szervezetek, dolgozók. Grúziában, Ukrajnában, Szerbiában a rendőrök jó részét sikerült meggyőzni róla, hogy ők is áldozatok. Köveket dobálni nem szabad.
  • 4. lecke: erőszakmentes kényszer. Ellenállás az erőszak kísértésével szemben. A hatalom legjobb fegyvereivel nem lehet megküzdeni. A provokátorokat megfékezni. A tüntetés elejére lányokat, nagymamákat, öregeket tenni, hogy barátságosabb legyen a helyzet, és csökkenjen az erőszak esélye.
    Milošević megparancsolta a katonáknak, hogy vonuljanak ki a laktanyákból. A rendőröknek, hogy lépjenek fel az emberek ellen. Amikor ők nem engedelmeskedtek, Milosevic elveszett.
  • 5. lecke: politikai jiu jitsu. Az ellenfél erősségét felhasználni ellene. Pl. azt, hogy erőszakot alkalmaz. Ez felháborítja az embereket, és még többen állnak ellen.
  • 6. lecke: nem szabad feladni. Ameddig nem adjuk fel, nem veszítünk.

Ahol tudatosan és sikerrel alkalmazták Gene Sharp módszerét:

  • Szerbia, 2000. október → Szrgya Popovics: Útmutató a forradalomhoz. (hely nélkül): Göncöl Kiadó. ISBN 978 963 9183 91 9  
  • Egyiptom, 2011. január

A 2021/22-es összefogáskor sem vezető, sem szimbólum nem volt.

Szikra Mozgalom

Korábbi baloldali kezdeményezéseknél is komoly probléma volt, hogy abból indultak ki, elég deklarálni egy értékvilágot, és az automatikusan hozza a támogatói tömegeket, a választói bázist.
– Somogyi Péter
Az igazán nehéz feladat a gyakorlati politizálás megfelelő formáinak megtalálása.
– Schultz Nóra
Nem készülünk párttá alakulni,… mert legfőbb célunk automatikusan az lenne, hogy minél több képviselőt juttassunk be különböző törvényhozó, jogalkotó testületekbe.
– Somogyi Péter

Jegyzetek

  1. Paks 2-vel más bajok is vannak: a lakossági egyeztetés hiánya, titkolózás, műszaki problémák, újabban az Oroszország elleni embargó.
  2. 2019. január 2. Orbán Várba költözésének napja volt.
  3. Facebook/Zsuzsa Tóth 2022.05.13.
  4. A szolidaritás elfelejtésére Orbán volt a válasz. Bolgár György interjúja Róna Péterrel hirklikk.hu (2022. ápr. 27.)
  5. Gene Sharp: Hogyan csináljunk forradalmat. YouTube (angolul) (2015. márc. 19.) Magyar felirattal.
  6. Tőke Péter Sheldon – Drábik János: A kormánybuktatások kézikönyve. 143–225. o. ISBN 978-963-87697-4-9  

Forrás

Nemzetközi kitekintés

Kapcsolódó szócikkek

További információk