Néppárt

A Néppárt az Európai Parlament egyik pártcsoportja. Magyarországról a fidesz a tagja – volt 2021. március 3-ig.

2020. január 16-án az Európai Parlament 71,5%-os arányban szavazta meg a jelentést, ami elmarasztalja Magyarországot és Lengyelországot a jogállamiság további romlása miatt. (Az előző elmarasztalás a Sargentini-jelentés volt másfél évvel korábban.) A Néppárt többsége is megszavazta a jelentést úgy, hogy a vezetés frakciófegyelmet kért.

Orbán úgy nyilatkozott a szavazás után, hogy nagyon közel álltak ahhoz, hogy kilépjenek a Néppártból. Csak azért nem tették, mert maradtak még ott szövetségeseik.

Szerintem meg azért, mert még mindig reménykedik, hogy ott maradhat. És mert nem tudott megegyezni az ECR-rel.

A néppárti bölcsek 2020 elején nem tudtak megegyezni a fidesz sorsáról, így azt javasolják, maradjon a felfüggesztés. Mivel az eredetileg is határozatlan idejű volt, ehhez dönteni sem kell. Tusk úgy nyilatkozott, hogy amíg ő a Néppárt elnöke, a fidesz nem térhet vissza.

2020. decemberben Deutsch Tamás frakcióvezető sértő megjegyzéseket tett Weberre, amit megelégeltek a pártcsalád tagjai. 40 képviselő és 14 frakció javasolja a fidesz kizárását a Néppártból. Karácsonykor Weber a Welt am Sonntag című konzervatív német vasárnapi lapban hosszú cikkben válaszolt Orbánnak Orbán egy héttel korábbi cikkére.

2021. március 3-án a fidesz frakciója kilépett a Néppártból, március 18-án pedig a fidesz is. A frakció kilépésének előzménye az volt, hogy a kilépésről külön szabályt kellett hozni, amiben Orbán kialkudta, hogy kizárni csak ⅔-dal lehessen. A Néppárt 80%-os többséggel szavazta meg a frakció kizárását lehetővé tevő szabályt.

Navracsics Tibor 2022. szeptember 16-án – miután az Európai Parlament ¾-es többséggel megszavazta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy tartsa vissza a neki járó pénzeket – azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy hiba volt kilépni a Néppártból.

Események a 2019. május 26-i választás óta

2019 őszén a fidesz csendben elkezdte teljesíteni a Néppárt elvárásait. Visszavonta a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, visszafogta EU-ellenes retorikáját, békülékeny hangot ütött meg az önkormányzati választáson megválasztott főpolgármesterrel, Karácsony Gergellyel. A három bölcs beszámolóját a Néppárt novemberi kongresszusán hallgatják meg, de ott még nem döntenek a felfüggesztésről.

A Néppárt a november közepén Zágrábban tartott közgyűlésén választotta meg az elnökét és az alelnököket. Az egyetlen elnökjelölt a volt lengyel miniszterelnök Donald Tusk, aki 2014-től az Európai Tanácsot vezette, és akit meg is választottak.

A fidesz a felfüggesztés miatt nem vehetett részt a közgyűlésen, következésképp alelnököt sem jelölhetett, bár 2015-től Gál Kinga a Néppárt alelnöke volt.

Az új elnök úgy nyilatkozott, hogy a „három bölcs” véleménye alapján 2020 januárjában döntenek a fidesz sorsáról. Bár meghagyják neki a bennmaradás lehetőségét, vezető szerepről már nem is álmodhatik.

A Brexit következményeként kiosztanak 27 mandátumot 14 tagállam között. Ezzel a Néppárt – a többi nagy pártcsaláddal ellentétben – jól jár: 5-tel több mandátuma lesz, miközben egyet sem veszít a britek távozása miatt. Így 187-re nő a mandátumszáma, és kevésbé fáj a 12 mandátumú fidesz kilépése.

ECR

Január elején a fidesz a sajtóban elkezdte előkészíteni a Néppártból való kilépését. Orbán Lengyelországban az ECR-be való átülésről tárgyalt.

Az ECR legnagyobb pártja a lengyel PiS 26 mandátummal, a teljes pártcsaládnak 62 van. Ehhez jönne a 12 fidesz mandátum, de Orbán valószínűleg nem akar másodhegedűs lenni: átcsábítana kisebb pártokat más pártcsaládokból, így akár az EP harmadik legnagyobb pártjává válhat az ECR. És ha így sem tud vezető szerephez jutni a pártcsaládban, megpróbálja átszervezni az EP teljes pártstruktúráját.

A 2019. május 26-i választás előtt

Időről időre felmerül a fidesz kizárása az Európai Parlament néppárti frakciójából, legutóbb a Soros-Juncker plakát miatt. Ez esetben össze is gyűlt a kizárási indítványhoz szükséges 7 párti támogatás 5 különböző országból. 2019. március 20-án a Néppárt 190:3 arányban határozatlan időre felfüggesztette a fidesz néppárti tagságát. Ennek megfelelően a fideszt még megfigyelőként sem hívták meg a Néppárt 2019. november végi kongresszusára, ahol megválasztják a Néppárt új elnökét, főtitkárát, kincstárnokát és tíz alelnökét.

Orbán 2019. március 20-án azt mondta, kilépett volna a Néppártból, ha felfüggesztik, és ott volt a kezében a kilépési nyilatkozat erre az esetre. Csakhogy a fidesz alapszabálya szerint erre nem volt joga. Vagyis a fidesz alapszabályát sem tartja be.

A 2019-es EP-választáson arról ábrándozott, hogy ő lesz a mérleg nyelve. A felmérések szerint 12–14 mandátumra számíthatott, végül 13-at nyert el. (Vicces. Az Európai Parlamentben 751 képviselő ül.) Az eredmény az lett, hogy a Néppárt 179, a szocialisták 153 szavazatot szereztek. A különbség kétszer annyi, mint a fidesz mandátumainak a száma. Ellenben Macron újdonsült pártja 22-t szerzett, bár még nem tudni, melyik frakcióba ül be.

Macron ragaszkodik hozzá, hogy a Néppárt tegye ki a fideszt, Berlusconi mindenáron benn tartaná. Nehogy vele akarjon szövetségre lépni. Orbán most azt reméli, a konzervatív pártcsaládon belül össze tud hozni egy nagyobb frakciót a V4-ekkel, vagy Berlusconival és néhány, a volt szocialista országból jött képviselőből. A jelek szerint Berlusconi ebből nem kér, és úgy tűnik, Salvinivel sem jön össze a szövetség (rivalizálás a vezető helyért). Szóval a 2109-es EP-választások után könnyen lehet, hogy Orbán egyszerűen hoppon marad az álmaival, hogy Európa egyik meghatározó politikusa legyen.

Források

• Elkészült a bölcsek jelentése a Fideszről. 444.hu (2020. jan. 3.) Az a valószínű, hogy nem zárják ki, de könnyen lehet, hogy kilép. Miután Nagy-Britannia kilép az EU-ból, és a Néppártban nincs képviselője, a Néppárt relatíve erősödik a kilépéssel.
• Weber nem támogatja, hogy a Fidesz visszatérjen a Néppártba. hvg.hu (2019. dec. 14.)