Orosz-ukrán háború/Álhírek

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: Portfolio.hu

A dezinformáció állami szereplő által, szándékosan, megvezető céllal a valóság valamelyik elemét torzító vagy téves kontextusba helyező információ.

A dezinformáció ott tud hatásos lenni, ahol helyi politikai szereplők is képviselik és az adott környezetre adaptálják a dezinformációs híreket.

Az egyik legismertebb amerikai tényellenőrző oldal, a PolitiFact 2022 legnagyobb hatású hazugságának az orosz-ukrán „különleges hadművelet” bejelentését és indokait választotta.[1]

A mindkét oldalról jövő dezinformáció miatt sokszor nehéz tisztán látni (a háború köde).

A hatályos orosz katonai doktrína hivatalosan is a hagyományos – szárazföldi, tengeri, légi – hadviseléssel egyenrangú negyedik ágnak fogadja el az információs hadviselést.

A Szovjetunió és Oroszország által elkövetett agressziók

Von der Leyen nem javasolta, hogy állítsák le a Barátság-vezetéket Magyarország felé

Fideszesek terjesztik.[2]

Háborús bűncselekmények

Mindkét fél követett el háborús bűncselekményeket, túlnyomó részüket az oroszok.

Az orosz dezinformáció jellegzetességei

A tevékenységeket gyakran kiszervezik magáncégekhez, így az állam elháríthatja a felelősséget.

Az orosz dezinformáció fontos jellemzője nem a cenzúra (az információ szűkítése), hiszen ez Nyugaton lehetetlen lenne, hanem az ellenkezője: az álhírek tömegével a szándékos zavarkeltés („információs zaj”), pl. szélsőséges, rasszista csoportok támogatása. A dezinformációban a GRU (az egyik orosz titkosszolgálat) munkatársai is részt vesznek a külön erre a célra alapított, sajtónak látszó szervezeteken kívül (lásd alább).

A dezinformáció célja nem az, hogy a közönség valamelyik álhírt elhiggye, hanem hogy ne tudjon eligazodni, és az ukránoknak se higgyen. A másik cél a tények és a morál relativizálása. Az orosz–ukrán konfliktus fekete-fehér, ha sikerül szürkévé változtatni, az már a dezinformáció győzelme.

A közösségi felületeken (pl. Facebook) váltott műszakban dolgozó csapatok (trollfarm) próbálják a beszélgetést a „megfelelő” mederbe terelni.[3] Ezeket a magáncégeket sokszor állami erőszakszervezetek védik.

A dezinformáció része az is, hogy vezető orosz politikusok belehazudnak a kamerába. Ezt a nyugati közvélemény meglehetősen lassan tanulta meg.

Az orosz dezinformátorok felismerték, hogy az összeesküvés-elméletekre milyen fogékonyak az emberek (a kalandfilmek is gyakran élnek velük), így ilyeneket is terjesztenek.

Ellentmondások az orosz dezinformációban

  • A háború az USA érdeke, mert óriási ukrán földeket és más javakat vásárolt fel.
  • A háborút az USA robbantotta ki, Ukrajna nem is önálló szereplő.

A két álhír között ellentmondás van.

  • Azovsztálnál amerikai tábornok is fogságba esett. (Meg kellett magyarázni, miért tartott olyan sokáig Azovsztál ostroma: az amerikai támogatás miatt.) Minden védő fogságba esett – nem volt köztük amerikai tábornok.

Putyin 2014-ben a kamerák előtt mondta el, hogy a Krímben nincsenek orosz katonák, majd 1 hónappal később nyilvánosan kitüntette az akcióban résztvevő katonákat.

Ukrajna és a nácizmus

Orosz álhír 2014 óta. Az USA nem szokott nácikat támogatni, ilyen országban befektetni (lásd az előző álhíreket). Ráadásul Zelenszkij félig orosz, félig zsidó, és náci országban nem szokott (félig) zsidó elnök lenni. Egyébként sem szokott demokratikus választás lenni (általában semmilyen nincs). Ukrajna előző elnöke (Porosenko) és miniszterelnöke is zsidó volt.

Porosenko és Zelenszkij elnökségét Oroszország is elismerte, több tucatszor tárgyalt velük. Nácikkal?

Stepan Bandera. Forrás: Wikipédia

Viktor Juscsenko elnök 2005-ös megválasztását követően a nemzeti identitás létrehozását tartotta az egyik fontos feladatának. Ennek érdekében a szélsőséges nacionalista Sztepan Andrijovics Banderából akart nemzeti hőst csinálni. Az ukrán nacionalisták 1943 nyarán néhány hét alatt kb. 100 ezer lengyelt és ott élő zsidót öltek meg (és erre a sorsra jut az a kb. 10 ezer ukrán is, aki nem engedelmeskedett a tébolynak). Bandera ugyan nem vett részt a cselekményekben (németországi koncentrációs táborban volt), de a tettesek őt tekintették ideológiai vezetőjüknek. Juscsenko idején Banderának szobrokat emelnek a nyugat-ukrajnai városokban, de az ukránok többsége nem tiszteli Banderát.[4]

Bandera egyébként nem is Ukrajnában, hanem Lengyelországban élt, ott lett az ukrán nacionalista mozgalom vezetője. 1934-ben merényletet szervezett a lengyel belügyminiszter ellen, amiért halálra ítélték, amit később életfogytiglani börtönre változtattak, ahonnan 1939-ben, Lengyelország német megszállása után szabadult.

Az oroszok a II. világháború után minden antikommunista megnyilvánulást fasisztának tekintettek. Banderát is a szovjet titkosszolgálat gyilkolta meg külföldön (mint Trockijt). Banderát az ukrán nacionalizmusa miatt tisztelik sokan (mint nálunk Vass Albertet). Bandera szerepét a KGB nagyította fel.[5]

2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,[6] aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az odesszai vérengzés 48 halottal.[7] Ez az esemény azóta is orosz hívószó az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).

Megjegyzés: Forradalmi helyzetben a radikálisok aktivizálódnak, mert ők tudnak verekedni. (Rácz András)

A 2014. júniusi elnökválasztáson a kanyarban sincs a szélsőjobb elnökjelölt. A szeptemberi országgyűlési választáson alig sikerül meghaladniuk a küszöböt, de bejutnak a parlamentbe. A következő választáson már nem.

A náci narratíva a hamis általánosítás logikai bukfencével működik: vannak Ukrajnában nácik → Ukrajnában nácik vannak (bolhából elefántot, a „van olyan” és „mindegyik olyan” összekeverése). Attól, hogy vannak hülye barátaink, még nem hülyékkel barátkozunk.

2014-ben Ukrajnának elvileg 110 ezer fős hadserege volt, de ebből csak kb. 8000 volt hadra fogható. Az oroszok kelet-ukrajnai terjeszkedését a kb. 40 szélsőséges milícia állította meg, akiket 2016-ra besoroztak a hadseregbe vagy a belügy állományába. Ez történt az azovi zászlóaljjal (mára már ezred); ez a 2–3 ezer fős egység a 250 ezer fős ukrán hadseregben, egy 40 milliós országban hivatkozási alap az oroszoknak az ukránok nácizmusára.[8]

Ez az ezred által védett Azovsztál ostrománál odáig ment, hogy az orosz propaganda szerint nácik tartották fogva a gyár alatti alagutakban menedéket kereső civileket.

Az utolsó választáson a két szélsőséges nacionalista párt nem lépte át a parlamenti küszöböt. Zelenszkij ukrán elnök félig orosz, félig zsidó, ráadásul demokratikusan választották meg – ezt a nácik nem így szokták.

A náci témát alátámasztandó azt állítják, hogy a náci tetoválásokkal borított Artem Bonov a kijevi rendőrség rendőrkapitány-helyettese. Pedig nem.[9] Zelenszkij nem fényképeszkedett horogkeresztes mezzel.[10]

A Wagner-csoportot Dmitrij Utkin neonáci, félfasiszta alezredes alapította 2014-ben, aki Hitler nagy tisztelője volt, ezért választotta hívójelének Hitler kedvenc zeneszerzőjének a nevét. Akkor kik is a fasiszták?

Álhírek Zelenszkijről

Zelenszkij nem fényképeszkedett horogkeresztes mezzel.[10] Nem volt kokain az asztalán, amikor Elon Muskkal beszélt: a fehér port odahamisították, az ukrán elnök Instagram-oldalára feltöltött fényképen nincs fehér por.[11] Nem Zelenszkij látható a 2006-os melegfelvonulásról készült (hamisított) képen.[12]

Ukránok által elkövetett népirtás a Donbászban

Biológiai laborok Ukrajnában

Amit amerikaiak működtetnek, hiszen Ukrajna az ő gyarmatuk. Ezt még Szergej Viktorovics Lavrov orosz külügyminiszter is állította.[13]

Oroszország évek óta előkészítette a talajt ahhoz az állításához, hogy az Egyesült Államok biológiai harcászati laboratóriumokat hozott létre Ukrajnában és más korábbi szovjet köztársaságokban. Ezt követően Victoria Nuland, a politikai ügyekért felelős államtitkár-helyettes rövid megjegyzését kiforgatták, hogy „megerősítsék” a dezinformációt.[14]

Az USA tényleg fizetett a Szovjetunió vegyifegyver-laborjaiban dolgozóknak, hogy ne adják el a tudásukat másnak. Ezeket a laborokat átalakították békés célokra: oltásokat, állatgyógyszereket fejlesztenek bennük.

Még olyan álhír is elhangzott, hogy az ukránok által fejlesztett biológiai fegyverek csak az oroszokat ölik meg.

Orosz hírforrások

A Szputnyik a Россия сегодня médiakonglomerátumhoz tartozó tévécsatorna. Az ügynökséget Putyin alapította 2013. december 9-én elnöki rendelettel. Az alapító okiratában az van, hogy a feladata Oroszország állami politikájának képviselete külföldön, és nem a hitelesség. Ők a hitelesség igényét fordítják ellenünk.

Megjegyzés: A NATO-nak pl. van propagandaosztálya, de nem próbál úgy tenni, mintha független sajtóügynökség lenne.

Vagyis ez nem hírügynökség, a munkatársai nem újságírók.

Ugyanehhez az ügynökséghez tartozik a РИА Новости, az oroszhirek.hu és az ukrajna.ru.

Az ARTI nem ehhez az ügynökséghez tartozik, viszont a vezérigazgató azonos a Szputnyikéval.

A fenti szervezetektől sohasem láttunk helyreigazítást, legfeljebb néha egy-egy műsort eltávolítanak. A hivatalos propagandához szóhasználati szintig igazodnak (háború vs. speciális katonai művelet). Az EU területén a háború eleje óta nem tudnak sugározni, lekapcsolták a YouTube-ról, Twitterről, Facebookról, és a Google sem nagyon találja meg őket.

Az ENSZ Egyességokmányának 20. cikke szerint minden háborús propagandát törvényben kell megtiltani.[15]

Az oroszok úgy ítélik meg, hogy a korábbi szövetségeseiket a nyugati propaganda fordította ellenük, ezért jogos önvédelemként építették ki a dezinformációt. A nyugati intézmények torzított másolása máskor is előfordul az orosz gondolkodásban. Bucharini alkotmány

Jevgenyij Prigozsin 2013-ban egy trollfarmot alapított, ami a közösségi médiában terjeszt álhíreket több ezer fizetett alkalmazott segítségével.

A Krím mindig Oroszország része volt

A félszigetet az Orosz Birodalom formálisan 1753-ban szállta meg, érdemi jelenlétet azonban csak az 1856-ban lezárult krími háború után kezdett ott kiépíteni. Ekkortól kezdve 1917-ig a Krím az Orosz Birodalomhoz tartozott.[16]

A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a Perejaszlavi szerződés 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.

A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká (uti possidetis), és ezt Oroszország is elismerte.

1991-ben a Donbászban és a Krímben népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz többségű Krím 54%-ban akart Ukrajnához csatlakozni.

A krími népszavazást 2014 májusára tervezték, aztán előrehozták áprilisra majd márciusra, lerövidítve a kampányt, és az Ukrajnához tartozás mellett nem volt szabad kampányolni. Az ukrán törvények egyébként is tiltották a helyi népszavazást területi hovatartozásról. Ez a népszavazás minden volt, csak nem a nép döntése.

Az első komoly szankciókat Oroszország ellen nem a Krím elfoglalása, hanem a maláj gép lelövése miatt vezették be, amit szakadárok csináltak a Donbászból, oroszoktól kapott légelhárító rakétával, hibás célbeazonosítás miatt.

Ukrajnát nem jegyezték be az ENSZ-ben

A breszt-litovszki béke utáni határok

Putyin könyvet írt arról, hogy Ukrajna nem is létezik.[17] Ez az állítás azóta is visszatérő témája az orosz dezinformációnak. Azóta egy XVII. századi térképpel próbálta igazolni az állítást, csak azt nem vette észre, hogy rajta van az Ukrajna felirat.[18]

„Ukrajna 1991.12.25. óta NEM jegyezte be határait. Ukrajna határainak szuverén államként történő nyilvántartásba vétele nem történt meg az ENSZ-ben.”[19]

Ukrajna először 1918. március 3-án, a Breszt-litovszki szerződés révén lett önálló, bár a szerződés a határait nem határozta meg. 1918. november 13-án Oroszország egyoldalúan semmisnek nyilvánította az egyezményt, azt állítva, hogy erővel kényszerítették rá, majd katonai erővel megszállta az országot.

A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.[20]

Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.[21] Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését (lásd fenn).

A nemzetközi szerződéseket pont azért kötötték meg, hogy ne lehessen történelmi okokkal megkérdőjelezni az országok határait.

A NATO terjeszkedése kelet felé

Oroszország régóta hivatkozik arra, hogy a „Nyugat” írásban garantálta a berlini fal leomlása után, hogy a NATO nem terjeszkedik keleti irányba, és nem veszi fel tagjai közé az egykori Varsói Szerződés tagállamait. Valójában azonban ez nem történt meg.

James Baker és Gorbacsov 1990. február 9-én tapogatózó tárgyalást folytatott a német egyesítésről. Baker felvetette, hogy ha az egyesített Németország a NATO tagja marad, a NATO infrastruktúrája egy hüvelykkel sem fog keleti irányba kiterjedni. Az amerikai írásos javaslatban májusban ebből már csak annyi van, ami a szeptember 12-én megkötött szerződésbe bele is kerül: a keletnémet tartományokra nem fog kiterjedni a NATO struktúrája.

Baker mondata csak Németországra vonatkozhatott, hiszen a Helsinki záróokmány tiltja, hogy két ország megállapodjék egy harmadik ország szövetségi hovatartozásáról: minden ország maga döntheti azt el. A Varsói Szerződés még létezett, 1991. április 1-jével szűnt meg: ezért is lehetetlen lett volna, hogy a többi szocialista országra vonatkozzék.

Politikusok beszélgetéseiben szó volt róla a visszaemlékezések szerint,[22] írásbeli nyoma azonban nincs. Egyedül a német újraegyesítésről szóló megállapodásban van szó ilyesmiről, de csak az NDK területére vonatkozóan. Itt azóta sincs NATO-támaszpont.

Az 1997-es NATO-Oroszország Alapokmány I. fejezete kimondja, hogy minden ország szabadon választhatja meg a saját biztonsága szavatolásának eszközeit.[23]

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1996-os Lisszaboni Csúcstalálkozóján elfogadtak egy dokumentumot, ami egyebek mellett arról is szól, hogy minden állam maga dönt a semlegességéről vagy szándékáról a szövetségi szerződésekhez csatlakozásáról. Ez bekerült az EBESZ 1999-es Isztambuli Chartájába. 2010-ben az oroszok Asztanában megerősítették a korábban vállalt kötelezettségeiket, és ekkor sem emeltek kifogást a NATO-csatlakozások ellen.[22]

Jelcin orosz elnök sem támasztott írásbeli kifogást a NATO 1999-es bővítése ellen (amikor többek között Magyarország is NATO-tag lett), bár szóban kifejezte nemtetszését Clinton amerikai elnöknek.[24]

Korábban az 1975-ös, az USA és a Szovjetunió által megkötött Helsinki Záróokmány[25] kimondja, hogy a résztvevő államoknak joguk van nemzetközi szövetségi rendszerekhez csatlakozni.

Ukrajna

Az ukrán háborút az amerikaiak robbantották ki, hogy megszerezzék Németország földgázpiacát

Az USA csak LNG-t tud szállítani Németországnak. A háború kirobbanásakor Németországnak nem volt LNG-kikötője, az első csak 2022. novemberben készült el. LNG-t pedig nemcsak az USA tud szállítani, hanem többek között Oroszország is.

Az is felmerült az álhírekben, hogy az Északi Áramlatot is az amerikaiak robbantották fel. A vezeték felrobbanásakor azonban már tele voltak a német gáztározók. Németország legnagyobb gázszállítója viszont Norvégia lett, az újonnan megnyitott vezetéken keresztül.

A NATO is részt vesz a háborúban

NATO-erők, nyugati csapatok nem lövik az orosz csapatokat, az oroszok nem lőnek NATO-erőkre és -területekre. Klasszikus értelemben vett háború nincs, mert ahhoz fegyveres harc kell per definitionem.

A háború hadüzenettel és a diplomaták visszahívásával jár. Ilyen sem volt.

Hírszerzési támogatás van, a kibertérben harcolnak egymással.

Az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye kimondja, hogy ha egy országot agresszió ér, akkor legitim módon használhatja a fegyveres erőit, amíg a BT más határozatot nem hoz. Az agresszió áldozatát megilleti az egyéni és a kollektív védelem joga. Az utóbbi azt jelenti, hogy más országokhoz is fordulhat segítségért. Vagyis nemzetközi jogilag a NATO katonai beavatkozása is jogos lenne.

Az Ukrajnának szállított nyugati fegyvereket ellopják

A feketepiacon kézifegyvereket (kalasnyikovok, kézigránátok, pisztolyok) lehet kapni. A korábbi (jugoszláv, iraki) háborúkban előfordult, hogy veszélyesebbek is feketepiacra kerültek (páncéltörő és légvédelmi rakéták, mesterlövész puskák), de a jugoszláv háború során a titkosszolgálatok megtanulták átfésülni a fegyverek feketepiacát, és ilyen esetben időben közbelépni. Tankot pedig nem lehet lopni.

A fegyverek célbajutása az ukrán hadseregnek és a titkosszolgálatnak is érdeke, és az ukrán titkosszolgálat, az SZBU igen erős titkosszolgálat kiterjedt jogosítványokkal. Lehet benne bízni, hogy meg tudják akadályozni a veszélyes fegyverek ellopását.

A háborút az USA kezdte

Az amerikaiak mindent megtettek azért, hogy ne legyen háború. Ezért is hozták nyilvánosságra a saját kémjelentéseiket, próbáltak mobilizálni, leültek az oroszokkal. Az oroszok a NATO open door politikájának megszüntetését kérték, de az nem vállalható.

Amerika profitál a háborúból. Ez tény, nem kritika. Ez egyszerűen földrajzi adottság. Ugyanúgy, ahogy Amerika a II. világháborún is hatalmasat kaszált. Nem azért, mert ők kezdték, hanem egyszerűen a földrajzi adottság alapján. Most ugyanez a helyzet.

A háborút Ukrajna provokálta ki az oroszok elleni atrocitásokkal

A háború a Krím elfoglalásával kezdődött, aztán 2015-től alacsony intenzitásúvá vált (heti 1–2 halott mindkét oldalon), ami február 24-étől vált magas intenzitásúvá (napi több halott). Az oroszok viszont már ′21. augusztustól kezdték összevonni az erőiket.[csatt230116 1]

Az orosz lakosságot érték atrocitások, de ez nem jogosítja fel Oroszországot a beavatkozásra, hiszen az atrocitások ellen Ukrajna hatóságainak kell fellépniük.[csatt230116 2]

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint 2014 tavasza és 2022 februárja között a térségben 14 ezer ember halt meg, és a veszteségek kb. fele-fele arányban oszlanak meg a két nép között, és ugyancsak fele-fele arányban a katonák és a civilek között. Ráadásul a halottak nagy része 2014 augusztusa és 2015 februárja között hunyt el, amikor ott valóban komoly harcok dúltak, nemegyszer jelentős orosz reguláris erők bevonásával.[26]

Lengyelország bekebelezné Ukrajnát?

Egy álhír szerint a lengyel közszolgálati tévében az időjárás-előrejelzéskor olyan térképet mutattak, ami Ukrajna egy részét Lengyelország területeként ábrázolta.

A hírt mind a köztévé, mind Lengyelország budapesti nagykövetsége cáfolta.

A valóságban a térkép sohasem került adásba, a képen szereplő meteorológus nem a köztévé munkatársa, és a térképen látható földrajzi nevek közül néhány nem is lengyel helyesírással íródott.

Az álhír az Izvesztijától indult ki, és az oroszbarát magyar sajtó is átvette (Mandiner, Vadhajtások, Magyar Nemzet, Székelyföld.ma).

Amerikát nem érdekli, mennyi ukrán hal meg

Az álhír egy 7 perces videóban[27] terjed, amelyben állítólag egy amerikai szenátor leleplezi az Egyesült Államok szerepét az orosz-ukrán háborúban.

Richard H. Black a szövetségi szinten működő, 100 főből álló szenátusnak (a Kongresszus felső házának) sosem volt a tagja, csupán a tagállami szintű törvényhozás szenátora volt (Virginia államban, 2011 és 2020. között). Extrém megszólalásaival szerzett magának hírnevet. 2019-ben nem indult újra a választáson, azóta semmilyen tisztséget nem tölt be az USA törvényhozásában.

A videót eredetileg a Schiller Institute tette közzé 2022 májusában. Azt a jól bejáratott kommunikációs fogást alkalmazza, amely egy extrém álláspontot képviselő politikus véleményét állítja be reprezentatívnak vagy éppen az igazság hangjának.

Kárpátaljai „kényszersorozás”, magyar elesettek

Az ungvári magyar konzul 2023 januárjában 12 elesett magyar áldozatról nyilatkozott.[28] Orbán össze-vissza beszél: 2022 nyarán Tusványoson 86 magyar elesettről beszélt, októberben Berlinben már 200-ról.

A sorozás mindig kényszer per definitionem. Az önkénteseket toborozzák. A hadiállapot óta Ukrajnában nincsen sorozás, csak mozgósítás.

A 2001-es ukrán népszámláláson 151 ezer ember vallotta magát magyarnak, és 158 ezer magyar anyanyelvűnek. Ez is mutatja, hogy nem könnyű megmondani, ki a magyar.

Egy 2017-es kutatás szerint akkor 130 ezer magyar élt Ukrajnában a magukat magyaroknak tekintő romákkal együtt. Ez az ukrán összlakosság 3,25‰-e. Egy felmérés szerint 300–500 fő szolgál a hadseregben, és hasonlóan nyilatkoznak helyi kisebbségi vezetők is. A hadsereg létszáma titkos, de kb. 1 millió fő lehet. Eszerint a haderőn belül 0,3–0,5‰ a magyarok részesedése, ami egy nagyságrenddel kisebb az összlakosságon belüli részesedésüknél.

Az ukrán hadseregben nincsenek etnikai alapon létrehozott egységek. A munkácsi székhelyű 128. dandárt még a II. világháborúban hozták létre, ami elit harcoló alakulat: oda csak a háború legelején kerültek sorozottak.

Nem igazolható, hogy az ukrán állam a mozgósítás során hátrányosan különböztetné meg a magyar nemzetiségű lakosokat.

2023. április 1-jén temették el a 16. magyar áldozatot Munkácson, aki március 24-én halt meg a fronton.[29]

Egyéb

Ha Oroszország az orosz anyanyelvűek védelmében támadta meg Ukrajnát, ezen az alapon sok más országot is megtámadhat (Észtország).

Oroszország azért hirdeti, hogy a NATO-val áll háborúban, mert a NATO-tól elszenvedett veszteségek még mindig elfogadhatóbbak az ország számára, mint az Ukrajnától elszenvedettek.

Álhírterjesztők

Jegyzetek

  1. Diószegi-Horváth Nóra: Az év hazugsága putyiné, amivel elindította a háborút. PolitiFact www.lakmusz.hu (2022. dec. 29.)
  2. Európai Bizottság: Álhír, hogy Von der Leyen javasolta, állítsák le a Barátság-vezetéket Magyarország felé. 24.hu (2023. máj. 17.)
  3. Német Szilvi: Több műszakban kopi-pésztelő trollok is terjesztik az orosz dezinformációt Magyarországon. www.lakmusz.hu (2022. okt. 28.)
  4. Sz. Bíró Zoltán: Sz. Bíró Zoltán volt az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület vendége. YouTube (2023. máj. 4.) (videó)
  5. 📝 Sz. Bíró Zoltán – Ungváry Krisztián: YouTube-videó. YouTube (2024. jan. 1.) (videó)
  6. 2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től Petro Porosenko Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.
  7. Balogh Gábor: Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei. alfahir.hu (2015. jan. 22.)
  8. Mazsolázgatás, más szóval hamis általánosítás.
  9. Artem Bonov nem a kijevi rendőrség rendőrkapitány-helyettese. tenykerdes.afp.com (2022. ápr. 4.)
  10. 10,0 10,1 Manipulált fotó: Zelenszkij nem fényképezkedett horogkeresztes mezzel. tenykerdes.afp.com (2022. máj. 16.)
  11. Ezt a videót manipulálták, hogy úgy tűnjön, mintha fehér por lenne az ukrán elnök asztalán. tenykerdes.afp.com (2022. ápr. 28.)
  12. Ez a kép, amin Zelenszkij egy melegfelvonuláson pózol, hamisított. tenykerdes.afp.com (2023. feb. 16.)
  13. Kolozsi Ádám: Fact-check: a Kreml szerint az amerikaiak oroszokra targetált biológiai fegyvert fejlesztenek. telex.hu (2022. márc. 11.)
  14. Glenn Kessler: Biológiai kutatóintézetek vannak, biofegyver-laboratóriumok nincsenek Ukrajnában. Washington Post (2022. márc. 12.)
  15. 📝 Az ukrajnai háború és várható következményei. Bayer Judit, 55:00 YouTube (2022. nov. 23.) (videó) Az MTA interdiszciplináris konferenciája az ukrajnai konfliktusról és várható következményeiről.
  16. Rácz András: Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök. 444.hu (2018. márc. 18.)
  17. 📝 Ukrán tragédia, orosz katasztrófa! Rónai Egon interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2022. okt. 7.) (videó)
  18. Solti Hanna: Putyin most egy négyszáz éves térképpel próbálta bizonyítani, hogy Ukrajna nem is egy ország, de nem vette észre, hogy „Ukrajna” van ráírva. 444.hu (2023. máj. 24.)
  19. Facebook/Karácsonyi Kornel Tamás 2022. június 2.
  20. YouTube-videó. Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése YouTube (2022. nov. 20.) (videó)
  21. Ukraine ENSZ, 1991. augusztus 24.
  22. 22,0 22,1 Tóth-Szenesi Attila: „Ha Ukrajnának nem segít a NATO, akkor már Munkácson lennének az oroszok”. Interjú Dunay Pállal 444.hu (2023. feb. 23.)
  23. Kézikönyvtár Tények Könyve/NATO/Oroszország és a NATO/A NATO és Oroszország közötti kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapokmánya/I. Elvek utolsó bekezdés
  24. Sarkadi Zsolt: „Nem látok ebben mást, csak Oroszország megalázását” - mondta Jelcin Clintonnak a NATO-tagságunkról. 444.hu (2018. szept. 4.)
  25. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)
  26. Sz. Bíró Zoltán: Amit láttunk, az megmutatta Putyin valódi erejét és gyávaságát. Windisch Judit, Gócza Anita hvg.hu (2023. jún. 26.)
  27. Facebook/Kovács Balázs 2023. január 31.
  28. Magyarország segítséget nyújtott a harcokban elesett Vértes István családjának. kiszo.net (2023. jan. 12.)
  29. Gazda Albert: Eltemették Munkácson Csalló Kázmért, az ukrajnai háború tizenhatodik kárpátaljai magyar áldozatát. 444.hu (2023. ápr. 3.)
  30. Csurgó Dénes: Georg Spöttle már a Donbaszból önti a magyar nézőkre az orosz propagandát. 444.hu (2023. aug. 24.)
  31. Német Szilvi – Teczár Szilárd – Zöldi Blanka: Tucker Carlson szerint nem kell félni minden hazugságtól - meg is néztük, miket mondott Budapesten. www.lakmusz.hu (2023. aug. 23.)

Forrás

  1. Kaiser Ferenc, 5:00
  2. Bendarzsevszkij Anton, 7:45

Áttekintés a valódi és álhírekről

További információk

Kapcsolódó lapok