„Választókerület/Pest” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
A felosztás azt az elvet követi, hogy egy bp-kerület legfeljebb két választókerülethez tartozhatik. |
A felosztás azt az elvet követi, hogy egy bp-kerület legfeljebb két választókerülethez tartozhatik. |
||
− | A bal oldali felosztásban azért nyúltak a IV. kerülethez, mert a XIII. kerület túl nagy, viszont nem határos a XV- |
+ | A bal oldali felosztásban azért nyúltak a IV. kerülethez, mert a XIII. kerület túl nagy, viszont nem határos a XV-ikkel. Vagyis csak a XIII. → IV. → XV. úton tudta átadni a többlet-szavazóit. |
{{clear}} |
{{clear}} |
||
A lap 2022. augusztus 5., 04:41-kori változata
Ez a lap a pesti választókerületek optimális kialakításával foglalkozik a 2022-es egyéni képviselőválasztás választópolgár-adatai alapján. Akkor a 106 választókerületben 7,759,337 – átlagosan 73,201) választópolgár volt.
A XXI. és XXIII. kerület egy választókerületbe sorolása, valamint az I. kerület pesti oldalhoz áttétele nem nagyon elkerülhető.[1] Ezáltal Pesthez
- 17 kerület
- 12 választókerület
- 850,578 választópolgár (átlagosan 70,882)
kerül.
A képviselők választásáról szóló törvény[2] 4. § (6) azt írja elő, hogy a választókerületek mérete legfeljebb 20%-kal térhet el az átlagostól (a továbbiakban: 20%-os határ). 2022-ben ez 58,561–87,841 választópolgárt jelentett.
A törvény azt is előírja, hogy az átlagtól 15%-nál csak akkor térhet el jobban a választókerület mérete (a továbbiakban: 15%-os határ), ha másképp nem teljesíthetők az alábbi követelmények:
- A választókerület egy megyén belül kell legyen. Budapest a választás szempontjából megye. Ez azt jelenti, hogy nem lehet Budapesthez kapcsolni Pest megyei településeket.
- A választókerület területe összefüggő kell legyen.
- Egy település (Budapest esetén: kerület, a továbbiakban bp-kerület) egy választókerületben kell legyen, ha a mérete kisebb egy választókerületnél, és ha ez megoldható. Budapesten több esetben nem.
A 15%-os határok 2022-ben 62,221–84,181 közöttiek.
Algoritmus
Vk. | Kerületek |
---|---|
1,6 | 1,5,8,9 |
5 | 6,7 |
7,11,12 | 4,13,15 |
8,13 | 14,16 |
9,14,16 | 10,17,19,20 |
15 | 18 |
A választókerületek kettéosztásakor sok dologra kell figyelemmel lenni, ezért úgy döntöttünk, hogy csoportokat hozunk létre, melyekben több választókerület és több budapesti kerület lehet. A csoportok kialakítása vizsgálható számítógéppel. A bal oldali táblázat a választási törvény szerinti csoportokat mutatja.
Jelenleg két probléma van. Egyrészt az 5. választókerület (6. és 7. bp-kerület) mérete (58,914 fő) kívül esik a 15%-os határon.
Másrészt az 1. választókerület is túl kicsi (59,754 fő). A választókerülethez tartoznak még VIII. és IX. kerületi részek is, vagyis ez a kérdés a határok átrajzolásával megoldható, bár a dolog nem egyszerű, mivel a 6. választókerület is kicsi (68,448 fő). A kettő átlaga 64,101, a minimális 15%-os méret 62,221. 2–3 szavazókört kellene másik választókerületbe tenni, és ki tudja, mennyi ideig maradna a két választókerület a 15%-os határon belül.
A felosztás azt az elvet követi, hogy egy bp-kerület legfeljebb két választókerülethez tartozhatik.
A bal oldali felosztásban azért nyúltak a IV. kerülethez, mert a XIII. kerület túl nagy, viszont nem határos a XV-ikkel. Vagyis csak a XIII. → IV. → XV. úton tudta átadni a többlet-szavazóit.
Csoport | Ok |
---|---|
1,5,8,10 | A térképen látjuk, hogy a bp-kerületek láncban vannak. A két választókerületre bontás csak a VIII. kerület kettéosztásával lehetséges. |
Felosztások
Az optimalizáláskor az a cél, hogy egy bp-kerület minél kevesebb választókerülethez tartozzék, azaz minél több csoport legyen. A 2022-es adatok szerint 7 csoport a legtöbb, abból viszont jó sok lehetőség van: 69. Miután a csoportokat kézzel kell választókerületekre osztani, a 69 csoport között első körben a szórás – a csoportok közötti méreteltérés – alapján teszünk különbséget.
A táblázatok fejlécében az átlagos csoportméret, ± után a szórás látható. A bp-kerületek mérete itt látható.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
1 | 75046 | 75046 | 4 |
1 | 75831 | 75831 | 1,5,7 |
3 | 199016 | 66338 | 6,13,14 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
3 | 214981 | 71660 | 10,15,16,19 |
2 | 138747 | 69373 | 8,9,20 |
A XIII. és XIV. kerület egy-egy része adja ki a 3. választókerületet. A két kerület nagyobb a 15%-os határnál, így a kettéosztása elkerülhetetlen.
A XV-XVI-X-XIX. kerület láncban van. A XIX. kerület a X. kb. felével adna egy választókerületet, vagyis a csoport félbevágná a X. kerületet.
A választókerületek mérete
Az egyéni és a listás választókerületek mérete nem pontosan egyforma.
A levélszavazatokat több héttel a választás előtt küldik ki. Előfordulhat, hogy valaki ezután létesít Magyarországon lakhelyet, és ezáltal egyéniben is jogosult lesz szavazni. Az ilyen választópolgár a szavazókörben csak egyéni szavazólapot kap, listára levélben kell szavaznia a kettős szavazás elkerülése érdekében.
A fenti cikkben és a hivatkozásokban is választókerületekről és bp-településekről van szó, ezért a levélszavazatokat sehol sem vesszük figyelembe. Teljes választókerület esetén a listás, település esetén az egyéni szavazatszámot vesszük figyelembe, ezért az adatok között lehet néhány főnyi eltérés. Országos szinten 2022-ben 161 választópolgárt érintett a fenti körülmény.
Jegyzetek
- ↑ A választókerületek mérete
- ↑ 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. net.jogtar.hu (2011. dec. 30.)