Választókerület/Pest

Innen: Politika

Ez a lap a pesti választókerületek optimális kialakításával foglalkozik a 2022-es egyéni képviselőválasztás választópolgár-adatai alapján. Akkor a 106 választókerületben 7,759,337 – átlagosan 73,201) választópolgár volt.

A XXI. és XXIII. kerület egy választókerületbe sorolása, valamint az I. kerület pesti oldalhoz áttétele nem nagyon elkerülhető.[1] Ezáltal Pesthez

  • 16 kerület
  • 12 választókerület
  • 850,578 választópolgár (átlagosan 70,882)

kerül.

A képviselők választásáról szóló törvény[2] 4. § (6) azt írja elő, hogy a választókerületek mérete legfeljebb 20%-kal térhet el az átlagostól (a továbbiakban: 20%-os határ). 2022-ben ez 58,561–87,841 választópolgárt jelentett.

A törvény azt is előírja, hogy az átlagtól 15%-nál csak akkor térhet el jobban a választókerület mérete (a továbbiakban: 15%-os határ), ha másképp nem teljesíthetők az alábbi követelmények:

  • A választókerület egy megyén belül kell legyen. Budapest a választás szempontjából megye. Ez azt jelenti, hogy nem lehet Budapesthez kapcsolni Pest megyei településeket.
  • A választókerület területe összefüggő kell legyen.
  • Egy település (Budapest esetén: kerület, a továbbiakban bp-kerület) egy választókerületben kell legyen, ha a mérete kisebb egy választókerületnél, és ha ez megoldható. Budapesten több esetben nem.

A 15%-os határok 2022-ben 62,221–84,181 közöttiek.

Algoritmus

A választókerületek kettéosztásakor sok dologra kell figyelemmel lenni, ezért úgy döntöttünk, hogy csoportokat hozunk létre, melyekben több választókerület és több budapesti kerület lehet. Egy bp-kerület és egy választókerület is csak egy csoportban lehet. A csoportok kialakítása vizsgálható számítógéppel (a feladat a hátizsák-problémához[3] hasonló), a csoportok feldarabolása, a határ meghúzása pedig úgyis kézi beavatkozást igényel.

Fontos, hogy egy csoport lánc-e. A láncban két (láncvégi) választókerületnek csak egy-egy szomszédja van, a többinek pontosan kettő. Lánc esetén különösen nehezen húzhatók meg a csoporton belüli választókerület-határok, pláne, ha azt az elvet is követni akarjuk, hogy egy bp-kerület legfeljebb 2 választókerülethez tartozzék.

Gyakrabban előkerülő lánccsoportok
Vksz. Csoport Képlet Leírás
2 1,5,6,13 XIII. → I,V,VI,XIII. Az I-V-VI. kerületcsoport kiegészül a túl nagy XIII. kerület „fölös” választópolgáraival. A hátrány, hogy a Körút helyett más határt kell találni.
1 1,5,9 Elég furcsa alakú választókerület, és elég nagy is, de nem lép át kerülethatárt.
2 1,5,13 XIII. → I-V-XIII. Az I-V-XIII. lánc egyik választókerülete a XIII. kerület északi részét tartalmazza, a másik a megmaradó részt a másik két kerülettel együtt. A Körút – ami az V. és XIII. kerület természetes határa – helyett másik határt kell kijelölni.
2 4,15 IV. → IV,XV. Az egyébként megfelelő méretű IV. kerület ki tudja egészíteni a XV-iket teljes választókerületté.
2 6,7,13 XIII. → XIII,VI,VII. A XIII. kerület egy része önálló, a másik része kiegészíti a két túl kis választókerületet.
2 7,8,10 VII. ← VIII. → X. A VII-VIII-X. kerület két választókerülete két részre osztja a VIII. kerületet, de csak 20 ezer választópolgár kerül át a X. kerületbe. Viszont feladja a Hungária körúti természetes határt a VIII. és X. kerület között.
2 1,5,8,10 I-V-VIII. → VIII-X. A két választókerületre bontás csak a VIII. kerület kettéosztásával lehetséges: 60% az I-V-nek, 40% a X-nek.
2 8,9,20 VIII. ← IX. → XX. A két láncvég nagyjából egyforma, így félbevágja a IX. kerületet.
2 9,19,20 XIX,XX. → IX,XIX,XX. A IX., XIX. és XX. kerülethármasban a IX. a legkisebb, mégsem érdemes kettéosztani, mert ez esetben a másik két kerület egészen a Belvárosig nyúlna be, annyira hosszú lenne. Vagyis a XIX-XX. kerület alkot egy választókerületet, a fennmaradó rész a IX. kerülettel egy másikat. A megoldás hátránya, hogy megszünteti a Határ úti „természetes” határt a IX. kerület és a másik kettő között.
3 10,15,16,19 XIX-X. → X-XVI. → XVI-XV. A XIX. kerület a X. nagyobbik felével ad egy választókerületet, vagyis a csoport félbevágja a X. kerületet. A X. kisebbik fele a XVI-hoz kerülne, ami kb. 10 ezer szavazót adna a XV-nek. A helyzet nagyon hasonló a X-XIX-XX-nál jelzett]] problémához.
2 10,19,20 X-XIX. → XIX-XX. A két választókerületre bontás csak a XIX. kerület kettéosztásával lehetséges: X. közel felét, XX. a nagyobbik felét kapja.
3 14,15,16 XIV-XV. ← XIV. → XIV-XVI. A túl nagy XIV. kerületből két szomszédosba kerülnek a többletszavazók. Hátránya, hogy a XIV. kerület három választókerületre oszlik.
2 14,16 XIV. → XIV-XVI. A XIV-XVI. kerületpáros jelenleg a 13.választókerület. A túl nagy XIV. választókerület kiegészíti a XVI-ot teljes választókerületté.

A jelenlegi felosztás

Az alábbi táblázat a választási törvény[2] szerinti csoportokat mutatja. 7 kettéosztott kerület van benne (a táblázatban vastagon). A XIII. és XIV. kerület megosztása a méretük miatt elkerülhetetlen.

A felosztás azt az elvet követi, hogy egy bp-kerület legfeljebb két választókerülethez tartozhatik.

A jelenlegi kiosztás
Vksz. Vk. Kerületek
2 1,6 1,5,8,9
1 5 6,7
3 7,11,12 4,13,15
2 8,13 14,16
3 9,14,16 10,17,19,20
1 15 18

Jelenleg két probléma van. Egyrészt az 5. választókerület (6. és 7. bp-kerület) mérete (58,914 fő) kívül esik a 15%-os határon (62,221).

Másrészt az 1. választókerület is túl kicsi (59,754 fő). A választókerülethez tartozik az I. és V. kerület, és VIII. és IX. kerületi részek is, vagyis ez a kérdés a határok átrajzolásával megoldható, bár a dolog nem egyszerű, mivel a 6. választókerület is kicsi (68,448 fő). A kettő átlaga 64,101, a minimális 15%-os méret 62,221. 2–3 szavazókört (ez a Belvárosban 5–10 háztömb) kellene másik választókerületbe tenni. A két választókerület közötti határ most a Nagykörút, és nincs a közelben másik természetes határ, vagyis teljesen más határokat kellene kijelölni, és ki tudja, mennyi ideig maradna a két választókerület a 15%-os határon belül

A XX-XIX-X-XVII. láncban a felosztás érthetetlen. A XIX. kerületet kettévágta kb. fele-fele arányban: a délnyugati rész a XX. kerülettel együtt a 16.választókerülethez, az északkeleti a majdnem teljes X. kerülettel együtt a 9. választókerülethez tartozik.

A XVII. kerület kiadna egy kerületet. Ennek ellenére a X. kerületből kiegészítették 5 ezer fővel (14. választókerület). Jobb felosztás lenne az önálló XVII. kerület, és külön választókerületbe tenni a X-XIX-XX-at. Így a X. kerület kicsit nagyobb lenne, ezért a XIX-ből kevesebb is elég lenne, és több jutna a XX-nak.

Mindenképpen feltűnő, hogy a kettéosztott XIX. kerület XX. kerület felőli felében az ellenzék több mint 8%-kal, a X. kerület felőli felében kevesebb mint 4%-kal győzött 2022-ben. A X. kerületben 3% körüli volt az ellenzéki többség, míg a XVII. kerület volt az egyetlen ellenzék által elveszített budapesti kerület. A X. kerületi rész egy kicsit szorosabbá tette az 1% alatti fidesz-győzelmet a 14. választókerületben.

A jelenlegihez legjobban hasonlító megoldások

Olyanok, melyek teljesítik a 15%-os követelményt. Az egyező csoportokat Pipa.png-val jelöljük.

A táblázatok fejlécében az átlagos csoportméret, ± után a szórás látható, a / után a választókerületekkel kettéosztott bp-kerületek száma. A láncot a választókerületek számának inverz betűszíne jelzi. A bp-kerületek térképe és mérete itt látható.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71254 ± 4292 / 6
2 128192 64096 1,5,8,9 Pipa.png
2 148307 74153 6,7,13
2 136196 68098 4,15
2 143766 71883 14,16 Pipa.png
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18 Pipa.png
2 147160 73580 10,19,20
Két változás van:
  1. a XIII. kerület átkerült a VI,VII. mellé, mivel a kettő a 15%‑os határ alatt van
  2. a XVII. kerület teljesen elvált a X-iktől, és önálló választókerületté vált.

Jelenleg a XIII. kerület északi része átkerül az egyébként megfelelő méretű IV. kerületbe, hogy az továbbadhasson szavazókat a túl kicsi XV. kerületnek. Ez szükségtelenül vágja ketté a IV. kerületet.

Mivel a XIII. kerület túl nagy egy választókerülethez, annak kettévágása elkerülhetetlen, így az itteni megoldás egyértelműen jobb a mostaninál. A VI. kerület természetes módon kiegészíthető a XIII. kerület déli részével többféleképpen is. Ezt alább részletesen megvizsgáljuk.

Ez a változat nem (sem) oldja meg az 1. választókerület problémáját.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71399 ± 5069 / 6+1
2 128192 64096 1,5,8,9 Pipa.png
3 225591 75197 4,13,15 Pipa.png
3 202678 67559 6,7,14,16
1 78154 78154 18 Pipa.png
3 215973 71991 10,17,19,20 Pipa.png
Az egyetlen eltérés a jelenlegitől, hogy a XIV. kerületből a VI,VII. is kap választókat.

A VI,VII. ← XIV. → XVI. lánc három részre vágja a XIV. kerületet. Sem a VI,VII., sem a XVI. nem elég nagy önálló választókerületnek.

Más lehetséges felosztások

Az optimalizáláskor az a cél, hogy egy bp-kerület minél kevesebb választókerülethez tartozzék, azaz minél több csoport legyen. A 2022-es adatok szerint 7 csoport a legtöbb, abból viszont jó sok lehetőség van: 69. Miután a csoportokat kézzel kell választókerületekre osztani, a 69 csoport között első körben a szórás – a csoportok közötti méreteltérés – alapján teszünk különbséget.

A választókerületek határaival egyelőre nem foglalkoztunk. Egész szavazóköröket kell áttenni egyik választókerületből a másikba, ahol erre szükség van, mert azok területe és mérete is ismert, és a választópolgárok számára is így lesz a legkisebb a változás.

1.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
72174 ± 3979 / 5
1 75046 75046 4
1 75831 75831 1,5,7
3 199016 66338 6,13,14
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
3 214981 71660 10,15,16,19
2 138747 69373 8,9,20

A VI. kerület a XIII. és XIV. kerület egy-egy részével adja ki a 3 választókerületet. A két kerület nagyobb a 15%-os határnál, így a kettéosztása elkerülhetetlen. A 3 választókerület: VI-XIII-XIV., XIII., XIV.

Összesen tehát 5 megosztott kerület van, viszont ebből kettőt nagyjából félbevágnak a választókerületek.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71496 ± 4194 / 5
1 75046 75046 4
2 128596 64298 1,5,13
2 146251 73125 6,7,14
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
3 214981 71660 10,15,16,19
2 138747 69373 8,9,20

Abban különbözik az előzőtől, hogy a VII. és XIII. kerület helyet cserélt.

2.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71254 ± 3882 / 6
2 144229 72114 1,5,8,10
2 148307 74153 6,7,13
2 136196 68098 4,15
2 143766 71883 14,16
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
2 131123 65561 9,19,20
Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71735 ± 4081 / 5
1 75046 75046 4
2 144229 72114 1,5,8,10
2 148307 74153 6,7,13
3 204916 68305 14,15,16
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
2 131123 65561 9,19,20

Egy másik variáció. Abban különbözik az előzőtől, hogy a XV. kerület itt nem a IV-től, hanem a XIV-től kapja a hiányzó szavazókat. Mivel a XIV. kerület határos a XV-tel és XVI-tal is, mindkettőnek közvetlenül adhat szavazókat, így egy kerület-megosztással kevesebb lesz. Ezzel viszont a XIV. kerület 3 választókerületbe kerül.

Több részre osztott kerületek: VIII., XIII., XIV., XIX., XX.

3.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71254 ± 4036 / 5
2 141658 70829 7,8,10
2 150878 75439 1,5,6,13
2 136196 68098 4,15
2 143766 71883 14,16
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
2 131123 65561 9,19,20

4.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71925 ± 4156 / 5
1 77264 77264 1,5,9
2 148307 74153 6,7,13
2 138267 69133 8,14
2 136196 68098 4,15
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
3 203587 67862 10,16,19,20

A csoportok átlagmérete között már elég nagy a különbség, viszont ez talán a megoldás veszi eddig a legjobban figyelembe a bp-kerülethatárokat.

A X-XIX-XX. hármast korábban már láttuk két választókerületben. Most kiegészül a XVI. kerülettel, ami önmagában kicsi, viszont a X-XIX-ből kaphat szavazókat.
  XX-XIX. → XIX-X. → XVI.

Megosztott kerületek: XIII., XIV., IV., XIX., X.

5.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
72029 ± 4221 / 5
1 77264 77264 1,5,9
3 199235 66411 6,7,8,13
2 136196 68098 4,15
2 143766 71883 14,16
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
2 147160 73580 10,19,20

Az eddigi változatok közül néhány a VIII. kerületet vágta félbe. Ez most a VII-iket:
  XIII-VI-VII-VIII:   XIII. → XIII,VI,VII. → VII,VIII.

6.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71254 ± 4226 / 5
2 147903 73951 6,7,8,9
2 128596 64298 1,5,13
2 136196 68098 4,15
2 143766 71883 14,16
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
2 147160 73580 10,19,20

Ez a felosztás is ígéretesnek tűnik: négy belvárosi választókerület, a többi korábban már szerepelt.

A VI-VII-VIII-IX. lánc a VIII. kerületből csíp le egy 10–15 ezres részt a VI. és VII. kerület számára, a legnagyobb része a IX. kerülethez kerül:
  VI-VII-VIII. → VIII-IX.

7.

Vksz. Méret Átlag Bp-kerületek
71735 ± 4228 / 5
1 75046 75046 4
2 141658 70829 7,8,10
2 150878 75439 1,5,6,13
3 204916 68305 14,15,16
1 68813 68813 17
1 78154 78154 18
2 131123 65561 9,19,20


VI. és XIII. kerület

XIII. kerület, 1–10. szavazókör
XIII. kerület, 11–15. szavazókör
XIII. kerület, 16–19. szavazókör

A VI. kerület még a VII-kel együtt is túl kicsi egy választókerülethez, a XIII. viszont túl nagy. A VII. kerület nem szomszédos a XIII-kal, így csak a XIII. → VI. átadás lehetséges.

A VI-VII-XIII. kerület együttes mérete 148,308 választópolgár, ideális esetben ennek fele, 74,154 marad a XIII. kerületnek, azaz 15,241 kerül át a másik választókerületbe.

A VI. kerületet a Váci út választja el a XIII. kerület déli részétől. A Váci út és a Duna között hosszú, egymásra merőleges utcák vannak a XIII. kerületben, és a szavazóköröket már most is ennek megfelelően alakították ki egyetlen kivétellel: a 17. szavazókör a Pozsonyi út mentén kettészeli a Duna felé tartó utcákat. Ez az utolsó lehetőségnél nem probléma (lásd a táblázatot alább).

A XIII. kerület déli részét a Szent István körút határolja. Ezt a határt többféleképpen is ki lehet váltani a Váci út és Duna közötti hosszú utcákkal a VI. kerület kiegészítésére.

Határ Szkörök Méret
Balzac u. 1–10. 9,426
Csanády u. 1–13. 11,917
Victor Hugo u. 1–15. 13,871
Gogol u. – Bulcsú u. 1–19. 17,685

Az utolsó tűnik a legjobb választásnak. Ezzel Újlipótváros déli, nagyobbik fele és a Lehel tér lenne az új választókerületben a VI. és VII. kerület kiegészítése.

A választókerületek mérete

Az egyéni és a listás választókerületek mérete nem pontosan egyforma.

A levélszavazatok szavazólapjait több héttel a választás előtt küldik ki. Előfordulhat, hogy valaki ezután létesít Magyarországon lakhelyet, és ezáltal egyéniben is jogosult lesz szavazni. Ez a választópolgár a szavazókörben csak egyéni szavazólapot kap, listára levélben kell szavaznia a kettős szavazás elkerülése érdekében.

A fenti cikkben és a hivatkozásokban is választókerületekről és bp-településekről van szó, ezért a levélszavazatokat sehol sem vesszük figyelembe. Teljes választókerület esetén a listás, település esetén az egyéni szavazatszámot vesszük figyelembe, ezért a választópolgárok számában lehet néhány főnyi eltérés a különböző táblázatokban. Országos szinten 2022-ben 161 választópolgárt érintett a fenti körülmény.

Forrás

Jegyzetek