A 2022-es választás választókerületei és szavazatai megyék szerinti összesítésben

MegyeVpolg.
száma
RészvételVálasztókerületekEllenzékFidesz
voks%számátl.
szám
min.max.átlagszórásvoks%voks%
Budapest 1,274,391 949434 74.50 18 17.41 58,914 79,234 70,800 5,553 465,212 49.00 387,938 40.86
Baranya 297,767 197906 66.46 4 4.07 70,815 76,693 74,442 2,239 71,725 36.24 102,030 51.55
Bács-Kiskun 410,777 273279 66.53 6 5.61 64,619 71,933 68,463 2,816 81,778 29.92 160,192 58.62
Békés 276,924 181125 65.41 4 3.78 67,685 71,541 69,231 1,435 64,908 35.84 95,638 52.80
Borsod-Abaúj-Zemplén 513,539 326896 63.66 7 7.02 70,559 76,032 73,363 1,898 112,571 34.44 178,881 54.72
Csongrád-Csanád 324,670 225776 69.54 4 4.44 77,415 86,558 81,168 3,337 91,161 40.38 106,010 46.95
Fejér 340,044 240145 70.62 5 4.65 60,023 76,732 68,009 5,472 82,255 34.25 130,637 54.40
Győr-Moson-Sopron 358,942 261342 72.81 5 4.90 66,579 77,129 71,788 4,394 80,997 30.99 155,905 59.66
Hajdú-Bihar 424,034 276270 65.15 6 5.79 66,301 78,335 70,672 3,867 89,122 32.26 160,213 57.99
Heves 237,737 161754 68.04 3 3.25 76,849 81,233 79,246 1,813 55,370 34.23 89,444 55.30
Jász-Nagykun-Szolnok 297,113 193007 64.96 4 4.06 70,852 77,426 74,278 2,380 67,440 34.94 106,777 55.32
Komárom-Esztergom 242,615 166296 68.54 3 3.31 78,608 82,238 80,872 1,612 62,609 37.65 85,000 51.11
Nógrád 153,974 101453 65.89 2 2.10 75,257 78,717 76,987 1,730 30,189 29.76 57,944 57.11
Pest 1,039,628 748590 72.01 12 14.20 74,223 97,639 86,636 7,752 277,424 37.06 385,178 51.45
Somogy 247,256 165901 67.10 4 3.38 59,317 64,327 61,814 1,803 59,311 35.75 92,638 55.84
Szabolcs-Szatmár-Bereg 440,030 283005 64.31 6 6.01 71,410 77,500 73,338 2,022 84,027 29.69 172,522 60.96
Tolna 176,842 119665 67.67 3 2.42 58,630 59,349 58,947 300 35,922 30.02 72,106 60.26
Vas 202,790 149795 73.87 3 2.77 66,285 68,418 67,597 937 46,671 31.16 89,956 60.05
Veszprém 279,789 198481 70.94 4 3.82 67,516 73,635 69,947 2,352 74,096 37.33 106,372 53.59
Zala 220,475 155568 70.56 3 3.01 71,793 74,913 73,492 1,289 50,920 32.73 88,038 56.59
Összesen 7,759,337 5,375,688 69.28 106 106.00 58,630 97,639 73,201 2,750 1,983,708 36.90 2,823,419 52.52
A táblázatban megjelöltük azokat a választókerületi méreteket, amik több mint 15 ill. 20%-kal térnek el az átlagostól.

Az átlagos választókerületszám a választópolgárok megyebeli számának és az átlagos választókerület-méretnek (73,201-nak) a hányadosa. Szerencsés esetben ennek kerekített értéke a választókerületek száma a megyében. A választókerületek méretével pedig ott vannak problémák, ahol ennek törtrésze ⅓ és ⅔ közötti.

A választókerületek mérete

BudapestCsongrád megyeFejér megyeSomogy és Tolna megyePest megye

Mind a 106 egyéni választókerületben egy mandátumot lehet elnyerni.

A szavazatok (szavazópolgárok) egyenlősége miatt fontos, hogy minden választókerületben körülbelül ugyanannyi választópolgár legyen. Kb. 8 millió választópolgár van és 106 egyéni választókerület, így a választókerületek átlagos mérete 70–75 ezer között van. Ugyanakkor a választókerületek határainak kijelölésekor be kell tartani az alábbi szabályokat:

A képviselők választásáról szóló törvény 4. § (6) azt írja elő, hogy a választókerületek mérete legfeljebb 20%-kal térhet el az átlagostól. 2022-ben az átlagos méret 73,201 volt (lásd a fenti táblázatban), így a választókerületek mérete 58,561–87,841 közé kell essenek, és 15%-nál is csak akkor térhetnek el jobban, ha a fenti előírások másképp nem teljesíthetők. A 15%-os határok 2022-ben 62,221–84,181 közöttiek.

Ha a megyében a választókerületek nem térnek el nagyon egymástól (szórás oszlop a fenti táblázatban), akkor a méretproblémák csak a választókerületek számának változtatásával orvosolhatók. Ez esetben viszont át kell rajzolni a legtöbb választókerület határát a megyében.

Ha a szórás 3–4,000-nál nagyobb, akkor a méretkülönbségeket meg lehet próbálni csökkenteni a választókerületek határán levő települések szomszéd választókerületbe helyezésével.

Csongrád-Csanád megye

Csongrád 1 Csongrád 2 Csongrád 4
Csongrád 1. vk. Csongrád 2. vk. Csongrád 4. vk.
A négy választókerületből három kisebb az átlagosnál, a 2. viszont 15%-ot meghaladó méretű. Ez gyanús. A gyanú tovább nő, ha megnézzük a választókerületek alakját (a térképek forrása a magyar Wikipédia).

Az 1. választókerület a gerrymandering (választókerület-manipuláció) jeleit mutatja: a nyugati részéből mintha kiharaptak volna egy részt.

Az 1. és 3. választókerület nagyjából egyforma, a 4. kisebb. Az a gyanú, hogy a 2. választókerület az 1. rovására kapott településeket (keleti kiszögellés), az 1-t pedig a 4-ikből kárpótolták (két északkeleti kiszögellés).

A későbbiekben tovább elemezzük a megye választókerületeit.

Fejér megye

Fejér 1 Fejér 2 Fejér 3
Fejér 1. vk. Fejér 2. vk. Fejér 3. vk.
Az öt választókerületből három körülbelül átlagos méretű. Az 1. jóval kisebb, a 3. jóval nagyobb az átlagnál. Érthetetlen, hogy miért nem csatoltak az 1. választókerülethez – ami Székesfehérvár egy részéből áll, és az országos átlagméretnél 15%-nál kisebb – a várostól északkeletre fekvő szomszédos településeket.

A későbbiekben tovább elemezzük a megye választókerületeit.

Pest megye

Pest megye esetén az Országgyűlés mulasztásos törvénysértésben van. Olyan nagyok a választókerületek, hogy kettővel meg kellene növelni a számukat, és még akkor is meghaladnák az országos átlagméretet.

Szabó Tímea 2020. november végén benyújtott egy törvényjavaslatot, ami a Pest megyei települések egy részének másik választókerületbe sorolásával ideiglenesen megoldotta volna a problémát. Szabó Tímea szerint a parlamenti információs rendszer PARLEX része technikailag nem volt képes befogadni a javaslatot, ezért papíron nyújtotta azt be, ilyenkor viszont csak Házszabálytól való eltéréssel lehet tárgyalni a javaslatot. Az egészségügyi veszélyhelyzetre hivatkozva a kijelölt bizottság 2021-re halasztotta a döntést, hogy javasolja-e a Házszabálytól való eltérést. Ekkor viszont a törvényt már nem lehetett volna végrehajtani, mert a választások előtt 1 évvel nem szabad a választókerületi határokat módosítani (a képviselők választásáról szólótörvény 4. § (6)), ezért Szabó Tímea 2021-ben visszavonta a javaslatot.

Somogy és Tolna megye

Mindkét megyében az a probléma, hogy túl kicsi az átlagos választókerület-méret, viszont eggyel kevesebb mandátum esetén túl nagy – Tolna megye esetén az átlagnál 20%-kal nagyobb – lenne. A törvénybeli peremfeltételekkel nem lehet jobban elosztani a választókerületeket.

Budapest

Budapest a választások szempontjából megyének, a budapesti kerületek településnek számítanak.

Két választókerület esik a 85%-os sávba: az 1. és az 5. (a teljes listát lásd itt).

Ez a fejezet sem tartalmaz megoldási javaslatot, csak felvet néhány szempontot.

A választópolgárok 1,274,341 ÷ 7,759,337 = 16,42%-a lakott Budapesten 2022-ben. A 106 választókerületből 17,41 jár a városnak, vagyis a választókerületek száma 17 és 18 között van kb. középen. 2018-ban Budapestnek még 1,323,969 ÷ 7933815 választópolgára volt, 17,69 választókerület járt neki. 2010-ben a fővárosi listának 1,361,535 ÷ 8,034,394 szavazója volt, ez 17,96 választókerületet jelentett volna a 106-ból. A 2011-es választási törvény ebből indult ki, amikor a 18 választókerületet létrehozta. A fővárosi lakosságszám az országos átlagnál jobban csökken.

A budapesti választókerületek átlagos mérete 18 választókerülettel számolva 70797 fő (szemben az országos 73,201-gyel).

A Duna természetes határ a város három része között. A három városrész választókerületeinek számát úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk az ott lakók számát az átlaggal.

„Budai” választókerületek
KerületVpolg.Orsz. %Bp. %
XI. kerület 2. 66,833 -8.70 -5.60
XII. kerület 3. 64,378 -12.05 -9.07
II-III. kerület 4. 71,208 -2.72 0.58
III. kerület 10. 69,771 -4.69 -1.45
XXI-XXIII. kerület 17. 74,456 1.71 5.17
XXII. kerület 18. 77,117 5.35 8.93
Összesen 423,763 -3.52 -0.24
Csepel 57,196 0.81
Buda 367,980 5.20
Pest 849,165 11.99

A természetes felosztás az lenne, hogy a Csepel-szigetet Budához kapcsoljuk, így a Duna 1:2 arányban osztja ketté Budát és Pestet.

Csepel kisebb egy választókerületnél. Buda felől a XI. és XXII. kerülettel határos. A XXII. kerület sincs egy választókerület, így csak a XI. kerületből lehetett volna Csepelt kiegészíteni – akárcsak a XXII-et. Ehhez viszont már nem elég nagy a XI. kerület: az I-vel kellett volna kiegészíteni, egyúttal feldarabolni.

Ennél jobb megoldás volt a XXI-XXIII. és XI-XXII. kerület összekapcsolása: ezek épp kiadtak egy-egy választókerületet. Pestet pedig a XXIII. kerülettel nagyjából azonos méretű I. kerülettel „kárpótolták”, hogy a Buda:Pest 1:2-es aránya megmaradjon.

A budai oldalon 3 kerület maradt. A III. túl nagy, a II. jó, a XII. túl kicsi. A III. kerület csak a II-nak „adhat le” választókat, a XII. csak I-től és II-től kaphat a földrajz miatt. Az átlagosnál kisebb II. kerület nem adhatna szavazókat másnak, de itt nincs más megoldás: nem lehet megtartani a kerülethatárokat.

A pesti oldal számára maradt 850,578 választópolgár 12 választókerületben (átlagosan 70,882).

Az alábbi táblázatban megjelöltük a 62,221 és 84,181 közé eső budapesti kerületeket. Az utolsó oszlop azt mutatja, hány választókerület területén vannak a kerület részei. Ezek összegének a minimalizálása a cél.

A választópolgárok száma 2022-ben a bp-i kerületekben
KerületVpolg.Város-
rész
Orsz. %Bp. %
Budapest XXIII. kerület 17,260 Pest 23.58 24.38 1
Budapest I. kerület 18,683 Buda 25.52 26.39 1
Budapest V. kerület 20,518 Pest 28.03 28.98 1
Budapest VI. kerület 22,282 Pest 30.44 31.47 1
Budapest VII. kerület 36,630 Pest 50.04 51.74 1
Budapest IX. kerület 38,063 Pest 52.00 53.76 2
Budapest XIX. kerület 43,304 Pest 59.16 61.17 2
Budapest XII. kerület 44,428 Buda 60.69 62.75 1
Budapest XXII. kerület 44,751 Buda 61.13 63.21 1
Budapest XX. kerület 49,756 Pest 67.97 70.28 1
Budapest VIII. kerület 50,928 Pest 69.57 71.94 2
Budapest X. kerület 54,100 Pest 73.91 76.42 2
Budapest XVI. kerület 56,427 Pest 77.09 79.70 1
Budapest XXI. kerület 57,196 Csepel 78.14 80.79 1
Budapest XV. kerület 61,150 Pest 83.54 86.37 1
Budapest II. kerület 64,218 Buda 87.73 90.71 2
Budapest XVII. kerület 68,813 Pest 94.01 97.20 1
Budapest IV. kerület 75,046 Pest 102.52 106.00 2
Budapest XVIII. kerület 78,154 Pest 106.77 110.39 1
Budapest XIV. kerület 87,339 Pest 119.31 123.37 2
Budapest XIII. kerület 89,395 Pest 122.12 126.27 2
Budapest III. kerület 96,706 Buda 132.11 136.60 2
Budapest XI. kerület 99,194 Buda 135.51 140.11 2
Összesen 1,274,341 96.72 100.00 33

Budapest térkép

A jelenlegi megoldásban minden budapesti kerület legfeljebb két választókerületben van, vagyis a választókerületek nem darabolják fel a kerületeket.

A XVIII. és XX. kerület egyetlen pontban szomszédos, ezért nem tekintjük szomszédosaknak. (Hasonló a helyzet a XIX. és XXIII. között, de az utóbbit a budai oldalhoz soroltuk.)

Az I. kerület csak az V-tel szomszédos, így szükségszerűen egy választókerületbe kerül vele.

A XIII. és XIV. kerület túl nagy egy választókerülethez, szükség­képpen ketté kell osztani.

A problémás pesti választókerületek
1. I-V-VIII-IX. kerület 59,754
5. VI-VII. kerület 58,914
9. X-XIX. kerület 72,110
14. XVII. kerület 74,285

Az első két választókerület túl kicsi. Az 1. választókerülethez tartozik az I. és V. kerület, valamint a VIII. és IX. kerület egy része is. A fennmaradó rész adja a 6. választókerületet (68,448 fő). A kettő átlaga 64,101, a minimális 15%-os méret 62,221. 2–3 szavazókört kellene a 6‑ikból az 1. választókerületbe tenni, és ki tudja, mennyi ideig maradna a két választókerület a 15%-os határon belül.

A 14. választókerülettel az a baj, hogy – nevével ellentétben – nemcsak a XVII. kerületből áll:

14. választókerület
KerületVpolg.
Budapest X. kerület 5,471
Budapest XVII. kerület 68,813
Látható, hogy ha elvesszük a X. kerületi szavazókat, a 14. választókerület még mindig bőven a 62,221-es alsó határ felett, a 9. választókerület pedig a növekménnyel együtt is bőven a 84,141-es felső határ alatt marad.


A politikai wikiben található néhány 15%-os határon belüli lehetőség a pesti kerületek választókerületekre osztására.


2022. egyéni választókerületekA 2022-es választás nyitó lapjaVissza a választások nyitó lapjáraKapcsolat