„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(44 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
   
 
{{hulink|Göncz Árpád}} volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.
  
{{hulink|Göncz Árpád}} volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.
  +
⚫
{{lásd huwiki|Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól}}
  
  +
== Sulyok Tamás ==
  +
Novák Katalin helyére a parlament az alkotmánybíróság elnökét, {{hulink|Sulyok Tamás (jogász)|Sulyok Tamást}} választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/velemeny/2024/03/04/sulyok-tamas-apja-laszlo-multja-ungvary-krisztian-bujkalas-allambiztonsag-nepbirosag|tit=Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke?|aut=Ungváry Krisztián|date=2024-03-04}}</ref>
  +
  +
== Novák Katalin lemondása ==
  +
[[Fájl:Magyar bölcsek tanácsa.jpg|bélyegkép|jobbra|320px|Akik lemondtak szexuális ügyek miatt]]
  +
{{bővebben|Kegyelmezési botrány}}
  +
  +
Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltusolni az igazgató pedofil ügyét azzal, hogy hamis vallomást írt és íratott alá a sértett gyerekekkel, amiért a bíróság első- és másodfokon is 3 év 4 hónap börtönre ítélték. (Az igazgató nyolc évet kapott.) Az igazgatóhelyettes kegyelmet kért, miközben harmadfokra fellebbezett.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2024/02/02/novak-katalin-kegyelem-bicskei-gyermekotthon-kenyszerites-igazgatohelyettes|tit=Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki fedezte a pedofil exigazgatót|aut=Aradi Hanga Zsófia|date=2024-02-02}}</ref>
  +
  +
: Két bírósági ügy volt a kérdésben. Az egyikben az igazgatót és az egyik nevelőtanárt ítélték el pedofíliáért. A másikban az igazgatót és helyettesét, K. Endrét a sértettek kényszerítéséért, hogy visszavonják a tanúvallomásukat.<ref>{{youtube|3DfLVOxk1mg|K. Endre erdélyi édesanyja miatt kapott kegyelmet Novák Katalintól? - megszólal az áldozatok védője|aut=dr. Gál András|ass=Riporter: Király Tamás|date=2024-02-07}}</ref>
  +
  +
Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd [[#Kegyelem|alább]]). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2024/02/02/novak-katalin-kegyelmet-adott-a-bicskei-gyerekotthon-pedofil-exigazgatojat-fedezo-buntarsnak|tit=Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak|aut=Kaufmann Balázs|date=2024-02-02}}</ref>
  +
  +
Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. {{vél|Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.}}
  +
  +
A pedofil-ügy miatt lemondott Varga Judit is a képviselői és a leendő EP-mandátumáról. Igazságügy-miniszterként ő terjesztette elő és jegyezte ellen a kegyelmi kérvényt.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2024/02/10/varga-judit-fidesz-parlamenti-kepviselo-ep-lista-lemondas|tit=Lemond Varga Judit a képviselői mandátumáról, nem lesz a Fidesz EP-listavezetője sem|aut=Cseke Balázs|date=2024-02-10|misc=Ő terjesztette fel és legyezte ellen K. Endre kegyelmi kérvényét}}</ref>
  +
: {{megj|Varga Juditnak ez már a harmadik botránya. A másik kettőért [[Völner Pál]] főnökeként felelős: [[Lehallgatási botrány]] és [[Schadl György|bírósági végrehajtók ügye]]. Ezúttal már nem tudta másra kenni a felelősséget.}}
  +
  +
Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatna.
  +
  +
Utóbb úgy tűnik, Orbán nem tudott az ügyről, és nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/17/orban-viktor-novak-katalin-kegyelmi-ugy-reakciok-szinfalak-mogott/|tit=Direkt36: Orbánt feldühítette, hogy Novák Katalin ilyen helyzetbe hozta|aut=Rugli Tamás|date=2024-02-17}}</ref>
  +
: {{megj|A pedofília elítélése erkölcsi kérdés, ami nem a közvéleménykutatás eredményétől függ – legfeljebb azoknál, akiknek nincs saját erkölcsük. (Kuncze Gábor)}}
  +
  +
A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre ítélt igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/direkt36/2024/02/11/fideszes-korokben-balog-zoltan-puspokot-korabbi-minisztert-sejtik-a-novak-bukasat-hozo-kegyelmi-dontes-mogott|tit=Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött|aut=Panyi Szabolcs|aut2=Sarkadi Zsolt|date=2024-02-11}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/13/balog-zoltan-bejelentes-pedofilbotrany-bicske/|tit=Balog Zoltán beismerte, hogy hibázott, de nem mond le|aut=Kassai Zsigmond|date=2024-02-13}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/13/balog-zoltan-ombudsmani-aggalyok-kituntetes-pedofil-igazgato-bicskei-gyermekotthon/|tit=Balog Zoltán az ombudsmani aggályok ellenére adott kitüntetést a pedofil igazgatónak|aut=Papp Atilla|date=2024-02-13}}</ref> Balog elismerte, hogy azt tanácsolta Novák Katalinnak, adjon kegyelmet K. Endrének, és végül ő maga is lemondott a református egyház vezetésében viselt tisztségéről {{vél|Orbán évértékelő beszéde előtt egy nappal}}, de az áldozatoktól nem kért bocsánatot, sőt, saját magát és az egyházát tekintette áldozatnak.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/16/lemondott-balog-zoltan-zsinat/|tit=Lemondott Balog Zoltán|aut=Kerner Zsolt|date=2024-02-16}}</ref> A Református Egyház elhatárolódott Balog politikai tetteitől, és kifejezte együttérzését az áldozatok iránt.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/21/debreceni-reformatus-egyhaz-vezetes-balog-zoltan-kegyelmi-ugy/|tit=„Mi nem vagyunk felelősek Balog Zoltánnak a politikai életben hozott döntéseiért” – írta a debreceni református egyház vezetése|aut=Papp Atilla|date=2024-02-21}}</ref> {{vél|A Magyar Katolikus Egyház viszont halált megvető bátorsággal lapít, pedig pedofília ügyben neki is van elszámolnivalója.}}
  +
  +
=== Következmények ===
  +
A botrányról a lakosság legnagyobb része hallott. A fidesz támogatottsága 3%-kal csökkent az ügy hatására, ami megfelel az 5 évvel ezelőtti EP-választás szintjének. A kormánypárti szavazók 11%-a csalódott, miközben 24%-uk véleménye javult a fideszről.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/03/01/21-kutatokozpont-fidesz-kegyelmi-ugy-ellenzek-ep-valasztas/|tit=21 Kutatóközpont: negyedmillió szavazót veszíthetett eddig a Fidesz a kegyelmi ügy miatt|date=2024-03-01}}</ref> {{vél|Ezek teljesen megkergültek.}}
   
 
== A tisztség története ==
  
== A tisztség története ==
 
Az {{hulink|Magyar Népköztársaság (1918–1919)|Első Magyar Köztársaság}} 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott {{hulink|Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály}} volt.
  
Az {{hulink|Magyar Népköztársaság (1918–1919)|Első Magyar Köztársaság}} 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott {{hulink|Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály}} volt.
   
−
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította ({{hulink|Magyar Köztársaság (1946–1949)|Második Magyar Köztársaság}}), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról] 1946. február 20.</ref> A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között {{hulink|Tildy Zoltán}} lett. A köztársasági elnöki tisztség 1949. augusztus 23-án, az {{hulink|Elnöki Tanács}} megválasztásával szűnt meg.
 +
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította ({{hulink|Magyar Köztársaság (1946–1949)|Második Magyar Köztársaság}}), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról] 1946. február 20.</ref> A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között {{hulink|Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán}} lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az {{hulink|Elnöki Tanács}} megválasztásával szűnt meg.
  +
{{lásd huwiki|Magyarország államfőinek listája}}
   
−
A {{hulink|Magyar Köztársaság (1989–)|Harmadik Magyar Köztársaságot}} {{hulink|Szűrös Mátyás}}, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.<ref>Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.</ref>
 +
A {{hulink|Magyar Köztársaság (1989–)|Harmadik Magyar Köztársaságot}} {{hulink|Szűrös Mátyás}}, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.<ref name="helyettes">Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.</ref>
   
 
A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, {{hulink|Pozsgay Imre}} megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.
  
A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, {{hulink|Pozsgay Imre}} megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.
 
{{lásd huwiki|Ellenzéki Kerekasztal|Négyigenes népszavazás}}
  
{{lásd huwiki|Ellenzéki Kerekasztal|Négyigenes népszavazás}}
   
−
Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének {{hulink|Göncz Árpád}}ot választják meg, aki az Alkotmány értelmében ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig. Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, {{hulink|Szabad György}} tölti be.<ref>{{CitWeb|url=https://ajk.kre.hu/images/doc2021/glossa/2020VII12/soltesz_istvan_a_szabadon_valasztott_orszaggyules_alakulo_ulese_1990_majus_2_3.pdf|tit=A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.)|aut=Soltész István|red=Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar|ann=2020|loc=Budapest}}</ref>
 +
Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének {{hulink|Göncz Árpád}}ot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.<ref name="helyettes"/> Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, {{hulink|Szabad György}} tölti be.<ref name="Soltész">{{CitWeb|url=https://ajk.kre.hu/images/doc2021/glossa/2020VII12/soltesz_istvan_a_szabadon_valasztott_orszaggyules_alakulo_ulese_1990_majus_2_3.pdf|tit=A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.)|aut=Soltész István|red=Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar|ann=2020|loc=Budapest}}</ref>
   
  +
Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő
−
Az alakuló ülésen a köztársasági elnök megválasztásával meg akarták várni a már folyamatban levő népszavazás eredményét. A népszavazást az MSZP kezdeményezte, és 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott. Pár nappal később az MDF és az SZDSZ korábban megkötött megállapodásának megfelelően az Országgyűlés választott köztársasági elnököt.<ref>[https://www.parlament.hu/-/30-eve-tortent-ervenytelen-nepszavazas-1990-julius-29- 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29.] parlament.hu</ref>
 +
megválasztását. {{hulink|Király Zoltán (politikus)|Király Zoltán}} független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.<ref name="Soltész"/> A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.<ref>[https://www.parlament.hu/-/30-eve-tortent-ervenytelen-nepszavazas-1990-julius-29- 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29.] parlament.hu</ref>
  +
{{lásd huwiki|1990-es magyarországi népszavazás}}
   
  +
Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.<ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/orszaggyulesi-naplo-elozo-ciklusbeli-adatai?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=o1edtgiP&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D34%26p_uln%3D32%26p_felsz%3D8%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D8 295 igen] és [https://www.parlament.hu/web/guest/orszaggyulesi-naplo-elozo-ciklusbeli-adatai?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=o1edtgiP&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D34%26p_uln%3D32%26p_felsz%3D10%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D10 13 nem] szavazattal, titkos szavazással.</ref>
⚫
Az [[alaptörvény]] szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV&celpara=&dbnum=1 Alaptörvény] <cite>AZ ÁLLAM</cite> fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”</ref> Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,<ref><cite>AZ ÁLLAM</cite> fejezet 8. cikk (3) ''a)'': „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”</ref> 2012 óta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).
  
  +
  ⚫
A 2012. január 1-jén hatályba lépett [[alaptörvény]] szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV&celpara=&dbnum=1 Alaptörvény] <cite>AZ ÁLLAM</cite> fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”</ref> Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,<ref><cite>AZ ÁLLAM</cite> fejezet 8. cikk (3) ''a)'': „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”</ref> azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).
  +
  ⚫
{{lásd huwiki|Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól}}
   
 
== Kegyelem ==
  
== Kegyelem ==
39. sor: 73. sor:
   
 
== Forrás ==
  
== Forrás ==
  +
* {{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/ezer-sebbol-verzik-a-kormanyparti-mantra-a-kovetkezmenyek-nelkuli-baloldalrol-es-a-hibaik-miatt-azonnal-lemondo-fideszesekrol/|tit=Ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a „következmények nélküli baloldalról” és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszesekről|aut=Német Szilvi|aut2=Totth Benedek|date-2024-02-24}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2024/02/13/nalunk-vajon-miert-nem-a-nep-valasztja-a-koztarsasagi-elnokot|tit=Nálunk vajon miért nem a nép választja a köztársasági elnököt?|aut=Tóth-Szenesi Attila|date=2024-02-13}}
 
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/?v=466356915237804|form=videó|ass=Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben|tit=Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést|date=2022-03-10|misc=[https://www.facebook.com/tothendremomentum/posts/346366980836523 A beszéd szövege]}}
  
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/?v=466356915237804|form=videó|ass=Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben|tit=Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést|date=2022-03-10|misc=[https://www.facebook.com/tothendremomentum/posts/346366980836523 A beszéd szövege]}}
 
* {{hulink|Kukorelli István}}: [https://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/lenkovics%20k%C3%B6tet/kukorelli.pdf Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei]
  
* {{hulink|Kukorelli István}}: [https://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/lenkovics%20k%C3%B6tet/kukorelli.pdf Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei]
44. sor: 80. sor:
 
* [https://njt.hu/jogszabaly/1989-35-00-00 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról] 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
  
* [https://njt.hu/jogszabaly/1989-35-00-00 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról] 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
 
* 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
  
* 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
  +
* {{hulink|Magyarország köztársasági elnöke}} (magyar Wikipédia)
   
 
Hírek:
  
Hírek:
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/11/botka-laszlo-novak-katalin-lemondasa/|tit=Botka: Kati tíz éve még titkárnő volt, semmi nem alapozta meg, hogy államfő legyen||date=2024-02-11|misc=Novák Katalinról van szó a címben}}
 
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2023/05/10/novak-katalin-allamfo-koztarsasagi-elnok-sandor-palota-egy-ev-munkassag-majus-10-fidesz|tit=Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának|misc=Novák Katalin egy éve|date=2023-05-10|aut=Presinszky Judit}}
  
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2023/05/10/novak-katalin-allamfo-koztarsasagi-elnok-sandor-palota-egy-ev-munkassag-majus-10-fidesz|tit=Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának|misc=Novák Katalin egy éve|date=2023-05-10|aut=Presinszky Judit}}
 
* {{CitWeb|url=https://civilhetes.net/novak-katalinnak-tizenhatan-adnak-tanacsot?PageSpeed=noscript|tit=Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot|date=2023-05-10}}
  
* {{CitWeb|url=https://civilhetes.net/novak-katalinnak-tizenhatan-adnak-tanacsot?PageSpeed=noscript|tit=Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot|date=2023-05-10}}

A lap jelenlegi, 2024. április 3., 22:25-kori változata

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Sulyok Tamás

Novák Katalin helyére a parlament az alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.[1]

Novák Katalin lemondása

Akik lemondtak szexuális ügyek miatt
Searchtool right.svgBővebben: Kegyelmezési botrány

Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltusolni az igazgató pedofil ügyét azzal, hogy hamis vallomást írt és íratott alá a sértett gyerekekkel, amiért a bíróság első- és másodfokon is 3 év 4 hónap börtönre ítélték. (Az igazgató nyolc évet kapott.) Az igazgatóhelyettes kegyelmet kért, miközben harmadfokra fellebbezett.[2]

Két bírósági ügy volt a kérdésben. Az egyikben az igazgatót és az egyik nevelőtanárt ítélték el pedofíliáért. A másikban az igazgatót és helyettesét, K. Endrét a sértettek kényszerítéséért, hogy visszavonják a tanúvallomásukat.[3]

Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd alább). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.[4]

Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.

A pedofil-ügy miatt lemondott Varga Judit is a képviselői és a leendő EP-mandátumáról. Igazságügy-miniszterként ő terjesztette elő és jegyezte ellen a kegyelmi kérvényt.[5]

Megjegyzés: Varga Juditnak ez már a harmadik botránya. A másik kettőért Völner Pál főnökeként felelős: Lehallgatási botrány és bírósági végrehajtók ügye. Ezúttal már nem tudta másra kenni a felelősséget.

Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatna.

Utóbb úgy tűnik, Orbán nem tudott az ügyről, és nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.[6]

Megjegyzés: A pedofília elítélése erkölcsi kérdés, ami nem a közvéleménykutatás eredményétől függ – legfeljebb azoknál, akiknek nincs saját erkölcsük. (Kuncze Gábor)

A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre ítélt igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért.[7][8][9] Balog elismerte, hogy azt tanácsolta Novák Katalinnak, adjon kegyelmet K. Endrének, és végül ő maga is lemondott a református egyház vezetésében viselt tisztségéről Orbán évértékelő beszéde előtt egy nappal, de az áldozatoktól nem kért bocsánatot, sőt, saját magát és az egyházát tekintette áldozatnak.[10] A Református Egyház elhatárolódott Balog politikai tetteitől, és kifejezte együttérzését az áldozatok iránt.[11] A Magyar Katolikus Egyház viszont halált megvető bátorsággal lapít, pedig pedofília ügyben neki is van elszámolnivalója.

Következmények

A botrányról a lakosság legnagyobb része hallott. A fidesz támogatottsága 3%-kal csökkent az ügy hatására, ami megfelel az 5 évvel ezelőtti EP-választás szintjének. A kormánypárti szavazók 11%-a csalódott, miközben 24%-uk véleménye javult a fideszről.[12] Ezek teljesen megkergültek.

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[13] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarország államfőinek listája

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[14]

A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Ellenzéki Kerekasztal és Négyigenes népszavazás

Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.[14] Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[15]

Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[15] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[16]

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: 1990-es magyarországi népszavazás

Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.[17]

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[18] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[19] azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól

Kegyelem

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: dr. Sándor Zsuzsa: Mikor adhat kegyelmet Novák Katalin? 24.hu (2023. jan. 7.)

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.

Háromféle kegyelem van:

  • eljárási
  • végrehajtási
  • kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

„ Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[20] ”
– Novák Katalin

Jegyzetek

  1. ↑ Ungváry Krisztián: Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke? telex.hu (2024. márc. 4.)
  2. ↑ Aradi Hanga Zsófia: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki fedezte a pedofil exigazgatót. telex.hu (2024. feb. 2.)
  3. ↑ dr. Gál András: K. Endre erdélyi édesanyja miatt kapott kegyelmet Novák Katalintól? - megszólal az áldozatok védője. Riporter: Király Tamás YouTube (2024. feb. 7.) (videó)
  4. ↑ Kaufmann Balázs: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. 444.hu (2024. feb. 2.)
  5. ↑ Cseke Balázs: Lemond Varga Judit a képviselői mandátumáról, nem lesz a Fidesz EP-listavezetője sem. telex.hu (2024. feb. 10.) Ő terjesztette fel és legyezte ellen K. Endre kegyelmi kérvényét.
  6. ↑ Rugli Tamás: Direkt36: Orbánt feldühítette, hogy Novák Katalin ilyen helyzetbe hozta. 24.hu (2024. feb. 17.)
  7. ↑ Panyi Szabolcs – Sarkadi Zsolt: Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött. telex.hu (2024. feb. 11.)
  8. ↑ Kassai Zsigmond: Balog Zoltán beismerte, hogy hibázott, de nem mond le. 24.hu (2024. feb. 13.)
  9. ↑ Papp Atilla: Balog Zoltán az ombudsmani aggályok ellenére adott kitüntetést a pedofil igazgatónak. 24.hu (2024. feb. 13.)
  10. ↑ Kerner Zsolt: Lemondott Balog Zoltán. 24.hu (2024. feb. 16.)
  11. ↑ Papp Atilla: „Mi nem vagyunk felelősek Balog Zoltánnak a politikai életben hozott döntéseiért” – írta a debreceni református egyház vezetése. 24.hu (2024. feb. 21.)
  12. ↑ 21 Kutatóközpont: negyedmillió szavazót veszíthetett eddig a Fidesz a kegyelmi ügy miatt. 24.hu (2024. márc. 1.)
  13. ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
  14. ↑ 14,0 14,1 Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
  15. ↑ 15,0 15,1 Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
  16. ↑ 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
  17. ↑ 295 igen és 13 nem szavazattal, titkos szavazással.
  18. ↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
  19. ↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
  20. ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Köztársasági_elnök&oldid=33197”