„Politika:Inzultáció 2023. november” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
A magyar kormány a migráció elleni fellépés helyett kiengedte a börtönből az embercsempészeket,<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/11/04/embercsempesz-szabadon-engedes-magyar-borton-retvari-bence/|tit=Április óta 1634 külföldi embercsempészt engedtek szabadon magyar börtönökből|aut=Papp Atilla|date=2023-11-04}}</ref> ami miatt Ausztria és Szlovákia is szigorítani kényszerült a magyar határ védelmét. (Ráadásul ezzel megsértette az alaptörvénybeli hatalmi ágak elválasztását, ami a demokrácia [jogállam] egyik legfontosabb biztosítéka. Bíróság által elítélt bűnözőt a kormány nem engedhet ki a börtönből, csak a bíróság, ill. a köztársasági elnök adhat neki kegyelmet.) |
A magyar kormány a migráció elleni fellépés helyett kiengedte a börtönből az embercsempészeket,<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/11/04/embercsempesz-szabadon-engedes-magyar-borton-retvari-bence/|tit=Április óta 1634 külföldi embercsempészt engedtek szabadon magyar börtönökből|aut=Papp Atilla|date=2023-11-04}}</ref> ami miatt Ausztria és Szlovákia is szigorítani kényszerült a magyar határ védelmét. (Ráadásul ezzel megsértette az alaptörvénybeli hatalmi ágak elválasztását, ami a demokrácia [jogállam] egyik legfontosabb biztosítéka. Bíróság által elítélt bűnözőt a kormány nem engedhet ki a börtönből, csak a bíróság, ill. a köztársasági elnök adhat neki kegyelmet.) |
||
{{lásd még|migráció}} |
{{lásd még|migráció}} |
||
| + | |||
| + | Az Orbán szerint példaértékű magyar migránspolitika árnyoldala a [[letelepedési kötvény]], ami az egyik legnagyobb kormányszintű korrupciós ügy volt 2013–17 között. |
||
| + | |||
| + | Gettókat a magyar kormány akar létrehozni az [[akkumulátorgyár]]akba toborzott távol-keleti munkásokkal. Ők akkor is gettóban fognak élni, ha a kormány nem hívja őket migránsoknak. |
||
== Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány? == |
== Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány? == |
||
A lap 2023. november 20., 19:24-kori változata
A kérdések
1. Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást
Az EU ajánlást tett a rezsitámogatások eltörlésére az óriási költségvetési hiány csökkentésére.
Az EU már évek óta sok pénzzel támogatja a rezsicsökkentést pl. az épületek szigetelésére kiírt pályázatokkal.
Az EU-tagállamok jóval több rezsitámogatást adnak az állampolgáraiknak, számtalan formában. A magyar komány ezúttal is különutakon jár a saját támogatási módjával, ami tarthatatlanná vált az energiaárak növekedésekor és a 2021 novemberében aláírt új orosz gázszerződéssel. A magyar rezsicsökkentés a gazdagoknak kedvez: ahány villany- és gázórája van valakinek, annyiszor veheti igénybe a kedvezmémyt.
2. Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot
Nemcsak az EU, de a kormány is el akarja eltörölni a kamatstopot. Az Orbán-kormány nemrégiben vállalta, hogy ha a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, lehetővé teszi a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetését, továbbá megkezdi a lakossági kamatstop felülvizsgálatát.
3. Brüsszel meg akarja szüntetni az extraprofitadót
Az unió csak az extraprofitadó felülvizsgálatát kérte a magyar kormánytól.
Az extraprofitadónak a neve is rossz: nem a profitot, hanem a bevételt adóztatja sokszor veszteséges cégeknél is, amiknek nincs is profitjuk. A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások:
- út- és vasútépítés – 46,4%
- cementgyártás – 41,8%
- gyógyszergyártás – 40,7%
- veszélyes hulladék gyűjtése – 33,2%
- jogi tevékenység – 33,1%.
Kimaradtak a szerencsejátékok és a multinacionális cégek (pl. az autógyárak). Az utóbbiak jelentős adókedvezményeket élveznek, és a kormány mégis arra panaszkodik, hogy kiviszik a hasznot az országból.[1] Ő engedte meg nekik.
4. Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni
Az unió nem akar migránsgettókat létrehozni, épp ellenkezőleg - szigorítani akarja a jelenlegi rendszert. Ennek lényege az lenne, hogy a külső határra érkező személyek egy részét a jövőben „előszűrnék” egy kötelező határrendészeti eljárás keretében.
A magyar kormány a migráció elleni fellépés helyett kiengedte a börtönből az embercsempészeket,[2] ami miatt Ausztria és Szlovákia is szigorítani kényszerült a magyar határ védelmét. (Ráadásul ezzel megsértette az alaptörvénybeli hatalmi ágak elválasztását, ami a demokrácia [jogállam] egyik legfontosabb biztosítéka. Bíróság által elítélt bűnözőt a kormány nem engedhet ki a börtönből, csak a bíróság, ill. a köztársasági elnök adhat neki kegyelmet.)
Az Orbán szerint példaértékű magyar migránspolitika árnyoldala a letelepedési kötvény, ami az egyik legnagyobb kormányszintű korrupciós ügy volt 2013–17 között.
Gettókat a magyar kormány akar létrehozni az akkumulátorgyárakba toborzott távol-keleti munkásokkal. Ők akkor is gettóban fognak élni, ha a kormány nem hívja őket migránsoknak.
Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány?
Azért nem, mert a népszavazásnak törvényi feltételei vannak, míg a nemzeti konzultációnak nincsenek rögzített szabályai. Még az sem tisztázott, ki kezdeményezhet nemzeti konzultációt, milyen kérdéseket lehet feltenni (a népszavazásra szigorú korlátok vannak), ki vehet részt a konzultáción, hogyan számolják össze a válaszokat (amiket nem lehet szavazatoknak tekinteni), mikor érvényes a konzultáció, milyen következményekkel jár (kinek mit kell tennie az eredménytől függően).
A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, a válaszból egyértelműen következnie kell, hogy az Országgyűlésnek ill. a helyi önkormányzatnak kell-e jogszabályt alkotnia.[nsz 1] Mivel az inzultációnak nincsenek szabályai, a kormány azt kérdez, amit akar, a válaszokat úgy értelmezi, ahogyan akarja.
- Megjegyzés: Vagyis a kormány úgy tesz, mintha megkérdezte volna a népet, valójában pedig ő dönt a nép helyett – pedig az alaptörvény szerint néphatalom van. Ez a bucharini alkotmány lényege. Az inzultáció a néphatalom – az alaptörvény – jogi garanciáit szünteti meg.
A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez.
A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább fele részt vesz rajta. Ezt az arányt 2022 áprilisában a választással együtt tartott népszavazáson a kormány sem tudta megugrani. Az arányt nem akarja csökkenteni – a ⅔-os többsége megvolna hozzá a parlamentben –, nehogy az ellenzék is képes legyen népszavazást kezdeményezni.[3]
Jegyzetek
- ↑ Nagyon nem azokat az ágazatokat adóztatja a kormány, ahol extraprofit keletkezik. hvg.hu (2022. jún. 8.) A cikk megvizsgál többféle hatékonyságmutatót.
- ↑ Papp Atilla: Április óta 1634 külföldi embercsempészt engedtek szabadon magyar börtönökből. 24.hu (2023. nov. 4.)
- ↑ A népszavazás kezdeményezését sok más módon is gátolja a jelenlegi hatalom: az alaptörvény a legtöbb fontos kérdésben tiltja a népszavazást. A nem tiltott kérdéseket hol a Nemzeti Választási Bizottság, hol a bíróság, hol az Alkotmánybíróság kaszálja el. Ilyen pl. a Fudan Egyetemről, az oktatásról vagy az akkumulátorgyárakról kezdeményezett népszavazás.
Forrás
- Kékes Viktória: Amint várható volt, hazugságokkal és csúsztatásokkal van tele az újabb nemzeti konzultáció. szeged.hu (2023. nov. 18.)
- Bajnai Marcell: Egymillió üres nemzeti konzultációs ív összegyűjtésére készül az aHang és az Egységes Diákfront. magyarnarancs.hu (2023. okt. 31.)
- Nemzeti konzultáció (magyar Wikipédia)
- 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. december 23.
- ↑ 9. § (1) és 39. § (1)