Politika:Inzultáció 2023. november

A kérdések

1. Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást

Az EU ajánlást tett a rezsitámogatások eltörlésére az óriási költségvetési hiány csökkentésére.

Az EU már évek óta sok pénzzel támogatja a rezsicsökkentést pl. az épületek szigetelésére kiírt pályázatokkal.

Az EU-tagállamok jóval több rezsitámogatást adnak az állampolgáraiknak, számtalan formában. A magyar komány ezúttal is különutakon jár a saját támogatási módjával, ami tarthatatlanná vált az energiaárak növekedésekor és a 2021 novemberében aláírt új orosz gázszerződéssel. A magyar rezsicsökkentés a gazdagoknak kedvez: ahány villany- és gázórája van valakinek, annyiszor veheti igénybe a kedvezmémyt.

2. Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot

Nemcsak az EU, de a kormány is el akarja eltörölni a kamatstopot. Az Orbán-kormány nemrégiben vállalta, hogy ha a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, lehetővé teszi a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetését, továbbá megkezdi a lakossági kamatstop felülvizsgálatát.

3. Brüsszel meg akarja szüntetni az extraprofitadót

Az unió csak az extraprofitadó felülvizsgálatát kérte a magyar kormánytól.

Az extraprofitadónak a neve is rossz: nem a profitot, hanem a bevételt adóztatja sokszor veszteséges cégeknél is, amiknek nincs is profitjuk. A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások:

• út- és vasútépítés – 46,4%
• cementgyártás – 41,8%
• gyógyszergyártás – 40,7%
• veszélyes hulladék gyűjtése – 33,2%
• jogi tevékenység – 33,1%.

Kimaradtak a szerencsejátékok és a multinacionális cégek (pl. az autógyárak). Az utóbbiak jelentős adókedvezményeket élveznek, és a kormány mégis arra panaszkodik, hogy kiviszik a hasznot az országból. Ő engedte meg nekik.

4. Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni

Az unió nem akar migránsgettókat létrehozni, épp ellenkezőleg - szigorítani akarja a jelenlegi rendszert. Ennek lényege az lenne, hogy a külső határra érkező személyek egy részét a jövőben „előszűrnék” egy kötelező határrendészeti eljárás keretében.

A magyar kormány a migráció elleni fellépés helyett kiengedte a börtönből az embercsempészeket, ami miatt Ausztria és Szlovákia is szigorítani kényszerült a magyar határ védelmét. (Ráadásul ezzel megsértette az alaptörvénybeli hatalmi ágak elválasztását, ami a demokrácia [jogállam] egyik legfontosabb biztosítéka. Bíróság által elítélt bűnözőt a kormány nem engedhet ki a börtönből, csak a bíróság, ill. a köztársasági elnök adhat neki kegyelmet.)

Az Orbán szerint példaértékű magyar migránspolitika árnyoldala a letelepedési kötvény, ami az egyik legnagyobb kormányszintű korrupciós ügy volt 2013–17 között.

Gettókat a magyar kormány akar létrehozni az akkumulátorgyárakba toborzott távol-keleti munkásokkal. Ők akkor is gettóban fognak élni, ha a kormány nem hívja őket migránsoknak.

5. A Brüsszel által palesztin szervezetekhez juttatott támogatások a Hamászhoz is eljutottak

A kormány azt kérdezi, nem kell-e leállítani a palesztin szervezetek támogatását.

Az EU sohasem támogatta a Hamaszt. Ettől függetlenül lehet, hogy a segélyszállítmányok egy kis része a kezükre jutott, elvégre nekik is jól jön az élelmiszer, a gyógyszerek, és ami a humanitárius segélyekben van. A magyar kormányból Magyarországon is hiányzik a szociális érzék, minden együttérzés a szegényekkel és nyomorúságban élőkkel, így könnyen mondja, hogy le kell állítani a segélyeket. Külföldi egyházaknak és sportszervezeteknek jut magyar segély, nemcsak magyarok által lakott területeken és országokban.

6. Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának

Az unió nem fegyvert küld, hanem megtéríti a tagországok által küldött fegyverek árának egy részét.

Az EU azért támogatja Ukrajnát, hogy az képes legyen megőrizni ill. visszaszerezni az Orbánéknak is oly fontos szuverenitását. Ukrajnát ugyanolyan agresszió érte, mint Magyarországot 1956-ban.

7. Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására

A lehetséges válaszok azt sugallják, hogy a magyar EU-pénzek visszatartása és az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség között bármiféle összefüggés lenne. Pedig nincs.

Az EU-pénzeket Magyarország jogállami problémák miatt nem kapja meg. Sok ilyen van, egy a 4. pontban már előkerült a hatalmi ágak szétválasztása (az embercsempészek szabadon engedése) kapcsán.

Az 1991-ben szabaddá vált ukrán nép a szegénységből való kitörést mindig az EU-csatlakozásban látta. 2013-ban már csak 8 nap hiányzott ahhoz, hogy a vilniusi EU-csúcson bejelentsék a tagjelöltséget, amikor Putyin megkereste az akkori ukrán elnököt, Janukovicsot, és 15 M$ kedvezményes hitelt ajánlott fel arra az esetre, ha Ukrajna nem lép be az EU-ba. Janukovics elfogadta az ajánlatot, emiatt törtek ki a Majdan-téri tüntetések (első Majdan), ami miatt Janukovics 2014-ben Oroszországba menekült (második Majdan), az oroszok pedig elfoglalták a Krímet, és a különleges erőik fellázították a Donbászban élő orosz kisebbséget.

Az EU – sok más országgal együtt – továbbra is nem hivatalos jelöltnek tartja Ukrajnát, ezért küld segélyt. (Az EU-pénzek legnagyobb részét mi is a szolidaritási alapból kapnánk, ami a felzárkóztatásunkat segítené elő, de egy részét ellopták, más részét olyasmire költötték, ami ezt nem segíti elő [stadionok, lombkoronasétány].)

Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány?

Azért nem, mert a népszavazásnak törvényi feltételei vannak, míg a nemzeti konzultációnak nincsenek rögzített szabályai. Még az sem tisztázott, ki kezdeményezhet nemzeti konzultációt, milyen kérdéseket lehet feltenni (a népszavazásra szigorú korlátok vannak), ki vehet részt a konzultáción, hogyan számolják össze a válaszokat (amiket nem lehet szavazatoknak tekinteni), mikor érvényes a konzultáció, milyen következményekkel jár (kinek mit kell tennie az eredménytől függően).

A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, a válaszból egyértelműen következnie kell, hogy az Országgyűlésnek ill. a helyi önkormányzatnak kell-e jogszabályt alkotnia. Mivel az inzultációnak nincsenek szabályai, a kormány azt kérdez, amit akar, a válaszokat úgy értelmezi, ahogyan akarja.

Megjegyzés: Vagyis a kormány úgy tesz, mintha megkérdezte volna a népet, valójában pedig ő dönt a nép helyett – pedig az alaptörvény szerint néphatalom van. Ez a bucharini alkotmány lényege. Az inzultáció a néphatalom – az alaptörvény – jogi garanciáit szünteti meg.

A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez.

A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább fele részt vesz rajta. Ezt az arányt 2022 áprilisában a választással együtt tartott népszavazáson a kormány sem tudta megugrani. Az arányt nem akarja csökkenteni – a ⅔-os többsége megvolna hozzá a parlamentben –, nehogy az ellenzék is képes legyen népszavazást kezdeményezni.

Forrás

• Kékes Viktória: Amint várható volt, hazugságokkal és csúsztatásokkal van tele az újabb nemzeti konzultáció. szeged.hu (2023. nov. 18.)
• Bajnai Marcell: Egymillió üres nemzeti konzultációs ív összegyűjtésére készül az aHang és az Egységes Diákfront. magyarnarancs.hu (2023. okt. 31.)
• Nemzeti konzultáció (magyar Wikipédia)
• 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. december 23.

Kapcsolódó lapok

• nemzeti konzultáció
• néphatalom