„Gyűrűtársulás” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
26. sor: 26. sor:
 
A gyűrűrendszer nevét sokszorozó tagot teszünk a gyűrű neve elé.<ref group="erdey">A-54.1</ref> A kapcsolódási pontokat úgy adjuk meg, hogy a gyűrűlánc egyik szélső gyűrűjének helyszámait vessző nélkül, a többit mindig eggyel több vesszővel jelöljük. A kapcsolódó atomokat a lehető legkisebb számmal jelöljük.<ref group="erdey">A-54.2</ref>
 
A gyűrűrendszer nevét sokszorozó tagot teszünk a gyűrű neve elé.<ref group="erdey">A-54.1</ref> A kapcsolódási pontokat úgy adjuk meg, hogy a gyűrűlánc egyik szélső gyűrűjének helyszámait vessző nélkül, a többit mindig eggyel több vesszővel jelöljük. A kapcsolódó atomokat a lehető legkisebb számmal jelöljük.<ref group="erdey">A-54.2</ref>
   
Ha a társulásbeli gyűrű a benzol, annak társulásbeli neve <dfn>fenil</dfn><ref group="erdey">A-54.2</ref>.
+
Ha a társulásbeli gyűrű a benzol, annak társulásbeli neve <dfn>fenil</dfn><ref group="erdey">A-54.3</ref>.
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

A lap 2020. március 25., 10:40-kori változata

Gyűrűtársulásnak közvetlenül egymáshoz kapcsolódó azonos gyűrűket nevezünk. A társulás gyűrűi egyes vagy kettős kötéssel kapcsolódhatnak egymáshoz, és mono- vagy biciklusosak lehetnek.

Az egyenes láncot alkotó gyűrűtársulásoknak külön név adható, melyben a gyűrűt csak egyszer nevezzük meg, előtaggal jelezve az előfordulások számát. A szócikk további részében csak ilyenekkel foglalkozunk.

Elnevezés

Sokszorozó tagok[erdey 1]
2 bi
3 ter
4 kvater
5 kvinkve
6 szexi
7 szepti
8 okti
9 novi
10 deci

A gyűrűrendszer nevét sokszorozó tagot teszünk a gyűrű neve elé.[erdey 2] A kapcsolódási pontokat úgy adjuk meg, hogy a gyűrűlánc egyik szélső gyűrűjének helyszámait vessző nélkül, a többit mindig eggyel több vesszővel jelöljük. A kapcsolódó atomokat a lehető legkisebb számmal jelöljük.[erdey 3]

Ha a társulásbeli gyűrű a benzol, annak társulásbeli neve fenil[erdey 4].

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 56–58. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, 152–153. oldal. kötet, {{{2}}}. o.
  1. A-54.1
  2. A-54.1
  3. A-54.2
  4. A-54.3