„Alkén” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
Az '''alkén''' (általában egy) kettős kötést tartalmazó [[szénhidrogén]]. Az elnevezésben megadható a kettős kötések száma, pl.: alkadién, alkatrién.
+
Az '''alkén''' kettős kötés(eke)t tartalmazó [[szénhidrogén]]. Az elnevezésben megadható a kettős kötések száma, pl.: alkadién, alkatrién. Az <cite>alkén</cite> szó kétféle értelemben használatos: jelenthet egy, de akárhány kettős kötést tartalmazó vegyületet is.
   
 
A kettős kötést a vegyület nevében a megfelelő [[alkán]] ''-án'' végződésének ''-én''-re cserélésével jelezzük. A kettős kötés(ek) helyét [[helyszám]]mal adjuk meg. Pl.
 
A kettős kötést a vegyület nevében a megfelelő [[alkán]] ''-án'' végződésének ''-én''-re cserélésével jelezzük. A kettős kötés(ek) helyét [[helyszám]]mal adjuk meg. Pl.

A lap 2020. április 1., 10:29-kori változata

Az alkén kettős kötés(eke)t tartalmazó szénhidrogén. Az elnevezésben megadható a kettős kötések száma, pl.: alkadién, alkatrién. Az alkén szó kétféle értelemben használatos: jelenthet egy, de akárhány kettős kötést tartalmazó vegyületet is.

A kettős kötést a vegyület nevében a megfelelő alkán -án végződésének -én-re cserélésével jelezzük. A kettős kötés(ek) helyét helyszámmal adjuk meg. Pl.

  • butén
    • 1-butén vagy but-1-én: CH2=CH–CH2–CH3
    • 2-butén vagy but-2-én: CH3–CH=CH–CH3
  • butadién, 1,3-butadién, but-1,3-dién: CH2=CH–CH=CH2

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, A-3.1., 119–120. o.
  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 65. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján. (but- szótő)