„Baeyer-rendszer” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
9. sor: 9. sor:
   
 
== Fogalmak ==
 
== Fogalmak ==
; Híd: két tercier vagy kvaternel szénatomot összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
+
; Híd: két tercier vagy kvaternel szénatomot összekötő vegyértékkötés, atom vagy [[egyenes lánc]].
  +
; Hídfő: a hídhoz csatlakozó két tercier vagy kvaternel szénatom.
  +
; Gyűrűszám: a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
  +
; Főgyűrű: a leghosszabb gyűrű.
  +
; Főhíd: a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

A lap 2020. április 10., 22:11-kori változata

A Baeyer-rendszer policiklusos, áthidalt vagy kondenzált gyűrűs szénhidrogének elnevezési rendszere.

A Baeyer-rendszerbeli molekulában minden szénatom gyűrűben kell legyen (nem lehet benne elsődleges szénatom; az ilyen vegyületeket a Baeyer-névből további nevezéktani művelettel vezetjük le).

A Baeyer-rendszerben elnevezett névre alkalmazható a helyettesítéses művelet; ezáltal a rendszerrel heterogyűrűs vegyületek is elnevezhetők.

A Baeyer-rendszer nem az egyetlen (bizonyos esetekben nem is preferált) módja a fenti vegyületek elnevezésének.

Fogalmak

Híd
két tercier vagy kvaternel szénatomot összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
Hídfő
a hídhoz csatlakozó két tercier vagy kvaternel szénatom.
Gyűrűszám
a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
Főgyűrű
a leghosszabb gyűrű.
Főhíd
a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, A-31. és A-32., 142–145. o.