„Képlet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a {{hulink|bután}} szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>. |
A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a {{hulink|bután}} szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>. |
||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == |
||
| + | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2020. március 30., 05:01-kori változata
A kémiai képlet a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A bruttó képlet[Römpp 1] csak az összetételt, a szerkezeti (konstitúciós) képlet az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.
Bruttó képlet
A tapasztalati képlet a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az etén vagy a propén kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH2.
Az összegképlet vagy molekulaképlet a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C2H4, a propéné C3H6.
A Hill-féle rendszer az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a kénsav szokásos képlete H2SO4, ez a Hill-rendszerben H2O4S. A kálium-cianid szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.[Römpp 2]
Szerkezeti képlet
Általában grafikus ábrán adjuk meg. Szöveges leíráskor (gyökcsoportos képlet[1]) az atomokhoz tartozó hidrogéneket elválasztás nélkül adjuk meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az izobután szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH3–CH(CH3)–CH3.
A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a bután szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH3–[CH2]2–CH3.
Jegyzetek
- ↑ XIX. Sztereokémia. www.sulinet.hu (Hozzáférés: 2020. márc. 29.)
Forrás
- kémiai képlet (magyar Wikipédia)
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) ISBN 963-10-3269-8
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1988) 38. o. ISBN 963-19-2784-9
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 2. kötet, 119–120. o.