Só
A szervetlen vegyületek nevében az elektronpozitív összetevő(k) áll(nak) az első helyen. Ez a sókra is érvényes. Az összetevő neve változatlan marad.[Erdey 1] Savanyú sók esetén a hidrogént a kationok között utolsónak soroljuk fel.[Erdey 2] A kationokat – a IUPAC-ajánlástól eltérően – az összegképletbeli, azaz a vegyjelük szerinti sorrendben soroljuk fel.[Erdey 3]
(„Bázisos”) sónak tekintjük a -hidroxid és -oxid csoportot tartalmazó vegyületeket is.
Az elektronnegatív összetevőt (rövidített vagy latin) nevéből az -id végződéssel képezzük.[Erdey 4]
A szerves sók nevét az észterek nevéhez hasonlóan képezzük.
Sztöchiometriai arányok
Magyarul: melyik elemből hány van.
Lényegében állandó vegyértékű elemek esetén nem kell jelölni az sztöchiometriai arányokat, ill. az ezt közvetve megadó oxidációs számot[Erdey 5] (lásd alább).
| Összegképlet | Stock | Ewens |
|---|---|---|
| FeCl2 | vas(II)-klorid | vas(2+)-klorid |
| FeCl3 | vas(III)-klorid | vas(3+)-klorid |
Stock-féle jelölés
Az oxidációs számot az elem neve után írjuk római számmal, kerek zárójelben. Negatív szám esetén az előjelet ki kell írni.[Erdey 6]
Ewens-Bassett-féle jelölés
Az ion töltését az ion neve után, kerek zárójelbe tett számmal adjuk meg. Az előjelet a szám után írjuk ki.
Forrás
A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)