„Sokszorozó tag” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Törtek) |
||
(8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
121. sor: | 121. sor: | ||
== Összetett előtagok sokszorozása == |
== Összetett előtagok sokszorozása == |
||
− | Ha a sokszorozandó előtag már tartalmaz sokszorozó tagot, |
+ | Ha a sokszorozandó előtag már tartalmaz sokszorozó tagot, az előtag sokszorozó tagja: |
# mono- |
# mono- |
||
# bisz- |
# bisz- |
||
# trisz- |
# trisz- |
||
− | Az ennél nagyobb tagok végére illesztjük a <code>kisz-</code> |
+ | Az ennél nagyobb tagok végére illesztjük a <code>kisz-</code> végződést. Pl.: tetrakisz. |
+ | |||
+ | Az ilyen előtagokat mindig <del>kerek</del><ref>Lehet az szögletes is, lásd IUPAC [https://www.qmul.ac.uk/sbcs/iupac/bibliog/BBerrors.html …(carboxymethyl)glycine]</ref> nyitó zárójel követi.<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref> |
||
Példa: |
Példa: |
||
131. sor: | 133. sor: | ||
<font color="blue">3</font>,<font color="blue">4</font>-Bisz(<font color="red">1</font>,<font color="red">3</font>-benzodioxol-<font color="red">5</font>-ilmetil)oxolán-<font color="blue">2</font>-on |
<font color="blue">3</font>,<font color="blue">4</font>-Bisz(<font color="red">1</font>,<font color="red">3</font>-benzodioxol-<font color="red">5</font>-ilmetil)oxolán-<font color="blue">2</font>-on |
||
{{bővebben|Kémia:Hinokinin}} |
{{bővebben|Kémia:Hinokinin}} |
||
+ | |||
+ | == Törtek == |
||
+ | * hemi-: ½ |
||
+ | * szeszkvi-: másfél. Pl. {{hulink|Prazeodímium(III)-oxid|prazeodímium-szeszkvioxid}}: Pr<sub>2</sub>O<sub>3</sub> |
||
+ | |||
+ | == Jegyzetek == |
||
+ | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{Nyitrai|74}} |
* {{Nyitrai|74}} |
||
− | {{nyitrai3}} |
+ | {{nyitrai3|2}} |
+ | |||
+ | == Kapcsolódó lapok == |
||
+ | * [[-afén]] |
||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
A lap jelenlegi, 2020. szeptember 15., 04:08-kori változata
|
|
|
|
Sokszorozó tagot akkor használunk, ha a névben (az alapvegyületben) ismétlődés fordul elő. A sokszorozó tag görög számokból áll, melyeket a sokszorozandó elem elé írunk kötőjel nélkül. Az elem elő- vagy utótag is lehet.
Gyűrűtársulások esetén a sokszorozó tagok kicsit mások (lásd ott).
- az 1 előtagja mono-. A hen- az egyes számjegy a szám végén.
- a 2 előtagja di-. A do- a kettes számjegy a szám végén.
- a 20 előtagja ejkoza-, a 21-é henejkoza-, 22–29 között a tízes helyiérték előtagja koza-.
- 13-tól kezdve a számokat a fenti táblázatból a legkisebb helyiértéktől kezdve képezzük
A sokszorozó tagot a fentiek figyelembe vételével, a legkisebb helyiértéktől a legmagasabb felé haladva képezzük, a táblázatbeli tagok egybeírásával.
Ha a deka-, undeka-, dodeka- végződést magas hangrendű magánhangzó követi, a k
c
-re módosul (pl. dekán → decén).[Nyitrai 1]
Példák:
- 468 = oktahexakontatetrakta-
- NH2–NH2: diazán (hidrazin)
- PH2–[PH]3–PH2: pentafoszfán
Összetett előtagok sokszorozása
Ha a sokszorozandó előtag már tartalmaz sokszorozó tagot, az előtag sokszorozó tagja:
- mono-
- bisz-
- trisz-
Az ennél nagyobb tagok végére illesztjük a kisz-
végződést. Pl.: tetrakisz.
Az ilyen előtagokat mindig kerek[1] nyitó zárójel követi.[Nyitrai 2]
Példa:
3,4-Bisz(1,3-benzodioxol-5-ilmetil)oxolán-2-on
Törtek
- hemi-: ½
- szeszkvi-: másfél. Pl. prazeodímium-szeszkvioxid: Pr2O3
Jegyzetek
- ↑ Lehet az szögletes is, lásd IUPAC …(carboxymethyl)glycine
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 74. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.