Sajtó

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A 21 Kutatóközpont felmérése 2023. február[1]
Médium Megbízhatóság Pártosság
Telex 1,6 0,4
444.hu 1,4 0,6
24.hu 1,2 0,2
Index 1,2 -0,3
hvg.hu 1 0,3
Blikk 0,5 -0,1
Magyar Nemzet 0,5 -0,8
Mandiner 0,3 -0,7
Origo 0,1 -0,9
Ripost -0,1 -0,9

A sajtószabadság védelmét az Európai Unió saját kézbe vette, mert több országban megsértik. A rendeletet 2024. március 13-án fogadták el,[2] másfél évvel később lép életbe, és többek között előírja, hogy

  • a közszolgálati médiának függetlennek kell lennie mindenféle politikai érdektől
  • a nemzeti hatóságok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaik feladására, és nem telepíthetnek kémprogramokat az elektronikus eszközeikre
  • a sajtóterméknek be kell jelentenie a számára juttatott állami reklámok teljes éves összegét, valamint a hatóságoktól vagy harmadik országoktól kapott reklámbevételeket.

A Freedom House a rendszerváltástól kezdve „szabad” sajtójú Magyarországot 2019-ben a „részben szabad” sajtójú országok közé sorolta át. 2022-ben az internet is ebbe a kategóriába került.[3]

Az ENSZ jelentéstevője (2021) szerint Magyarországon a kormánypártok a baloldali és a jobboldali média „egyensúlyának” megteremtésére tett „erőfeszítéseikkel aláássák a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét”, és olyan „mérgező környezetet” teremtettek, amelyben a független újságíróknak gyakorta kell gyűlölködéssel, zaklatással és megbélyegzéssel szembenézniük.

A médiapiacon a Miniszterelnöki Hivatal a legnagyobb reklámozó 30 MFt-tal. A második helyezett az állami Szerencsejáték Rt., a harmadik ugyancsak állami: a Magyar Turisztikai Ügynökség.[4]

Onnan tudtam meg, hogy a „fekete öves” gyurcsányista nyert a második kerületi időközi választáson, hogy a „köztévé” nem mondta be.[5]
– Vágó István

2023. májusában a parlament kivette a BTK-ból a nagy nyilvánosság előtti rágalmazás és becsületsértés büntethetőségét, ha az közügyek megvitatása közben történik, kivéve, ha az állítás „nyilvánvalóan és súlyosan” nem sérti valaki emberi méltóságát.[6]

Forrás: Facebook
Szél Bernadettet és Hadházy Ákost erőszakkal távolítják el a tévé-székházból 2018. december 16-án

Két párhuzamos sajtórendszer

A magyar sajtó megbízhatósága a Reuters felmérése szerint. Forrás: HVG

A politikai polarizáció szintje Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik Európában, és ez tükröződik a sajtóban is. Két párhuzamos médiarendszer van, két különböző logikával, két különböző újságírószakmai kultúrával, különböző íratlan szabályokkal. Ennek az a következménye, hogy az emberek 27%-a bízik meg a médiában.

A magyar média teljes bevételének 80 százalékán a KESMA, a közmédia és a TV2 osztozik, és csupán a maradék 20 százalék kerül a kormányfüggetlen sajtótermékekhez, beleértve a legnagyobb kereskedelmi tévének számító RTL Klubot és a piacvezető hírportál Indexet.[7] Azóta az Index sem kormányfüggetlen.

Piaci médiarendszer

A másik oldal szerint propagandasajtó. A kormány bírálatát tartják feladatuknak, piaci forrásokból élnek, ideológiailag sokszínűek, a szerkesztőségek viszonylag szabadok, szívesen nyilatkoznak a munkájukról.

Ideológia szerint

  • baloldali-liberális: Átlátszó, HVG, HVG Online, Klubrádió, Magyar Narancs, az egykori Népszabadság, Népszava, Telex.
  • jobboldali-konzervatív: Hungary Today/Ungarn Heute, Magyar Hang, Pesti Srácok, Válasz Online

A médiumok száma csökkent: a Népszabadság megszűnt, az Index és a TV2 kormányhoz kötődő oligarchák tulajdonába került, a Klubrádió nem tudta megújítani műsorsugárzási engedélyét.

Az online hírlapok (24, 444, HVG Online, Telex, Szabad Európa), az országos kereskedelmi televíziók (RTL) valamint a politikai hetilapok (Élet és Irodalom, HVG, Magyar Hang, Magyar Narancs, Válasz) piacán a független médiumok legalább részben megőrizték korábbi pozícióikat.

Állami médiarendszer

A másik oldal szerint lakájmédia. Célja a kormány népszerűsítése, állami forrásokból (hirdetésekből) él, ideológiailag egyszínű, a szerkesztőségek szabadsága korlátozott a működésük összehangolása miatt, a működés zárt: a szerkesztőségek ritkán nyilatkoznak a munkájukról.

A 14 közszolgálati médium finanszírozását az Orbán-kormány 2018-ban közös alapítványba szervezte (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, MTVA), ami fölött informális hatalmat gyakorol. Az MTVA nevéből is kiderül, hogy a feladata nem a tájékoztatás, hanem a vagyonkezelés. Fő feladata 2015 óta a Duna Médiaszolgáltató finanszírozása, ahová a

  • köztévék (a legfontosabb kettő az M1 hírcsatorna és a Duna Televízió nemzeti főcsatorna)
  • közrádiók
  • MTI

tartoznak. Vezetője 2018-tól a hírhamisító Papp Dániel.

Ugyancsak 2018-ban a KESMA-ba szervezte a 14 közszolgálati rádió- és tévécsatornát, a Magyar Távirati Irodát, és más médiumokat, összesen 476-ot. A rádiófrekvenciákat, a közszolgálati műsorgyártásra szánt alapokat és az állami hirdetéseket politikai szempontok szerint osztotta újra.

A megyei napilapok, a helyi rádiók és a hírügynökségek piacán a kormányzati médiumok domináns helyzetbe kerültek.

A fideszes sajtóbirodalom részei:[8][9]

Az MTVA egy konkrét ügy kapcsán azt állította, hogy nem feladatuk ellenőrizni egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát, és egyenesen cenzúra lenne, ha minden ügybe utána kellene járniuk az igazságnak, és megszólaltatniuk a másik felet. Miután a bíróságon veszítettek, Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy

A sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére, sőt az újságírók egyik fő felelőssége éppen a közölt hírek, információk hitelességének ellenőrzése.[10]
– Alkotmánybíróság

Az MTVA nem hajlandó megmondani, ki a hírműsorok felelős szerkesztője. Ez két okból is felháborító: a tévé közpénzből működik – nem is kevésből: 130 MFt-ből 2022-ben –, és minden sajtóterméknek kell legyen felelős szerkesztője. A Szabad Európa beperelte az MTVA-t, és másfél év után jogerősen is megnyerte a pert.[11]

A véleménynyilvánítás szabadsága

A véleményszabadság alkotmányos alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke szerint az alábbi okokból lehet korlátozni:

  • a nemzetbiztonság
  • a területi sértetlenség
  • a közbiztonság
  • a zavargás vagy bűnözés megelőzése
  • a közegészség vagy az erkölcsök védelme
  • mások jó hírneve vagy jogai védelme
  • a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása
  • a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása.

Az ellenzék és a sajtó

2022. június 15.

Nálunk nem annyira kiegyensúlyozatlan a médiahelyzet, mint az ellenzék állítja. A két ellenzéki tévé (RTL Klub és ATV) nézettsége nagyobb, mint a kormánypárti tévéké (MTV és TV2; a többi elhanyagolható). A rádiók és a nyomtatott politikai lapok között abszolút fidesz-fölény van, az interneten megintcsak nincs.[12]

Két oka van a kormánypárti média hatékonyságának.

  • Sulykolás: mindegyik médium ugyanazt mondja, míg az ellenzékiek szórnak. (Más kérdés, akarunk-e odafönt meghatározott egyenvéleményt.)
  • Az „egyperces híradók” hatékonysága: az emberek sport vagy zenei műsorok közben „jutnak hozzá” rövid hírekhez, és ebből tájékozódnak.

Internetes újságot bárki csinálhat szinte ingyen. A terjesztés nem kerül pénzbe, egyedül a szerkesztőséget kell fizetni.

Magyarországon 8,5 millió ember használ internetet, 7,4 millió közösségi oldalakat. Senki nincs elzárva az információtól, ha utánamegy. Az emberek többsége viszont nem politizál aktívan: a „véletlenül” hozzá eljutó információkból tájékozódik.

Magyarországon nem információ-, hanem szolidaritáshiány van.[13]
– Pikó András

Az ellenzék azért nem csinált sajtót a 2022-es választás előtt, mert ebben sem tudott egyetérteni. A választás utáni szétesés következtében ez nem is várható: a kormánytól és a pártoktól is független ellenzéki sajtót a civileknek kell megcsinálniuk.

A független internetes újságok szinte mindegyike többé vagy kevésbé fizetőssé válik. A pártok újságjainak gyenge a színvonala, jobbára a független újságok cikkeit másolatai. Közös újságban pedig a pártok nem érdekeltek. Több település közös újságjára pedig nincs igény, mert nincs meg a közös nevező. A helyi sajtóhoz viszont helyi újságírás is kell.[14]

MTI

A hivatalos hírügynökség, a kormány szándéka szerint hírforrás a sajtó számára. Néha azonban a híreket torzítja.

Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a börtönviszonyok miatt, és kártérítést ítélt meg a raboknak. A kormány a jogerős ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni a kártérítést. Az ügy kapcsán azzal vádolták meg a Helsinki Bizottságot, hogy ő adott csótányokat gyufaskatulyában a raboknak, a rossz börtönviszonyokat demonstrálandó. Az MTI-hír Csuka Tamás nyugalmazott református püspökre hivatkozott forrásként, aki tagadta, hogy ilyet mondott volna. Utóbb bebizonyosodott, hogy azt mondta, a rabok adogatják egymásnak, és a Helsinki Bizottság beszámolt róla. A Helsinki Bizottság beperelte az MTI-t hírhamisításért.[15]

Az ellenzék ellenzéki hírközpontot akar kialakítani az MTI helyett.[16] Ez is egy Karácsony beváltatlan ígéretei közül.

2023

Egyre többször fordul elő, hogy a bíróság által megítélt helyreigazításoknak a tévécsatornák nem tesznek eleget, hiába rendelik el a végrehajtást is.[17]

Egyre több túlterheléses támadás ér ellenzéki internetes újságokat.[18]

A BTK tervezett módosítása alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. Ezzel a lakájmédia szereplőit sokkal nehezebb lesz felelősségre vonni.[19]

2022.

A rossz magyar gazdasági helyzet következtében megszüntetik az erdélyi magyar nyelvű lapokat és a lapterjesztő hálózatot is Erdélyben.[20]

Október végén újraindul a Tilos rádió a 90.3 MHz-en.[21]

November végén a napi.hu-t is elkezdték felszámolni.[22]

2021.

Orbán Viktor a sajtószabadság ellensége a Riporterek Határok Nélkül nevű újságíró-szervezet listáján. Ő az első EU-s vezető.[23]

Január 1-jén az RTL Klub nem közvetítette Áder János újévi beszédét. Helyette Fischer Iván köszöntötte az országot, a rendhagyóan előadott Himnusz vezénylése után.[24]

Február 9-én a Médiatanács elvette a Klubrádió frekvenciáját.[25] Az Európai Bizottság azonnal eljárást indított.[26]

A koronavírus kapcsán a kormány teljes cenzúrát vezetett be.[27]

2020.

Szájer József szexbotrányát december 1-jén az ellenzéki újságok adták hírül, a KESMA órákon keresztül csak Szájer hivatalos sajtónyilatkozatát adta le. Ilyenkor a kormánypárti szavazók is kénytelenek az ellenzéki sajtóból tájékozódni. A KESMÁ-ban nincsenek önálló szerkesztőségek, mindenki a központi véleményt továbbítja, ami viszont lassan alakul ki.[28]

Biden megválasztását november 7-én 18:35-kor közölte az MTI (a hang.hu-n már egy órával korábban megjelent), de a 19:30-as M1 Híradóban még azt írták ki, hogy nincs még eredmény. Az összes többi csatornán már azt latolgatták, mi fog változni (beleértve a kormányközelieket is, pl. a TV2-t).[29] Orbán 7-én még nem gratulált.

A magyar nagykövet tiltakozott a karikatúra ellen, mire a Mladina főszerkesztője így reagált: „Veszélyben Szlovénia szuverenitása”. Tényleg: ezt csak Orbánék tehetik meg Sorossal, Junckerrel, Sargentinivel? Forrás: index.hu

2018.

A kormánytagok rendszeresen mást mondanak a sajtónak, mint ami a tárgyalásokon elhangzik. Pláne, ha zárt ülésről van szó.[30]

A kormány szerint dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen, mivel a kritikus, kedvezőtlen cikkek (36%) aránya elsöprő többségben van a pozitívakhoz (3%) képest. A cikkek 61%-át semlegesnek ítélte meg a nyilatkozó Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója.[31] A másik lehetőség, hogy Magyarország folytat dezinformációs kampányt Soros, az EU, a migráció, a római pápa, stb. ellen.

Amiről nem számolt be az M1 2018. december 18-ig:

Amiről meg később:

  • 2019. január 11-én a Kincstár nem utalta át a nyugdíjakat a bankszámlákra

Miután 2018. december 17-én erőszakkal távolították el őket, Szél Bernadett és Hadházy Ákos 2019. január 14-én visszament a székházba. Beengedték őket az előtérbe, leoltották a villanyt, és nem engedték őket az épületbeli mellékhelyiségbe. Ez nyilvánvalóan súlyosan zavarta volna a tévé működését.

Szél Bernadett igazi híreket olvasott be, mint bemondó, amit mobiltelefonról közvetítettek.

A 2018-as választási kampányban a kormányközeli médiumok szándékosan terjesztettek hazugságokat, és belekalkulálták az értük fizetendő büntetést. Gyakran a jogerős ítélet ellenére sem tesznek közzé helyreigazítást, inkább kifizetik azt a büntetést is. Közpénzből.[32]

Szijjártó Péter szerint a leglátogatottabb médiumok mind kormányellenesek, vagy kormánykritikusak.[33] Talán nem kellene annyit hazudni.

Sajtótájékoztatók

Orbán Viktor 2020. évet nyitó sajtótájékoztatójára a 24.hu-t nem engedték be. A kormány különböző tagjai eltérő magyarázatokat adtak.[34]

Médiatanács

2010 óta a tanácsnak csak fideszes tagjai vannak, akiknek a mandátuma lejárt, mégsem választottak újat. A törvény szerint ilyenkor a régi tagok hivatalban maradnak.[35]

2019 decemberében végre megválasztották az új Médiatanácsot – ismét csak fideszes tagokkal.[36] Az ellenzék az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.[37]

Rabszolgatörvény

A köztévé nem tudósított a december 8-i rabszolgatörvény elleni tüntetésről: helyette a párizsi tüntetés képeit mutatták egész délelőtt.

Nem tudósított a december 16-i, ugyancsak rabszolgatörvény elleni tüntetésről, amin 10–15 ezer ember vett részt. A tüntetés a tévé-székház előtt folytatódott 2500–3000 emberrel.

17-én délelőtt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a tévé biztonsági őrei erőszakkal kidobták az épületből a rendőrök szeme előtt. A többiek rendőrt hívtak, de a biztonságiak nem engedték be őket az épületbe. Varjú Lászlót megrugdosták, Kunhalmi Ágnes térdére rácsapták a csapóajtót.

Papp Dániel birtokvédelmet kért és kapott a III. kerületi önkormányzat jegyzőjétől. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök erőszakkal kidobhatták volna a képviselőket. Ők ezt nem várták meg, hanem önként kijöttek az épületből a tüntetőkhöz. 2020. februárjában aztán jogerősen is kimondta a bíróság, hogy jogtalan volt a birtokvédelem.[38]

Hadházy Ákos feljelentését a Legfőbb ügyészség elutasította azzal az indoklással, hogy nem hivatalos személyként voltak jelen, és eljárást indított ellenük közérdekű üzem működésének megzavarásáért, pedig az MTVA nem közérdekű üzem. Őt meg sem hallgatták.[39][40]

Az MTV-ről

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. Forrás: Kanadai Magyar Hírlap
Médiumok Ferenc pápa.png

Nem köz-, hanem kormányszolgálati tévé.

A Magyar Televízió Európa GDP-arányosan legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. 2015-ben az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést.

Az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás.

Az Európai Bizottság vizsgálja az MTVA finanszírozását abból a szempontból, hogy sérti-e a versenyjogot.


Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét 2020. január 17-ig egyszer sem hívták meg az MTV-be, pedig már az önkormányzati kampányban kellett volna az egyenlő esélyek jegyében. Azt nyilatkozta, hogy 70 ezer emberrel tart kapcsolatot a Facebookon: ez több, mint az MTV nézőinek száma.[41] Amikor végül meghívták, a riporter állandóan a szavába vágott, és nem engedte, hogy fontos dolgokról beszéljen.[42] Az interjú még Fürjes Balázs államtitkár szerint is vállalhatatlan.[43] A Közszolgálati Kuratórium ennek ellenére nem vizsgálta az ügyet.[44]

A 2018–2022-es parlamenti ciklusban ellenzéki képviselő összesen 18-szor szerepelt közszolgálati sajtóban (tévében, rádióban).[45]

A Szabad Európa rádiónak hangfelvétele van egy Bende Balázs tartotta MTV-s értekezletről, ahol a 2018-as kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását.[46]

2013 elején a tévének 2000 alkalmazottja volt, 2022. június végén 2813.[47]

2022. október 23. előtt Hadházy Ákos pár perces tudósítást csinált a tévészékháznál. Ettől úgy megijedtek a biztonsági őrök, hogy az összes kaput lezárták, egyikük kinn maradt az utcán. A pizzafutárt sem engedték be. Ebből jött az ötlet: 2022. október 28-án sátrat vert a tévészékház előtt, és egy hétig ott marad.[48]

Internetes újságok

A kormányzati lejáratómédia három zászlóshajója:[49] Figyelő, Origo, 888. Továbbiak: Magyar Nemzet, HírTv, és persze a közmédia. A két fő lejárató személy: Bayer Zsolt és Menczer Tamás.

2023 elején a 888 beolvadt az Origoba.[50]

Gyurcsány Ferenc több helyreigazítási pert nyert különböző kormánypárti internetes portál ellen.[51] A kormánypárti sajtó ennek az ellenkezőjét írja.[52] Felháborító, hogy már a sajtóban leírt tényeknek sem lehet hinni.

Sajtó a XXI. században

Az elmúlt században egy politikai szónok beszéde ott ért véget, ahol befejezte a beszédét, s utolsó mondata végére kitette a pontot. Ma nem így van. A szónok ma világosan tudja, hogy miután elmondta a beszédét, az öt perc múlva fenn lesz a világhálón, vagyis a szónok tulajdonképpen nem zárja le a mondandóját, megteszik azt a kommentelők. … Még csak utalás-szerűen sem kell mondjuk zsidózni, megteszik azt helyette mások, a kommentelő hívek hadra fogott népessége.

Az amúgy is az internetes, sms-es rövid közlésekhez szokott vagy szoktatott világ megkapja a szükséges vezényszavakat, lózungokat, amelyeknek már semmi értelműk sincs, de mint hívószavak tökéletesen alkalmasak arra, hogy a mesterségesen lebutított hallgatóság elaléljon, s elinduljon a nyálelválasztás bizonyos szavak hallatán: kereszténység, nemzet, haza, mi magyarok, idegen erők, küzdelem, Soros és így tovább. Adott politikusnak ilyen hívószavakat kell alkalmaznia (erre a kommunikációs guruktól eredő pártbeli előírás is van), még akkor is, ha valójában ezek teljes értelmetlenséget takarnak.[53]

A ′22-es választás előtt a fidesz azt mérte, hogy az emberek a Facebook-os nyitólapjukról értesülnek az új hírekről, amikről aztán az esti híradókból részleteket hallgatnak meg. Ezért aztán a Facebookra – ahol ′18-ban az ellenzék volt fölényben – és a YouTube-ra óriási pénzeket költöttek.[9]

Sajtóperek

Sajtóperek száma újságonként 2017–21 között. Forrás: Átlátszó.hu
Sajtóperek száma 2017–21 között. Forrás: Átlátszó.hu

A kormányhoz tartozó sajtótermékek annyi valótlanságot állítanak, és annyi sajtópert vesztenek el, hogy még a legfontosabbakat sem lehet számon tartani. Néhányat azért igen.

A Pesti Srácok pert veszített a Jobbik ellen. A helyreigazítást nem tette közzé, és a végrehajtó felszólításának sem engedelmeskedett. Az újság nem jogi személy, így rajta nem lehet behajtani a bírságot. A Fővárosi Törvényszék ezért az impresszumban szereplő főszerkesztőt, a lovagkereszttel kitüntetett Huth Gergelyt bírságolta meg 200 ezer forintra. Ha nem fizet, a végrehajtó leemelheti az összeget a bankszámlájáról.[54] Lovagkereszt ide vagy oda, be kellene tiltani az újságot, ha a bírósági ítéletet nem hajtja végre.

2023. június 24-én az Origó 26 bekezdésben sorolja a Juhász Péter ellen elvesztett per miatti helyreigazításokat.[55]

Jegyzetek

  1. Gulyás Balázs: Megbízhatatlanok és elfogultak a kormánypárti lapok a 21 Kutatóközpont friss kutatása szerint. A 21 Kutatóközpont felmérése media1.hu (2023. feb. 23.)
  2. Elsöprő többséggel fogadták el az uniós médiatörvényt. 24.hu (2024. márc. 13.)
  3. Kasza János: Freedom House: már csak részben szabad az internet Magyarországon. media1.hu (2022. okt. 19.)
  4. Szalay Dániel: A Miniszterelnöki Hivatal maradt a legnagyobb hirdető a magyar reklámpiacon. media1.hu (2022. dec. 7.)
  5. Facebook/Vágó István 2022. október 3.
  6. Szalay Dániel: Megszavazta az Országgyűlés a lex PestiSrácokat. media1.hu (2023. máj. 24.)
  7. Újratervezés a helyi médiában. nepszava.hu (2019. dec. 13.)
  8. LAKMUSZ Google Meet előadás a hírek megbízhatóságáról, 2022. december 1.
  9. 9,0 9,1 Előd Fruzsina: A facebookos propaganda felfalja a régimódi kormánysajtót. telex.hu (2022. júl. 27.)
  10. Sajó Dávid: Az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának kutya kötelessége nem hazugságokat terjeszteni. telex.hu (2022. júl. 7.) Vicces, hogy még ők fordultak az Alkotmánybírósághoz.
  11. Keller-Alánt Ákos: Jogerős döntés: a köztévé nem titkolhatja, mit vár el a Híradótól. www.szabadeuropa.hu (2022. aug. 2.)
  12. Zubor Zalán: Nem azért nyert a Fidesz, mert csak az ő médiája jut el az emberekhez – a kormánypárti médiafölény igazi arca. atlatszo.hu (2022. máj. 17.)
  13. Pikó András előadása a MÚOSZ székházban, 2022. június 2.
  14. Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője, MÚOSZ székházbeli előadás 2022. június 2.
  15. Koncz Tamás: Az MTI hírében váltak csótányterjesztővé a Helsinki Bizottság munkatársai. nepszava.hu (2020. jan. 20.)
  16. Vas András: Kormánytól független sajtóügynökséget gründol az ellenzék. nepszava.hu (2020. feb. 10.)
  17. Szalay Dániel: Donáth Anna is hiába kért a TV2-re bírósági végrehajtót. media1.hu (2023. ápr. 24.)
  18. Szalay Dániel: Hackertámadás érte az ATV-t és a HVG oktatási portálját is megbénították a netes bűnözők – 15 felett a lebénított médiumok száma. media1.hu (2023. ápr. 23.)
  19. Gulyás Balázs: Czeglédy: A Fidesz Marsi Anikóék büntethetetlensége érdekében módosítja a Büntető Törvénykönyvet. media1.hu (2023. ápr. 26.)
  20. Bezárják a Fidesz erdélyi médiabirodalmát. 168.hu (2022. okt. 20.) Az összes nyomtatott sajtó a terjesztéssel együtt megszűnik az év végével.
  21. Facebook/Juhász Péter 2022. október 25.
  22. Szalay Dániel: Íme a Napi.hu szerkesztőségéből ma elbocsátottak névsora. media1.hu (2022. nov. 23.)
  23. Dömötör Bálint: Orbán az első EU-s vezető a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ellenségeit felsoroló listáján. telex.hu (2021. júl. 5.)
  24. Áder János újévi beszédét bojkottálta az RTL Klub. hirklikk.hu (2021. jan. 1.) → sajtó
  25. Mészáros Juli: Elvették a Klubrádió frekvenciáját. 444.hu (2021. feb. 9.)
  26. Brüsszel azt akarja, hogy engedjék működni a Klubrádiót. hvg.hu (2021. feb. 10.)
  27. Németh Péter: Cenzúra van az országban (1.). Interjú Somogyi Zoltánnal hirklikk.hu (2021. ápr. 10.)
  28. Melegorgián vizsgázik a KESMA-modell. szemlelek.net (2020. dec. 2.)
  29. Rémálom a Kunigunda-utcában: az M1 elfelejtett szólni arról, ki nyert Amerikában. gojgo.eu (2020. nov. 7.)
  30. Magyari Péter: Timmermans: A magyar kormány emberei mást mondanak a szemembe, mint az újságíróknak. 444.hu (2019. szept. 17.) Arról, mi hangzott el a zárt ülésen.
  31. A kormány szerint dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen. index.hu (2019. feb. 19.)
  32. Fábián Tamás: Beismertek néhány súlyos hazugságot. index.hu (2018. aug. 27.)
  33. Szijjártó hatalmasat rúgott a fideszes sajtóba. nyugatifeny.hu (2019. márc. 31.)
  34. Pető Péter: Orbáninfo: újabb verzió a 24.hu kizárására. 24.hu (2020. jan. 9.)
  35. Az ellenzék is helyeket szeretne a Médiatanácsban. www.napi.hu (2019. okt. 26.) 2010 óta nincs helyük, és már a fideszes médiatörvény szerint is új tagokat kellett volna választani..
  36. „A demokrácia megcsúfolása” – Reagált az ellenzék a Médiatanács fideszes meghekkelésére. nepszava.hu (2019. dec. 3.) Újabb 9 évre nincs ellenzéki tagja a Médiatanácsnak.
  37. Eljárást indítana több EP-képviselő az Orbán-kormány ellen. www.klubradio.hu (2019. dec. 11.) Kötelezettségszegési eljárást a sajtószabadság miatt: a Médiatanácsba csak fideszeseket szavaztak be.
  38. Jogerős: nem dobhatták volna ki az ellenzéki képviselőket az MTVA székházából. index.hu (2020. feb. 13.)
  39. Döntött az ügyészség: az ellenzéki képviselőkkel szemben jogos volt az erőszak az MTVA székházban, ellenük indul nyomozás közérdekű üzem megzavarása miatt. 444.hu (2018. jan. 21.)
  40. MTVA-botrány: a Legfőbb Ügyészség is elutasította az ellenzéki képviselők panaszait. index.hu (2019. feb. 20.) Az elutasító határozat Az ügy már a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van, és a képviselők pótmagánvádas indítványt is benyújtottak.
  41. Hányszor hívták eddig Karácsony Gergelyt a 90 milliárdos közmédiába? civilhetes.net (2020. jan. 17.)
  42. A MÚOSZ elnöke összeírta, hány törvényt sértett meg a “közmédia” botrányos Karácsony-interjúja. nyugatifeny.hu (2020. jan. 22.) Az előző napi interjúban, ahol nem hagyták, hogy a fontos dolgokról beszéljen.
  43. Sarkadi Zsolt: Fürjes Balázs államtitkár szerint vállalhatatlan volt az M1 interjúja Karácsony Gergellyel. 444.hu (2020. jan. 22.) → sajtó
  44. Nem vizsgálják a vihart kavart M1-es Karácsony-interjút. magyarhang.org (2020. jan. 29.)
  45. * Presinszky Judit: Az elmúlt négy évben összesen tizennyolcszor szerepelhetett ellenzéki képviselő köztévés műsorban. telex.hu (2022. márc. 9.)
  46. Szerkesztői utasítás a köztévénél: „Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”. www.szabadeuropa.hu (2020. nov. 12.)
  47. Vég Márton: A közmédiának bőven van miből kifizetnie az 1,3 milliárd forintos gázszámlát. 444.hu (2022. okt. 11.)
  48. Tóth-Biró Marianna: Hadházy lesátorozott az állami média épülete előtt, jövő péntekre blokádot hirdetett. telex.hu (2022. okt. 28.)
  49. Krekó Péter
  50. Rényi Pál Dániel: Bezsúfolták egy kisszobába Soros maradék ellenzékét. 444.hu (2023. feb. 23.) Megszűnt a 888. Körkép a KESMA-ról.
  51. Gyakorlatilag az egész kormánypárti médiát lenyomták Gyurcsányék. pestibulvar.hu (2019. jan. 29.) Helyreigazítási pereket nyertek ellenük.
  52. Pilhál Tamás: Gyurcsányék újabb jogerős buktája – Ezentúl kijelenthető: Czeglédy tömte pénzzel a DK-t. pestisracok.hu (2019. jan. 29.)
  53. Németh Péter: Orbán Viktor bohócsipkát húz a kereszténységre. hirklikk.hu (2019. nov. 9.) Interjú Gábor György vallásfilozófussal.
  54. Aradi Hanga Zsófia: Kétszázezer forintot fizettetne ki a bíróság a Pesti Srácok főszerkesztőjével, mert a lap nem közölt le egy helyreigazítást. telex.hu (2023. jan. 27.)
  55. Média- és rezsimtörténelem: 26 bekezdésben igazítja helyre a hazugságait az Origo. 444.hu (2023. jún. 24.)

Források

Hírek:

Közmédia

Forrás: Sipos Károly (Facebook)

A kormány sajtótájékoztatói

Önkormányzatok 2019 után

Más médiumok

A HírTV és Echo tévé közös mikrofonlabdája. Forrás: index.hu

Rabszolgatörvény

Helyreigazítások

További információk

Kapcsolódó szócikkek