Delbos-Corfield-jelentés

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfield^en francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

• a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekre nézve (lásd az alfejezeteket alább)
• elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk szerinti eljárásban
• ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
• felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
• felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.

Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának.

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Alkotmánybíróság:

• az Alkotmány fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma
• a jogkörének korlátozása költségvetési ügyekben
• az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában
• a magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteit
• az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan Egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.

Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.

A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.

Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):

• a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz
• határozatlan idejű rendkívüli állapotot, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra
• a Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra
• a háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe.

Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit.

Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.

választás:

• a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre
• problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése
• a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma túl sok a választási törvényben
• az egyéni választókerületek közötti törvényben megengedett 20%, és a tényleges 33% túl nagy.

Több nemzeti konzultáció ténybelileg téves és rendkívül félrevezető ( „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Bevándorlás és terrorizmus”, „Soros-terv”).

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának általános be nem tartása, központosítás.

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECO^en) szolgálnak.

A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén. A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.

A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.

Egyéb:

• a Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét
• nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása, az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban
• a bírák 2012-es kényszernyugdíjazása sértette az EU-jogot
• Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett
• Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása az alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján EU-jogot sértett
• a magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).

Korrupció és összeférhetetlenség

• a 2020–2022-es korrupcióellenes stratégia legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, és nem jelentettek be új stratégiát
• a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, és továbbra is elégtelenek a rendszeres ellenőrzések és a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése
• a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében hiányoznak az összeférhetetlenségi szabályok
• a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásának konkrét eredményei továbbra sem állnak rendelkezésre
• a korrupció kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának mellőzéséről szóló határozatok bírósági felülvizsgálatának elmaradása továbbra is aggodalomra ad okot
• az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (Pegazus-botrány).

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

• a Médiatanács tagjainak megválasztása (jelenleg csak kormánypárti tagja van). Ez a politikai ellenőrzéstől nem mentes médiaszabályozó hatóság, valamint a médiapiacon való tartós és elfogult állami beavatkozás együttes hatása gyengítette a médiapluralizmus és a véleménynyilvánítás szabadságának feltételeit Magyarországon.
• a Klubrádió megszüntetése aránytalan és átláthatatlan volt, a magyar nemzeti médiatörvényt e konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták
• a közszolgálati műsorszolgáltató híradásai és a szerkesztői módszerei egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek a 2018-as választási kampányban
• a tulajdonviszonyok átpolitizáltsága a korlátozó jogi kerettel párosulva dermesztő hatást gyakorolt a szerkesztői szabadságra, akadályozva ezzel a szavazók hozzáférését a sokszínű információhoz
• a Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját
• a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkaerőköltség kiszámlázása elfogadhatatlan
• a több mint 470 médium KESMA alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte
• a közmédiára és a KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel
• a média nem férhetett hozzá a menedékkérőket befogadó létesítményekhez
• az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselője aggodalmát fejezte ki a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvénytervezet korlátozhatja a világjárványról tudósító média munkáját
• újságírók való parlamenti akkreditációjának felfüggesztése
• az index.hu főszerkesztőjének elbocsátása több mint 70 újságíró kollektív felmondásához vezetett a kormányzati nyomás miatt
• a covid miatti szükségállapot során a „hamis” vagy „torzított” információk terjedése elleni küzdelem érdekében elfogadott új jogszabály bizonytalansághoz és öncenzúrához vezetett
• a széles körű kormányzati reklámkampányok és a közmédiában és sok magánkézben lévő médiaorgánumban megjelenő elfogult híradások kiterjedt kampányplatformot biztosítottak a hatalmon lévő párt számára a 2022. áprilisi választásokon
• az áprilisi választással egyidőben tartott népszavazáson a polgárokat érvénytelen szavazásra buzdító országos NGO-kampány miatt bírságot szabtak ki 16 különböző magyar nem kormányzati szervezetre

Forrás

• M. Tóth Balázs: Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen. atlatszo.hu (2018. szept. 10.)
• Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról. www.europarl.europa.eu (2022. szept. 19.)

Kapcsolódó lapok

• Sargentini-jelentés
• Európai Parlament