Sajtó

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. december 3., 03:33-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Fideszes sajtó)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: Facebook
Szél Bernadettet és Hadházy Ákost erőszakkal távolítják el a tévé-székházból 2018. december 16-án

A sajtószabadság védelmét az Európai Unió saját kézbe akarja venni, mert több országban megsértik.[1] 2022. szeptember közepére elkészült a rendelet-tervezet.[2]

A magyar média teljes bevételének 80 százalékán a KESMA, a közmédia és a TV2 osztozik, és csupán a maradék 20 százalék kerül a kormányfüggetlen sajtótermékekhez, beleértve a legnagyobb kereskedelmi tévének számító RTL Klubot és a piacvezető hírportál Indexet.[3] A TASZ kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal döntését, amiben engedélyezte a KESMA megalakítását.

A GVH arra hivatkozott, hogy a kormány nemzetstratégiai fontosságúnak minősítette a tranzakciót, így egy törvény alapján felmentést kapott a versenyszabályok alól. A GVH-nak tehát nem volt hatásköre vizsgálni a versenyszabályok betartását. A bíróság viszont azt mondta ki, hogy akkor viszont engedélyezni sem volt hatásköre.[4][5]

Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét 2020. január 17-ig egyszer sem hívták meg az MTV-be, pedig már az önkormányzati kampányban kellett volna az egyenlő esélyek jegyében. Azt nyilatkozta, hogy 70 ezer emberrel tart kapcsolatot a Facebookon: ez több, mint az MTV nézőinek száma.[6] Amikor végül meghívták, a riporter állandóan a szavába vágott, és nem engedte, hogy fontos dolgokról beszéljen.[7] Az interjú még Fürjes Balázs államtitkár szerint is vállalhatatlan.[8] A Közszolgálati Kuratórium ennek ellenére nem vizsgálta az ügyet.[9]

A 2018–2022-es parlamenti ciklusban ellenzéki képviselő összesen 18-szor szerepelt közszolgálati sajtóban (tévében, rádióban).[10]

Az MTVA egy konkrét ügy kapcsán azt állította, hogy nem feladatuk ellenőrizni egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát, és egyenesen cenzúra lenne, ha minden ügybe utána kellene járniuk az igazságnak, és megszólaltatniuk a másik felet. Miután a bíróságon veszítettek, Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy

„ A sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére, sőt az újságírók egyik fő felelőssége éppen a közölt hírek, információk hitelességének ellenőrzése.[11] ”
– Alkotmánybíróság

Az MTVA nem hajlandó megmondani, ki a hírműsorok felelős szerkesztője. Ez két okból is felháborító: a tévé közpénzből működik – nem is kevésből: 130 MFt-ből 2022-ben –, és minden sajtóterméknek kell legyen felelős szerkesztője. A Szabad Európa beperelte az MTVA-t, és másfél év után jogerősen is megnyerte a pert.[12]

„ Onnan tudtam meg, hogy a „fekete öves” gyurcsányista nyert a második kerületi időközi választáson, hogy a „köztévé” nem mondta be.[13] ”
– Vágó István

A véleménynyilvánítás szabadsága

A véleményszabadság alkotmányos alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke szerint az alábbi okokból lehet korlátozni:

  • a nemzetbiztonság
  • a területi sértetlenség
  • a közbiztonság
  • a zavargás vagy bűnözés megelőzése
  • a közegészség vagy az erkölcsök védelme
  • mások jó hírneve vagy jogai védelme
  • a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása
  • a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása.

Az ellenzék és a sajtó

2022. június 15.

Nálunk nem annyira kiegyensúlyozatlan a médiahelyzet, mint az ellenzék állítja. A két ellenzéki tévé (RTL Klub és ATV) nézettsége nagyobb, mint a kormánypárti tévéké (MTV és TV2; a többi elhanyagolható). A rádiók és a nyomtatott politikai lapok között abszolút fidesz-fölény van, az interneten megintcsak nincs.[14]

Két oka van a kormánypárti média hatékonyságának.

  • Sulykolás: mindegyik médium ugyanazt mondja, míg az ellenzékiek szórnak. (Más kérdés, akarunk-e odafönt meghatározott egyenvéleményt.)
  • Az „egyperces híradók” hatékonysága: az emberek sport vagy zenei műsorok közben „jutnak hozzá” rövid hírekhez, és ebből tájékozódnak.

Internetes újságot bárki csinálhat szinte ingyen. A terjesztés nem kerül pénzbe, egyedül a szerkesztőséget kell fizetni.

Magyarországon 8,5 millió ember használ internetet, 7,4 millió közösségi oldalakat. Senki nincs elzárva az információtól, ha utánamegy. Az emberek többsége viszont nem politizál aktívan: a „véletlenül” hozzá eljutó információkból tájékozódik.

„ Magyarországon nem információ-, hanem szolidaritáshiány van.[15] ”
– Pikó András

Az ellenzék azért nem csinált sajtót a 2022-es választás előtt, mert ebben sem tudott egyetérteni. A választás utáni szétesés következtében ez nem is várható: a kormánytól és a pártoktól is független ellenzéki sajtót a civileknek kell megcsinálniuk.

A független internetes újságok szinte mindegyike többé vagy kevésbé fizetőssé válik. A pártok újságjainak gyenge a színvonala, jobbára a független újságok cikkeit másolatai. Közös újságban pedig a pártok nem érdekeltek. Több település közös újságjára pedig nincs igény, mert nincs meg a közös nevező. A helyi sajtóhoz viszont helyi újságírás is kell.[16]

MTI

A hivatalos hírügynökség, a kormány szándéka szerint hírforrás a sajtó számára. Néha azonban a híreket torzítja.

Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a börtönviszonyok miatt, és kártérítést ítélt meg a raboknak. A kormány a jogerős ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni a kártérítést. Az ügy kapcsán azzal vádolták meg a Helsinki Bizottságot, hogy ő adott csótányokat gyufaskatulyában a raboknak, a rossz börtönviszonyokat demonstrálandó. Az MTI-hír Csuka Tamás nyugalmazott református püspökre hivatkozott forrásként, aki tagadta, hogy ilyet mondott volna. Utóbb bebizonyosodott, hogy azt mondta, a rabok adogatják egymásnak, és a Helsinki Bizottság beszámolt róla. A Helsinki Bizottság beperelte az MTI-t hírhamisításért.[17]

Az ellenzék ellenzéki hírközpontot akar kialakítani az MTI helyett.[18]

Fideszes sajtó

A fideszes sajtóbirodalom részei:[19][20]

Az MTVA nevéből is kiderül, hogy a feladata nem a tájékoztatás, hanem a vagyonkezelés. Fő feladata 2015 óta a Duna Médiaszolgáltató finanszírozása, ahová a

  • köztévék (a legfontosabb kettő az M1 hírcsatorna és a Duna Televízió nemzeti főcsatorna)
  • közrádiók
  • MTI

tartoznak.

2022.

A rossz magyar gazdasági helyzet következtében megszüntetik az erdélyi magyar nyelvű lapokat és a lapterjesztő hálózatot is Erdélyben.[21]

Október végén újraindul a Tilos rádió a 90.3 MHz-en.[22]

November végén a napi.hu-t is elkezdték felszámolni.[23]

2021.

Orbán Viktor a sajtószabadság ellensége a Riporterek Határok Nélkül nevű újságíró-szervezet listáján. Ő az első EU-s vezető.[24]

Január 1-jén az RTL Klub nem közvetítette Áder János újévi beszédét. Helyette Fischer Iván köszöntötte az országot, a rendhagyóan előadott Himnusz vezénylése után.[25]

Február 9-én a Médiatanács elvette a Klubrádió frekvenciáját.[26] Az Európai Bizottság azonnal eljárást indított.[27]

A koronavírus kapcsán a kormány teljes cenzúrát vezetett be.[28]

2020.

Szájer József szexbotrányát december 1-jén az ellenzéki újságok adták hírül, a KESMA órákon keresztül csak Szájer hivatalos sajtónyilatkozatát adta le. Ilyenkor a kormánypárti szavazók is kénytelenek az ellenzéki sajtóból tájékozódni. A KESMÁ-ban nincsenek önálló szerkesztőségek, mindenki a központi véleményt továbbítja, ami viszont lassan alakul ki.[29]

Biden megválasztását november 7-én 18:35-kor közölte az MTI (a hang.hu-n már egy órával korábban megjelent), de a 19:30-as M1 Híradóban még azt írták ki, hogy nincs még eredmény. Az összes többi csatornán már azt latolgatták, mi fog változni (beleértve a kormányközelieket is, pl. a TV2-t).[30] Orbán 7-én még nem gratulált.

2019.

Az Átlátszó.hu 61 sajtótermék elleni sajtóperekről kereste meg a Fővárosi Bíróságot közérdekű adatigényléssel:

2018.

A kormánytagok rendszeresen mást mondanak a sajtónak, mint ami a tárgyalásokon elhangzik. Pláne, ha zárt ülésről van szó.[31]

A kormány szerint dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen, mivel a kritikus, kedvezőtlen cikkek (36%) aránya elsöprő többségben van a pozitívakhoz (3%) képest. A cikkek 61%-át semlegesnek ítélte meg a nyilatkozó Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója.[32] A másik lehetőség, hogy Magyarország folytat dezinformációs kampányt Soros, az EU, a migráció, a római pápa, stb. ellen.

Amiről nem számolt be az M1 2018. december 18-ig:

Amiről meg később:

  • 2019. január 11-én a Kincstár nem utalta át a nyugdíjakat a bankszámlákra

Miután 2018. december 17-én erőszakkal távolították el őket, Szél Bernadett és Hadházy Ákos 2019. január 14-én visszament a székházba. Beengedték őket az előtérbe, leoltották a villanyt, és nem engedték őket az épületbeli mellékhelyiségbe. Ez nyilvánvalóan súlyosan zavarta volna a tévé működését.

Szél Bernadett igazi híreket olvasott be, mint bemondó, amit mobiltelefonról közvetítettek.

A 2018-as választási kampányban a kormányközeli médiumok szándékosan terjesztettek hazugságokat, és belekalkulálták az értük fizetendő büntetést. Gyakran a jogerős ítélet ellenére sem tesznek közzé helyreigazítást, inkább kifizetik azt a büntetést is. Közpénzből.[33]

Szijjártó Péter szerint a leglátogatottabb médiumok mind kormányellenesek, vagy kormánykritikusak.[34] Talán nem kellene annyit hazudni.

Sajtótájékoztatók

Orbán Viktor 2020. évet nyitó sajtótájékoztatójára a 24.hu-t nem engedték be. A kormány különböző tagjai eltérő magyarázatokat adtak.[35]

Médiatanács

2010 óta a tanácsnak csak fideszes tagjai vannak, akiknek a mandátuma lejárt, mégsem választottak újat. A törvény szerint ilyenkor a régi tagok hivatalban maradnak.[36]

2019 decemberében végre megválasztották az új Médiatanácsot – ismét csak fideszes tagokkal.[37] Az ellenzék az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.[38]

Rabszolgatörvény

A köztévé nem tudósított a december 8-i rabszolgatörvény elleni tüntetésről: helyette a párizsi tüntetés képeit mutatták egész délelőtt.

Nem tudósított a december 16-i, ugyancsak rabszolgatörvény elleni tüntetésről, amin 10–15 ezer ember vett részt. A tüntetés a tévé-székház előtt folytatódott 2500–3000 emberrel.

17-én délelőtt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a tévé biztonsági őrei erőszakkal kidobták az épületből a rendőrök szeme előtt. A többiek rendőrt hívtak, de a biztonságiak nem engedték be őket az épületbe. Varjú Lászlót megrugdosták, Kunhalmi Ágnes térdére rácsapták a csapóajtót.

Papp Dániel birtokvédelmet kért és kapott a III. kerületi önkormányzat jegyzőjétől. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök erőszakkal kidobhatták volna a képviselőket. Ők ezt nem várták meg, hanem önként kijöttek az épületből a tüntetőkhöz. 2020. februárjában aztán jogerősen is kimondta a bíróság, hogy jogtalan volt a birtokvédelem.[39]

Hadházy Ákos feljelentését a Legfőbb ügyészség elutasította azzal az indoklással, hogy nem hivatalos személyként voltak jelen, és eljárást indított ellenük közérdekű üzem működésének megzavarásáért, pedig az MTVA nem közérdekű üzem. Őt meg sem hallgatták.[40][41]

Az MTV-ről

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. Forrás: Kanadai Magyar Hírlap

Nem köz-, hanem kormányszolgálati tévé.

A Magyar Televízió Európa GDP-arányosan legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. 2015-ben az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést.

Az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás.

Az Európai Bizottság vizsgálja az MTVA finanszírozását abból a szempontból, hogy sérti-e a versenyjogot.

A Szabad Európa rádiónak hangfelvétele van egy Bende Balázs tartotta MTV-s értekezletről, ahol a 2018-as kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását.[42]

2013 elején a tévének 2000 alkalmazottja volt, 2022. június végén 2813.[43]

2022. október 23. előtt Hadházy Ákos pár perces tudósítást csinált a tévészékháznál. Ettől úgy megijedtek a biztonsági őrök, hogy az összes kaput lezárták, egyikük kinn maradt az utcán. A pizzafutárt sem engedték be. Ebből jött az ötlet: 2022. október 28-án sátrat vert a tévészékház előtt, és egy hétig ott marad.[44]

Internetes újságok

A kormányzati lejáratómédia három zászlóshajója:[45] Figyelő, Origó, 888. Továbbiak: Magyar Nemzet, HírTv, és persze a közmédia. A két fő lejárató személy: Bayer Zsolt és Menczer Tamás.

Gyurcsány Ferenc több helyreigazítási pert nyert különböző kormánypárti internetes portál ellen.[46] A kormánypárti sajtó ennek az ellenkezőjét írja.[47] Felháborító, hogy már a sajtóban leírt tényeknek sem lehet hinni.

Sajtó a XXI. században

Az elmúlt században egy politikai szónok beszéde ott ért véget, ahol befejezte a beszédét, s utolsó mondata végére kitette a pontot. Ma nem így van. A szónok ma világosan tudja, hogy miután elmondta a beszédét, az öt perc múlva fenn lesz a világhálón, vagyis a szónok tulajdonképpen nem zárja le a mondandóját, megteszik azt a kommentelők. … Még csak utalás-szerűen sem kell mondjuk zsidózni, megteszik azt helyette mások, a kommentelő hívek hadra fogott népessége.

Az amúgy is az internetes, sms-es rövid közlésekhez szokott vagy szoktatott világ megkapja a szükséges vezényszavakat, lózungokat, amelyeknek már semmi értelműk sincs, de mint hívószavak tökéletesen alkalmasak arra, hogy a mesterségesen lebutított hallgatóság elaléljon, s elinduljon a nyálelválasztás bizonyos szavak hallatán: kereszténység, nemzet, haza, mi magyarok, idegen erők, küzdelem, Soros és így tovább. Adott politikusnak ilyen hívószavakat kell alkalmaznia (erre a kommunikációs guruktól eredő pártbeli előírás is van), még akkor is, ha valójában ezek teljes értelmetlenséget takarnak.[48]

A ′22-es választás előtt a fidesz azt mérte, hogy az emberek a Facebook-os nyitólapjukról értesülnek az új hírekről, amikről aztán az esti híradókból részleteket hallgatnak meg. Ezért aztán a Facebookra – ahol ′18-ban az ellenzék volt fölényben – és a YouTube-ra óriási pénzeket költöttek.[20]

Sajtóperek

A kormányhoz tartozó sajtótermékek annyi valótlanságot állítanak, és annyi sajtópert vesztenek el, hogy még a legfontosabbakat sem lehet számon tartani. Néhányat azért igen.

Gréczy Zsoltról 21 bírósági ítélet mondta ki, hogy a fideszes sajtó ártatlanul vádolta szexuális zaklatással, valamennyi pert megnyerte.[49]

Jegyzetek

A magyar nagykövet tiltakozott a karikatúra ellen, mire a Mladina főszerkesztője így reagált: „Veszélyben Szlovénia szuverenitása”. Tényleg: ezt csak Orbánék tehetik meg Sorossal, Junckerrel, Sargentinivel? Forrás: index.hu
  1. ↑ Halmai Katalin: Az EP elítéli a kormányzati propagandát: védenék a média sokszínűségét. nepszava.hu (2020. okt. 27.)
  2. ↑ Jabronka Richárd: Még az uniós pénzek elvonásánál is fájdalmasabb gyomrost készül bevinni az Európai Bizottság Orbánnak. ellenszel.hu (2022. szept. 16.) A sajtószabadságot mindenkire kötelező rendelettel akarják szabályozni.
  3. ↑ Újratervezés a helyi médiában. nepszava.hu (2019. dec. 13.)
  4. ↑ Kovács-Angel Marianna: Szabálytalanul adott engedélyt a GVH a kormányközeli médiaholdingnak. 24.hu (2020. jan. 29.) A kormány nemzetgazdasági jelentőségűnek nevezte az összevonást, így a GVH azt mondta, nincs hatásköre ezt vizsgálni. A bíróság meg azt, hogy akkor engedélyt kiadni sincs. A TASZ alkotmányellenesnek tartja a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy a kormány indoklás nélkül minősítsen nemzetstratégiai jelentőségűnek általa fontosnak vélt ügyeket.
  5. ↑ KESMA-per: kérdések és válaszok. tasz.hu (Hozzáférés: 2020. jan. 29.)
  6. ↑ Hányszor hívták eddig Karácsony Gergelyt a 90 milliárdos közmédiába? civilhetes.net (2020. jan. 17.)
  7. ↑ A MÚOSZ elnöke összeírta, hány törvényt sértett meg a “közmédia” botrányos Karácsony-interjúja. nyugatifeny.hu (2020. jan. 22.) Az előző napi interjúban, ahol nem hagyták, hogy a fontos dolgokról beszéljen.
  8. ↑ Sarkadi Zsolt: Fürjes Balázs államtitkár szerint vállalhatatlan volt az M1 interjúja Karácsony Gergellyel. 444.hu (2020. jan. 22.) → sajtó
  9. ↑ Nem vizsgálják a vihart kavart M1-es Karácsony-interjút. magyarhang.org (2020. jan. 29.)
  10. ↑ * Presinszky Judit: Az elmúlt négy évben összesen tizennyolcszor szerepelhetett ellenzéki képviselő köztévés műsorban. telex.hu (2022. márc. 9.)
  11. ↑ Sajó Dávid: Az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának kutya kötelessége nem hazugságokat terjeszteni. telex.hu (2022. júl. 7.) Vicces, hogy még ők fordultak az Alkotmánybírósághoz.
  12. ↑ Keller-Alánt Ákos: Jogerős döntés: a köztévé nem titkolhatja, mit vár el a Híradótól. www.szabadeuropa.hu (2022. aug. 2.)
  13. ↑ Facebook/Vágó István 2022. október 3.
  14. ↑ Zubor Zalán: Nem azért nyert a Fidesz, mert csak az ő médiája jut el az emberekhez – a kormánypárti médiafölény igazi arca. atlatszo.hu (2022. máj. 17.)
  15. ↑ Pikó András előadása a MÚOSZ székházban, 2022. június 2.
  16. ↑ Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője, MÚOSZ székházbeli előadás 2022. június 2.
  17. ↑ Koncz Tamás: Az MTI hírében váltak csótányterjesztővé a Helsinki Bizottság munkatársai. nepszava.hu (2020. jan. 20.)
  18. ↑ Vas András: Kormánytól független sajtóügynökséget gründol az ellenzék. nepszava.hu (2020. feb. 10.)
  19. ↑ LAKMUSZ Google Meet előadás a hírek megbízhatóságáról, 2022. december 1.
  20. ↑ 20,0 20,1 Előd Fruzsina: A facebookos propaganda felfalja a régimódi kormánysajtót. telex.hu (2022. júl. 27.)
  21. ↑ Bezárják a Fidesz erdélyi médiabirodalmát. 168.hu (2022. okt. 20.) Az összes nyomtatott sajtó a terjesztéssel együtt megszűnik az év végével.
  22. ↑ Facebook/Juhász Péter 2022. október 25.
  23. ↑ Szalay Dániel: Íme a Napi.hu szerkesztőségéből ma elbocsátottak névsora. media1.hu (2022. nov. 23.)
  24. ↑ Dömötör Bálint: Orbán az első EU-s vezető a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ellenségeit felsoroló listáján. telex.hu (2021. júl. 5.)
  25. ↑ Áder János újévi beszédét bojkottálta az RTL Klub. hirklikk.hu (2021. jan. 1.) → sajtó
  26. ↑ Mészáros Juli: Elvették a Klubrádió frekvenciáját. 444.hu (2021. feb. 9.)
  27. ↑ Brüsszel azt akarja, hogy engedjék működni a Klubrádiót. hvg.hu (2021. feb. 10.)
  28. ↑ Németh Péter: Cenzúra van az országban (1.). Interjú Somogyi Zoltánnal hirklikk.hu (2021. ápr. 10.)
  29. ↑ Melegorgián vizsgázik a KESMA-modell. szemlelek.net (2020. dec. 2.)
  30. ↑ Rémálom a Kunigunda-utcában: az M1 elfelejtett szólni arról, ki nyert Amerikában. gojgo.eu (2020. nov. 7.)
  31. ↑ Magyari Péter: Timmermans: A magyar kormány emberei mást mondanak a szemembe, mint az újságíróknak. 444.hu (2019. szept. 17.) Arról, mi hangzott el a zárt ülésen.
  32. ↑ A kormány szerint dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen. index.hu (2019. feb. 19.)
  33. ↑ Fábián Tamás: Beismertek néhány súlyos hazugságot. index.hu (2018. aug. 27.)
  34. ↑ Szijjártó hatalmasat rúgott a fideszes sajtóba. nyugatifeny.hu (2019. márc. 31.)
  35. ↑ Pető Péter: Orbáninfo: újabb verzió a 24.hu kizárására. 24.hu (2020. jan. 9.)
  36. ↑ Az ellenzék is helyeket szeretne a Médiatanácsban. www.napi.hu (2019. okt. 26.) 2010 óta nincs helyük, és már a fideszes médiatörvény szerint is új tagokat kellett volna választani..
  37. ↑ „A demokrácia megcsúfolása” – Reagált az ellenzék a Médiatanács fideszes meghekkelésére. nepszava.hu (2019. dec. 3.) Újabb 9 évre nincs ellenzéki tagja a Médiatanácsnak.
  38. ↑ Eljárást indítana több EP-képviselő az Orbán-kormány ellen. www.klubradio.hu (2019. dec. 11.) Kötelezettségszegési eljárást a sajtószabadság miatt: a Médiatanácsba csak fideszeseket szavaztak be.
  39. ↑ Jogerős: nem dobhatták volna ki az ellenzéki képviselőket az MTVA székházából. index.hu (2020. feb. 13.)
  40. ↑ Döntött az ügyészség: az ellenzéki képviselőkkel szemben jogos volt az erőszak az MTVA székházban, ellenük indul nyomozás közérdekű üzem megzavarása miatt. 444.hu (2018. jan. 21.)
  41. ↑ MTVA-botrány: a Legfőbb Ügyészség is elutasította az ellenzéki képviselők panaszait. index.hu (2019. feb. 20.) Az elutasító határozat Az ügy már a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van, és a képviselők pótmagánvádas indítványt is benyújtottak.
  42. ↑ Szerkesztői utasítás a köztévénél: „Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”. www.szabadeuropa.hu (2020. nov. 12.)
  43. ↑ Vég Márton: A közmédiának bőven van miből kifizetnie az 1,3 milliárd forintos gázszámlát. 444.hu (2022. okt. 11.)
  44. ↑ Tóth-Biró Marianna: Hadházy lesátorozott az állami média épülete előtt, jövő péntekre blokádot hirdetett. telex.hu (2022. okt. 28.)
  45. ↑ Krekó Péter
  46. ↑ Gyakorlatilag az egész kormánypárti médiát lenyomták Gyurcsányék. pestibulvar.hu (2019. jan. 29.) Helyreigazítási pereket nyertek ellenük.
  47. ↑ Pilhál Tamás: Gyurcsányék újabb jogerős buktája – Ezentúl kijelenthető: Czeglédy tömte pénzzel a DK-t. pestisracok.hu (2019. jan. 29.)
  48. ↑ Németh Péter: Orbán Viktor bohócsipkát húz a kereszténységre. hirklikk.hu (2019. nov. 9.) Interjú Gábor György vallásfilozófussal.
  49. ↑ Az Origó ellen is pert nyert Gréczy Zsolt. dkp.hu (2021. júl. 7.)

Források

Közmédia

Forrás: Sipos Károly (Facebook)

A kormány sajtótájékoztatói

Önkormányzatok 2019 után

Más médiumok

A HírTV és Echo tévé közös mikrofonlabdája. Forrás: index.hu

Rabszolgatörvény

Helyreigazítások

További információk

Kapcsolódó szócikkek