„Hibrid demokrácia” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
(A teljes diktatúrához vezető lépések)
(Választások)
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
7. sor: 7. sor:
   
 
A hibrid demokráciában az ellenzék meghatározó vezetői gyakran kooptálnak, vagyis zsarolás, megvesztegetés hatására, esetleg egyszerűen a „kibekkelés” szándékától vezérelve a rendszer díszleteivé, passzív vagy akár aktív támogatóivá válnak.
 
A hibrid demokráciában az ellenzék meghatározó vezetői gyakran kooptálnak, vagyis zsarolás, megvesztegetés hatására, esetleg egyszerűen a „kibekkelés” szándékától vezérelve a rendszer díszleteivé, passzív vagy akár aktív támogatóivá válnak.
  +
  +
A hibrid demokrációt összefogással, [[polgári engedetlenség]]gel lehet békésen megszüntetni, de a közös célon kívül ennek négy feltétele van:
  +
* támogatottság
  +
* elszántság
  +
* vezér
  +
* stratégia.
   
 
{{idézet|Keveseket hosszú időre, és sokakat rövid időre be lehet csapni|Abraham Lincoln nyomán}}
 
{{idézet|Keveseket hosszú időre, és sokakat rövid időre be lehet csapni|Abraham Lincoln nyomán}}
19. sor: 25. sor:
 
* a hatalom médiatúlsúlya.
 
* a hatalom médiatúlsúlya.
   
A hibrid demokráciát a fentiek ellenére <em>meg lehet buktatni</em> a választásokon. Európai példák: Ukrajna (1994), Albánia (1997), Horvátország (2000), Macedónia (2016). (És Fehér-Oroszország 1994-ben, de ott az új hatalom is diktatúrát vezetett be.) Példák más földrészről: Mexikó (90-es évek vége), Malajzia (2018), Chile (1988., népszavazással).<ref>{{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/10/valasztas-egy-illiberalis-demokraciaban-es-az-ellenzeki-oximoron-hont-andras-elemzese/|tit=Választás egy illiberális demokráciában és az ellenzéki oximoron|aut=Hont András|aut2=Szopkó Zita|date=2022-03-10}}</ref> A megbuktatáshoz azonban kevés a parlamenti felszólalás és a sajtótájékoztató-politizálás.
+
A hibrid demokráciát a fentiek ellenére <em>meg lehet buktatni</em> a választásokon. Európai példák: Ukrajna (1994), Albánia (1997), Horvátország (2000), Szerbia (2000),<ref>{{CitLib|tit=Útmutató a forradalomhoz|aut=Szrgya Popovics|red=Göncöl Kiadó|isbn=978 963 9183 91 9}}</ref> Macedónia (2016). (És Fehér-Oroszország 1994-ben, de ott az új hatalom is diktatúrát vezetett be.)
  +
  +
Példák más földrészről: Mexikó (90-es évek vége), Malajzia (2018), Chile (1988., népszavazással),<ref>{{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/10/valasztas-egy-illiberalis-demokraciaban-es-az-ellenzeki-oximoron-hont-andras-elemzese/|tit=Választás egy illiberális demokráciában és az ellenzéki oximoron|aut=Hont András|aut2=Szopkó Zita|date=2022-03-10}}</ref> Egyiptom 2011. A megbuktatáshoz azonban kevés a parlamenti felszólalás és a sajtótájékoztató-politizálás.
 
{{Lásd még|választás}}
 
{{Lásd még|választás}}
   
36. sor: 44. sor:
 
Míg a XX. században a diktatúra eszköze a fizikai erőszak volt, a XXI. században a dezinformáció. Ezek a rendszerek demokratikusnak hazudják magukat, közben minden eszközzel azon vannak, hogy a látszattal ellentétben lebontsák a demokrácia intézményét. A cenzúra nem nyílt, hanem rejtett, de ugyanúgy létezik, az újságírókat lefizetik vagy megfélemlítik, és eközben az emberek eleinte nem is tudják, hogy nem egy demokratikus országban élnek.
 
Míg a XX. században a diktatúra eszköze a fizikai erőszak volt, a XXI. században a dezinformáció. Ezek a rendszerek demokratikusnak hazudják magukat, közben minden eszközzel azon vannak, hogy a látszattal ellentétben lebontsák a demokrácia intézményét. A cenzúra nem nyílt, hanem rejtett, de ugyanúgy létezik, az újságírókat lefizetik vagy megfélemlítik, és eközben az emberek eleinte nem is tudják, hogy nem egy demokratikus országban élnek.
   
Minden autoriter vezetővel az a baj, hogy saját magát is elszigeteli a szűretlen információtól, gyakorlatilag a saját propagandájának esik áldozatául.
+
Minden autoriter vezetővel az a baj, hogy saját magát is elszigeteli a szűretlen információtól, gyakorlatilag a saját propagandájának esik áldozatául. Nagyon úgy néz ki, hogy ez történt Putyinnal, ezért indította meg a háborút Ukrajna ellen.
  +
{{bővebben|Orosz-ukrán háború}}
   
 
A gazdasági növekedéshez okos emberekre van szükség, az okos emberek viszont nem szeretnének diktatúrában élni. Úgyhogy a 21. századi diktátornak választania kell: vagy visszataszítja a gazdaságát a 20. századba, vagy demokratikusabbnak kell lennie.
 
A gazdasági növekedéshez okos emberekre van szükség, az okos emberek viszont nem szeretnének diktatúrában élni. Úgyhogy a 21. századi diktátornak választania kell: vagy visszataszítja a gazdaságát a 20. századba, vagy demokratikusabbnak kell lennie.
56. sor: 65. sor:
   
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
  +
* [[Politika:Hogyan tovább 2022#Gene Sharp: Hogyan csináljunk forradalmat?]]
 
* [[Demokrácia]]
 
* [[Demokrácia]]
 
* [[Hatalommegosztás]]
 
* [[Hatalommegosztás]]

A lap jelenlegi, 2022. október 4., 01:47-kori változata

Attól hibrid, hogy formailag demokrácia, tartalmilag diktatúra. Más nevei: illiberális demokrácia, versengő autoriter rezsim (Steven Levitskyen és Lucan Way), irányított demokrácia, féldemokrácia. Az ill szó angolul beteget jelent, ezért az illiberális demokráciát szójátékkal beteg demokráciának is hívják. Az Európai Unióban Magyarországon kívül Lengyelország ilyen.

Az autokraták új felismerése, hogy a demokratikus intézményeket nem kell feltétlenül megsemmisíteni: meg is lehet „hekkelni” azokat. A hatalmon lévők rendszerszinten megsértik a törvények uralmát, a hatalmi ágak szétválasztását, a kiegyensúlyozott pártverseny követelményeit, a nemzeti, vallási és életmódbeli kisebbségek jogait, vagy éppen a sajtó- és szólásszabadságot. Ezek az „illiberális demokráciák”.

Az új autokraták minden lehetséges módon megszegik a joguralom szellemét és informális szabályait, folyamatosan kiskapukkal élnek, de amíg lehet, ragaszkodnak a formális törvényességhez, és kerülik a nyílt elnyomást. A demokrácia jelszavai és intézményei a leghatékonyabb fegyverek a demokrácia ellen.

A hibrid demokráciában az ellenzék meghatározó vezetői gyakran kooptálnak, vagyis zsarolás, megvesztegetés hatására, esetleg egyszerűen a „kibekkelés” szándékától vezérelve a rendszer díszleteivé, passzív vagy akár aktív támogatóivá válnak.

A hibrid demokrációt összefogással, polgári engedetlenséggel lehet békésen megszüntetni, de a közös célon kívül ennek négy feltétele van:

  • támogatottság
  • elszántság
  • vezér
  • stratégia.
Keveseket hosszú időre, és sokakat rövid időre be lehet csapni
– Abraham Lincoln nyomán

Választások

A demokrácia legegyszerűbb definíciója: egy olyan rendszer, ahol békésen leváltható a kormány. Az illiberális demokrácia célja viszont, hogy olyan szabályokat hozzon, amelyeket betartva képtelenség a békés váltás.[1]

A hatalom elvileg békésen leváltható, mert rendszeres időközönként választásokat tartanak, de az intézményi környezet szinte behozhatatlan előnybe hozza a hatalmon lévőket (egyenlőtlen játéktér):

  • az elvileg semleges állami intézmények pártos megszállása
  • diszkriminatív jogalkalmazás
  • az állami forrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés
  • a hatalom médiatúlsúlya.

A hibrid demokráciát a fentiek ellenére meg lehet buktatni a választásokon. Európai példák: Ukrajna (1994), Albánia (1997), Horvátország (2000), Szerbia (2000),[2] Macedónia (2016). (És Fehér-Oroszország 1994-ben, de ott az új hatalom is diktatúrát vezetett be.)

Példák más földrészről: Mexikó (90-es évek vége), Malajzia (2018), Chile (1988., népszavazással),[3] Egyiptom 2011. A megbuktatáshoz azonban kevés a parlamenti felszólalás és a sajtótájékoztató-politizálás.

A teljes diktatúrához vezető lépések

  1. „Távolítsd el az igazságot” (építsd le a független sajtót)
  2. „Hozz létre magadnak ellenséget”
  3. „Oszd szét saját embereidnek, ami nem a tiéd” (az állami vagyont)
  4. a bíróságok függetlenségének teljes bedarálása
  5. a paramilitáris csapatok (kopaszok) szabadon engedése
  6. a magyarság felemelése (kommunikációs szinten) az egész világ fölé.

Most (2020. november) a harmadik lépésnél tartunk.[4][5][6]

XXI. századi diktatúra

Míg a XX. században a diktatúra eszköze a fizikai erőszak volt, a XXI. században a dezinformáció. Ezek a rendszerek demokratikusnak hazudják magukat, közben minden eszközzel azon vannak, hogy a látszattal ellentétben lebontsák a demokrácia intézményét. A cenzúra nem nyílt, hanem rejtett, de ugyanúgy létezik, az újságírókat lefizetik vagy megfélemlítik, és eközben az emberek eleinte nem is tudják, hogy nem egy demokratikus országban élnek.

Minden autoriter vezetővel az a baj, hogy saját magát is elszigeteli a szűretlen információtól, gyakorlatilag a saját propagandájának esik áldozatául. Nagyon úgy néz ki, hogy ez történt Putyinnal, ezért indította meg a háborút Ukrajna ellen.

A gazdasági növekedéshez okos emberekre van szükség, az okos emberek viszont nem szeretnének diktatúrában élni. Úgyhogy a 21. századi diktátornak választania kell: vagy visszataszítja a gazdaságát a 20. századba, vagy demokratikusabbnak kell lennie.

Példák XXI. századi diktatúrákra: Magyarország, Oroszország, Törökország, Fehéroroszország, Szerbia. Ecuador már majdnem demokrácia.

Jegyzetek

  1. Zoltai Ákos: „Megszületett az ellenzéki választó”. nepszava.hu (2019. okt. 12.) Interjú Haraszti Miklóssal.
  2. Szrgya Popovics: Útmutató a forradalomhoz. (hely nélkül): Göncöl Kiadó. ISBN 978 963 9183 91 9  
  3. Hont András – Szopkó Zita: Választás egy illiberális demokráciában és az ellenzéki oximoron. atlatszo.hu (2022. márc. 10.)
  4. Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése
  5. Zes stappen naar een dictatuur (hollandul)
  6. Diagnose: corruptie (hollandul)

Források

Kapcsolódó szócikkek