Külpolitika

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. június 27., 01:46-kor történt szerkesztése után volt. (Külföldi támogatások)

Ellenség ide is kell:

  • Angela Merkel 2015. szeptember 1. óta.[Pro 1] Viszont amikor felmerült, hogy Martin Schultz lesz a kancellár, akitől félnek, mert nem nő, egy időre abbahagyták.
  • Soros György 2017. január végétől, amikor kiderült, hogy nem Soros támogatottja, Hillary Clinton lett az elnök, hanem Trump.
    • CEU 2017. februártól (Soros alapította)
  • pápa 2015. december 11-től: Bayer Zsolt: Sursum Corda.

Az Európai Unió mint ellenség

Brüsszel különösen fontos, mert a manicheusok hajdani ellensége, az Imperium Romanum szerepét játssza el.[Pro 2]

Orbán Viktor szándékosan provokálja az Európai Uniót. Ha a provokációra az Unió nem reagál, idehaza tesz a kormány valami rendkívül durva alapjogsértést, számítván arra, hogy az ellenzék az Európai Unió elé tárja, s elindulhat valami eljárás, vagy legalább néhány európai politikus kritikus véleményt mond. A lényeg, hogy az Európai Unió és Orbán Viktor szembenállása megjelenjék.[Pro 3]

A pápa mint ellenség

NATO

Bár Magyarország igyekszik megfelelni annak az amerikai kérésnek, hogy 2024-ig jövedelme 2%-át fordítsa katonai kiadásokra, a magyar jogállamiság helyzete már kezd aggasztóvá válni a NATO számára is. Ennek leginkább kirívó példája a NATO és Ukrajna közötti hatékony együttműködést Oroszország ellen. A magyar fél a 2017-es nyelvtörvényre hivatkozik, amihez a NATO-nak semmi köze.[1]

Magyarország a NATO-t használja fel zsarolásra, ami kifejezi, hogy Budapestnek fontosabbak a saját érdekei, mint a szövetségesei. Mindezt teszi egy olyan helyzetben, amikor Ukrajna területi integritását fenyegeti Oroszország.

A NATO „a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság elvein alapul.” „A résztvevők elkötelezik magukat a független intézmények megerősítésében.”

Az USA külügyminisztériumának 2019. áprilisi országjelentése is a demokratikus intézmények helyzetének romlását állapította meg, a média kisajátítását kritizálta, ezért Magyarországot a részben szabad, vagy nem szabad kategóriákba sorolják.

Külföldi támogatások

Érthetetlen okból adunk pénzeket külföldieknek.

Források

Forrás: Erdélyi Katalin: 5,9 milliárd forintot költhet a kormány a most kezdődött, Sargentini-ellenes reklámhadjáratra. atlatszo.hu (2018. okt. 5.) Sargentinit a jelentés elfogadása óta pocskondiázza a magyar kormány.
A magyar nagykövet tiltakozott a karikatúra ellen, mire a a Mladina főszerkesztője így reagált: „Veszélyben Szlovénia szuverenitása”. Tényleg: ezt csak Orbánék tehetik meg Sorossal, Junckerrel, Sargentinivel? Forrás: index.hu A szlovén miniszterelnök visszaszólt Orbánnak: a szlovének nem ilyen Európában akarnak élni.[2] Utóbb a szlovén parlament is elítélte a beavatkozást.[3]

„A” könyv:

  1. 197. oldal
  2. 184. oldal.
  3. 183. oldal.

Jegyzetek

  1. Szabó Dániel: „A NATO-ban is napirendre kell venni a magyar jogállamiság ügyét”. www.napi.hu (2019. ápr. 3.)
  2. Beszólt a szlovén miniszterelnök a magyar kormánynak az Orbán-karikatúra körüli diplomáciai botrány miatt. magyarnarancs.hu (2019. ápr. 8.) Marjan Šarec szlovén miniszterelnök, hogy a szlovénok „ilyen Európát nem akarnak”, és „nem fognak olyan Európát támogatni, ahol bárki is a másik fölött akar uralkodni”..
  3. Szegő Iván Miklós: Orbán a címlapon: elítélik a szlovén képviselők a magyar beavatkozást. 24.hu (2019. ápr. 25.)

Kapcsolódó szócikkek