Alapvegyület

Az alapvegyület a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk.

Az alapvegyület mindig egyenes láncú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)triviális nevű vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc tagjai gyűrűk is lehetnek, ha közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz.

A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az alapnév.

Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:

• Egyenes láncú hidridek. A hidrid lehet szénhidrogén, lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.
• Monociklusos szénhidrogének, hidridek, heterociklusok.
• Policiklusok (kondenzált, áthidalt vagy spirociklus)
• Gyűrűtársulás

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.