Alapvegyület

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alapvegyület a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk. Az alapvegyület többféleképpen kiválasztható (bár a IUPAC ajánlásokat tesz a kiválasztásra), következésképp egy vegyületnek többféle szabályos IUPAC-neve lehet.

Ahogy az alapvegyület angol neve (parent hydride) jelzi: a tipikus alapvegyület hidrid (általában szénhidrogén). Az alapvegyület nem tartalmaz jellemző csoportot.

Az alapvegyület mindig egyenes láncú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)triviális nevű vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc gyűrűkből is állhat, ha azok közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Az alapvegyületként használható gyűrűk vagy teljesen telítettek, vagy teljesen telítetlenek, bár ez alól van néhány triviális nevű kivétel.

A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az alapnév.

Az alapvegyületből szubsztitúciós előtag vezethető le, mellyel más alapvegyület atomjain lehet műveletet végezni. A művelet rekurzívan végezhető, így bonyolult szubsztitúciós csoportok állíthatók elő. Pl. egy nyílt elágazó szénhidrogén oldalláncai olyan szubsztitúciós csoportok, amik maguk is tartalmaznak alapvegyületet. Többszörös elágazás esetén a szubsztitúciós csoportnak is van alapvegyületet tartalmazó szubsztitúciós előtagja.

Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:

Jegyzetek

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-2.1. és R-2.2.
  2. R-2.3.1.
  3. R-2.3.2.