Gyűrűtársulás

Gyűrűtársulásnak közvetlenül egymáshoz kapcsolódó azonos gyűrűket nevezünk. A társulás gyűrűi egyes vagy kettős kötéssel kapcsolódhatnak egymáshoz, és mono- vagy biciklusosak lehetnek.

Az egyenes láncot alkotó, egyes kötéssel kapcsolódó gyűrűtársulásoknak külön név adható, melyben a gyűrűt csak egyszer nevezzük meg, előtaggal jelezve az előfordulások számát. A szócikk további részében csak ilyenekkel foglalkozunk.

Elnevezés

Sokszorozó tagok

2	bi
3	ter
4	kvater
5	kvinkve
6	szexi
7	szepti
8	okti
9	novi
10	deci

A gyűrűrendszer nevét sokszorozó tagot teszünk a gyűrű neve elé. A kapcsolódási pontokat úgy adjuk meg, hogy a gyűrűlánc egyik szélső gyűrűjének helyszámait vessző nélkül, a többit mindig eggyel több vesszővel jelöljük. A kapcsolódó atomokat a lehető legkisebb számmal jelöljük. A kapcsolódási helyeket kettősponttal elválasztott helyzetszám-párokkal adjuk meg.

Ha a társulásbeli gyűrű a benzol, annak társulásbeli neve fenil.

A bi- sokszorozó tagnak van egy másik formája. Pl. két ciklopropán gyűrű esetén használhatjuk a fenti biciklopropán nevet (additív művelet), de a biciklopropil nevet is (konjunktív művelet).

A sokszorozó tagot egybeírjuk a gyűrű nevével. Az egybeírt szó egyszerű (nem összetett) szónak számít helyesírási szempontból.

Példák:

• 

  1,1′-Bifenil
  Bifenil

• 

  1,1′:2′,1′′-Terfenil
  o-Terfenil

• 

  1′-metil-1,1′:2′,1′′-Terciklopropán
  Szintin

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 56–58. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.

• A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, 152–153. oldal. kötet, {{{2}}}. o.