„Hidrid” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
|+ Egycentrumos hidridek |
|+ Egycentrumos hidridek |
||
! Képlet !! Rendszertani név !! Általános név |
! Képlet !! Rendszertani név !! Általános név |
||
|- |
|||
| AsH<sub>3</sub> || arzán || {{hulink|arzin}} |
|||
|- |
|- |
||
| BrH || bromán || {{hulink|hidrogén-bromid}} |
| BrH || bromán || {{hulink|hidrogén-bromid}} |
||
| 30. sor: | 32. sor: | ||
|- |
|- |
||
| SH<sub>6</sub> || λ<sup>6</sup>-szulfán || <del>perszulfurán</del> |
| SH<sub>6</sub> || λ<sup>6</sup>-szulfán || <del>perszulfurán</del> |
||
|- |
|||
| SiH<sub>4</sub> || szilán || |
|||
|} |
|} |
||
A '''hidrid'''ek a hidrogén [[biner vegyület]]ei. A hidrogéntől különböző atom(ok) a hidrid <dfn>centrum</dfn>a(i). |
A '''hidrid'''ek a hidrogén [[biner vegyület]]ei. A hidrogéntől különböző atom(ok) a hidrid <dfn>centrum</dfn>a(i). |
||
| 50. sor: | 54. sor: | ||
* PH<sub>2</sub>–[PH]<sub>3</sub>–PH<sub>2</sub>: pentafoszfán |
* PH<sub>2</sub>–[PH]<sub>3</sub>–PH<sub>2</sub>: pentafoszfán |
||
== Egyenes láncú heterogén hidridek == |
== {{anchor|heterohidrid}} Egyenes láncú heterogén hidridek == |
||
Ha egy [[egyenes lánc]]ú hidrid mindkét végét szénatom zárja, és a lánc heteroatomokat is tartalmaz, a láncot [[helyettesítéses művelet]]tel nevezzük el.<ref group="Nyitrai">R-2.2.3.1.</ref> |
Ha egy [[egyenes lánc]]ú hidrid mindkét végét szénatom zárja, és a lánc heteroatomokat is tartalmaz, a láncot [[helyettesítéses művelet]]tel nevezzük el.<ref group="Nyitrai">R-2.2.3.1.</ref> |
||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 21., 19:51-kori változata
| Képlet | Rendszertani név | Általános név |
|---|---|---|
| AsH3 | arzán | arzin |
| BrH | bromán | hidrogén-bromid |
| CH4 | + metán, karbán | |
| ClH | klorán | hidrogén-klorid |
| FH | fluorán | hidrogén-fluorid |
| IH | jodán | hidrogén-jodid |
| IH3 | λ3-jodán | |
| IH5 | λ5-jodán | |
| NH3 | azán | ammónia |
| OH2 | oxidán | víz |
| PH3 | + foszfán, foszfin | |
| PH5 | + λ5-foszfán, foszforán | |
| SH2 | szulfán | |
| SH4 | λ4-szulfán | |
| SH6 | λ6-szulfán | |
| SiH4 | szilán |
A hidridek a hidrogén biner vegyületei. A hidrogéntől különböző atom(ok) a hidrid centruma(i).
A szerves kémiai nevezéktan szempontjából két fontos hidridcsoport van:
- szénhidrogének, melyek a nevezéktan alapját adják
- a boridok (a bór hidridjei), melyeknek külön nevezéktanuk van
Példák:
Egycentrumos hidridek
Az egycentrumos hidridben a hidrogénatomokon kívül egyetlen másik atom van. A jobb oldali táblázat felsorol néhányat. A +-szal megjelölt nevek az IUPAC szerinti preferáltak. Az „általános nevek” nem szubsztituálhatók. Az áthúzott (korábbi) általános nevek nem használhatók.[Nyitrai 1]
Homogén, egyenes láncú hidridek
A szénhidrogének névképzése külön lapon van.
Nevüket az egycentrumos hidridek nevéből sokszorozó taggal képezzük. A sokszorozó tag szóvégi magánhangzóját meghagyjuk.[Nyitrai 2] Pl.:
- NH2–NH2: diazán (hidrazin)
- PH2–[PH]3–PH2: pentafoszfán
Egyenes láncú heterogén hidridek
Ha egy egyenes láncú hidrid mindkét végét szénatom zárja, és a lánc heteroatomokat is tartalmaz, a láncot helyettesítéses művelettel nevezzük el.[Nyitrai 3]
Monogyűrűs homogén hidridek
A szénhidrogénekhez hasonlóan a ciklo- előtaggal képezzük a nevüket a nyílt láncú megfelelőből.[Nyitrai 4]
Az inhomogén gyűrűs hidridek neve: heterociklusos vegyületek.
Forrás
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) 2. kötet, 446. o. ISBN 963-10-3269-8
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
Kapcsolódó lapok
- λ (lambda)