„Kerek zárójel” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A kerek zárójel előtt nem áll kötőjel. |
A kerek zárójel előtt nem áll kötőjel. |
||
Egymásba skatulyázott zárójelek esetén a külső zárójel |
Egymásba skatulyázott zárójelek esetén a külső zárójel [[kapcsos zárójel|kapcsos]], a közbenső [[szögletes zárójel|szögletes]], a legbelső kerek.<ref group="Erdey">Függelék 8., 528. oldal.</ref> |
||
== Gyökcsoportos képlet == |
== Gyökcsoportos képlet == |
||
A lap 2020. április 17., 12:38-kori változata
A kerek zárójel (( és )) többféle célra használatos a nevezéktanban.
Név részeinek elkülönítése
A név egy egységként kezelendő részét adják meg a zárójelet megelőző művelet vagy sokszorozó tag[Erdey 1] számára. Így különítjük el az összetett előtagokat is a név többi részétől (pl. ha kötőjelet tartalmaz).[Erdey 2]
A kerek zárójel előtt nem áll kötőjel.
Egymásba skatulyázott zárójelek esetén a külső zárójel kapcsos, a közbenső szögletes, a legbelső kerek.[Erdey 3]
Gyökcsoportos képlet
Gyökcsoportos képletben a kerek zárójel elágazást jelöl.
Pl. az izobután gyökcsoportos képlete: CH3–CH(CH3)–CH3.
Forrás
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)