Előtag

A nevezéktani műveletek jelzésének egyik módja az előtagok használata.

Az előtagoknak több típusa van. Ezek az előtagok sorbarendezésekor fontosak.

• el nem váló előtagok
  • vázmódosító előtagok: F függelék (csak az A–C publikus). Természetes vegyületekben, esetleg triviális vagy félszisztematikus nevekben fordulnak elő.
  • vázatomot helyettesítő előtagok
  • szubtraktív és additív előtagok. Rendezéskor az előbb felsorolt előtagok elé kerülnek.
• elváló előtagok
  • egyszerű előtagok: a sokszorozó tag nem számít a rendezéskor
  • összetett előtagok: az előtag első betűje szerint rendezünk

Nem számít előtagnak (bár a név elé írjuk) a

• helyzetszám
• sokszorozó tag.

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-0.1.8., 11–13. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.

• A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-16.11., 205–206. o.