„Kondenzált gyűrű” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:


A kondenzált gyűrű neve [[-én]]-re végződik, ha a rendszer [[teljesen telítetlen]]. (Kivétel a {{hulink|naftalin}}, mely ugyancsak teljesen telítetlen, de a neve -in-re végződik.)
A kondenzált gyűrű neve [[-én]]-re végződik, ha a rendszer [[teljesen telítetlen]]. (Kivétel a {{hulink|naftalin}}, mely ugyancsak teljesen telítetlen, de a neve -in-re végződik.)

== Névképzés ==
Ha a kondenzált gyűrűrendszernek nincs [[trivális név|trivális neve]], alaprendszernek kiválasztjuk a legnagyobb (fél)triviális névvel elnevezhető részgyűrűt vagy egy monociklust, és előtagokkal illesztjük hozzá a többi gyűrűt. Egyetlen kikötés, hogy ha az egész rendszer heterociklusos, akkor az alaprendszer is az kell legyen.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2020. április 12., 15:28-kori változata

Két gyűrű kondenzált, ha pontosan két közös atomjuk van.

A kondenzált gyűrű neve -én-re végződik, ha a rendszer teljesen telítetlen. (Kivétel a naftalin, mely ugyancsak teljesen telítetlen, de a neve -in-re végződik.)

Névképzés

Ha a kondenzált gyűrűrendszernek nincs trivális neve, alaprendszernek kiválasztjuk a legnagyobb (fél)triviális névvel elnevezhető részgyűrűt vagy egy monociklust, és előtagokkal illesztjük hozzá a többi gyűrűt. Egyetlen kikötés, hogy ha az egész rendszer heterociklusos, akkor az alaprendszer is az kell legyen.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)