-én

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szubsztrakciós utótag

Az -én egy szubtrakciót jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.[Nyitrai 1] A kisebbik helyszámú atomot kell megadni. Gyűrűs vegyületben előfordul, hogy a szomszédos atomok helyszáma nem folytonos: ilyenkor a második helyszámot zárójelben írjuk az első után (lásd a példát).

Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a helyzetszám nem közvetlenül az -én előtt szerepel.[Erdey 1] Például: pent-1-én, de 1-pentén-4-in. A dekán végződés decén-re módosul.[1][Nyitrai 2] Ez akkor is így van, ha a helyszám az -én előtt van. Pl: biciklo[6.5.1][tetradec-1(13)-én[Nyitrai 3]

Az -én-t sokszorozó tag előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy a hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb.[Nyitrai 4] A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.

Az -én utótag jellemző csoportnak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.


Példa: 2,4,6,8,10,12,13-heptazatriciklo[7.3.1.05,13]trideka-1(12),2,4,6,8,10-hexaén. A 12-es és 1-es szénatom szomszédos, de a helyszámok nem egymás utániak: ezért a 1(12) jelölés.

Ha az -én utótagot további, egybeírt jelölések követik, és azok magánhangzóval kezdődnek, az é e-re változik – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Az alábbi példákat nem:

Telítetlen kondenzált policiklus

Kondenzált gyűrűk esetén az -én végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer teljesen telítetlen.

Jegyzetek

  1. Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-1.2.5.2., 31–32. oldal.
  2. R-0.1.7.3., 10–11. oldal.
  3. R-3.1.1., 63. oldal.
  4. R-3.1.1., 62–63. oldal.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. 3.2.3., 514. oldal.
  2. 2,0 2,1 A-3.5., 121. oldal.