„Nyílt szénhidrogén” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor: 10. sor:
{{hasáb vége}}
{{hasáb vége}}
A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a [[görög számok]]ból képezzük úgy, hogy a szó végi <cite>-a</cite>-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.
A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a [[görög számok]]ból képezzük úgy, hogy a szó végi <cite>-a</cite>-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:
* hexán (6 szénatom): {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>4</sub>–CH<sub>3</sub>}}
* trikozán (23 szénatom): {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>21</sub>–CH<sub>3</sub>}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2020. április 3., 16:47-kori változata

A szénhidrogének a szén hidridjei. A nevezéktan szempontjából a legfontosabb alapvegyületek.

Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének

Az első négy nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogén neve:[1]

  1. metán
  2. etán
  3. propán
  4. bután

A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:

  • hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
  • trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3

Jegyzetek

  1. Lásd (Fél)triviális nevű szénhidrogének, R-9.1, 19. táblázat.