„Helyzetszám” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).

A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref>


A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.
6. sor: 8. sor:


<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.
<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.

== Forrás ==
* {{nyitrai|2. és 18}}
<references group="Nyitrai"/>


[[Kategória:Fogalmak]]
[[Kategória:Fogalmak]]
[[Kategória:R-0.1.2]]
[[Kategória:R-0.2.4.2]]

A lap 2020. március 25., 21:04-kori változata

A helyszám vagy helyzetszám az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. ).

A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.[Nyitrai 1]

A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a legkisebb helyzetszámot kell választani.

Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.

< latin betű < görög betű < szám.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 2. és 18. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-0.1.2