„-amin” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
* etánamin (utótag) |
* etánamin (utótag) |
||
* etil-amin (csoportfunkciós név) |
* etil-amin (csoportfunkciós név) |
||
| − | (A vegyület neve lehet <code>etilazán</code> is, de ebben nincs <code>-amin</code>.) |
+ | (A vegyület neve lehet <code>etilazán</code> is, de ebben nincs <code>-amin</code>. Ez szabályos [[szubsztitúció]].) |
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2020. augusztus 15., 21:07-kori változata
Az -amin szó kétféle értelemben használatos. Lehet szubsztitúciós utótag, de lehet csoportfunkciós név is. Mindkét esetben NH2─ csoportot kapcsol az alapnévhez. Az 1993-as IUPAC-jelentés az utóbbit preferálja, mert az amin nevet nem tekinti az ammónia (=azán) szinonimájának.
Utótagként az -amin az alapvegyületből elvesz egy hidrogént, és annak a helyére illeszti az NH2─ csoportot.[1] Ebben az esetben egybeírjuk az alapnévvel. Ez a megoldás már nem preferált.[2] Az utótag -amin előtag megfelelője: amino-.
Funkciós csoportként az -amint csoport előzi meg. Ilyenkor az -amin szót kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez.
Például a CH3─CH2─NH2 vegyületet neve
- etánamin (utótag)
- etil-amin (csoportfunkciós név)
(A vegyület neve lehet etilazán is, de ebben nincs -amin. Ez szabályos szubsztitúció.)
Jegyzetek
- ↑ Pontosabban: az ammóniát. Ez a régi elnevezési mód konjunktív nómenklatúrát használ: az alapnevet összeilleszti az ammóniával azonosnak tekintett
-aminnal úgy, hogy mindkettőből elvesz egy-egy hidrogént. - ↑ Az elnevezést a Chemical Abstract kémiai folyóirat használta 1972-ig, ezért vették be a nevezéktanba.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-5.4.1., 91–92. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.