„-il” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
Az '''-il''' utótag egy hidrogénatom elvételével szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben.
+
Az '''-il''' utótag egy hidrogénatom elvételével egy szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben.
   
 
# [[Telített]], [[aciklusos]] vagy [[monociklusos]] [[szénhidrogén]]ekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es [[helyzetszám]]ot kapja, amit a nevében nem kell jelezni.
 
# [[Telített]], [[aciklusos]] vagy [[monociklusos]] [[szénhidrogén]]ekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es [[helyzetszám]]ot kapja, amit a nevében nem kell jelezni.

A lap 2020. április 3., 05:02-kori változata

Az -il utótag egy hidrogénatom elvételével egy szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben.

  1. Telített, aciklusos vagy monociklusos szénhidrogénekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es helyzetszámot kapja, amit a nevében nem kell jelezni.
  2. Az -il bármilyen alapnév után írható. A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni.

Az -il utótag sokszorozható (-diil, -triil, -tetrail, stb.).

Forrás