„H-” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
18. sor: 18. sor:
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
* {{nyitrai|R-1.3., 36}}
+
* {{nyitrai|R-1.3., 36–37}}
 
* {{erdey2}}
 
* {{erdey2}}
   

A lap 2020. július 14., 21:29-kori változata


A H- előtaggal jelöljük az ún. kiemelt hidrogént. Ez olyan teljesen telítetlen gyűrűkben fordul elő, ahol meg kell jelölni egy vagy több atomot, amihez nem kapcsolódik kettős kötés. Ilyenek pl. a Hantzsch-Widman-névvel megadott páratlan atomszámú teljesen telített gyűrűk. A H- előtagot mindig helyszám(ok) előzi(k) meg.

Az 1H- előtagot a gyakorlatban gyakran elhagyják a IUPAC-szabályok ellenére.

Ha választási lehetőség van (pl. a hidro- előtag miatt), a kiemelt hidrogén helyszámát a lehető legkisebbre kell választani.[Erdey 1]

Példa:

1H-Pirrol


A pirrol triviális név, a Hantzsch-Widman-név azol. Mindkét névben fel kell tüntetni a kiemelt hidrogént a tautomerek megkülönböztetésére.

Kiemelt hidrogén az utótagban

Benz[cd]indol-2(1H)-on

Ha az alapnév utótagja megbont egy kettős kötést (pl. -on), és emiatt kiemelt hidrogén keletkezik, a H-t az utótagba tesszük. Pl.: 2(1H)-on.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-1.3., 36–37. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. A-23.1., 138–139. oldal.