„Helyettesítés” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2. sor: 2. sor:
   
 
== Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek ==
 
== Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek ==
A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd [[szénhidrogének]]), majd a szénatomokat heteroatomokra cseréljük.
+
A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd [[nyílt szénhidrogének]]), majd a szénatomokat heteroatomokra cseréljük.
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

A lap 2020. április 4., 20:28-kori változata

A helyettesítés az egyik nevezéktani művelet. Egyetlen (nem hidrogén) atomnak másikra cserélését végzi.[Nyitrai 1] Elsősorban a heteromonogyűrűs vegyületek Hantzsch-Widman-neveinél használatos,[Nyitrai 2] de bizonyos esetekben nyílt heterogén hidrideknél is.

Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek

A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd nyílt szénhidrogének), majd a szénatomokat heteroatomokra cseréljük.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-1.2.2.
  2. R-0.2.3.2.3.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-0.6., 221. o.