„Helyzetszám” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | [[Fájl:BAM15.svg|bélyegkép|jobbra|320px|''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin<br>{{bővebben|Kémia:BAM15}}]] |
||
| + | |||
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>). |
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>). |
||
A lap 2020. június 20., 11:02-kori változata
A helyszám vagy helyzetszám az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. ′).
A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl (N-), O- ill. S-). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.[1] Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-N vagy N3- előtagot kapta. Fogalmam sincs, hogy az utóbbi esetben az N dőlt-e.
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.[Nyitrai 1]
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a legkisebb helyzetszámot kell választani.
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.
′ < latin betű < görög betű < szám.
Jegyzetek
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 2. és 18. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- ↑ R-0.1.2