„Kémia:Brotizolám” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
30. sor: 30. sor:
 
A fúziót alkotó gyűrűk eredeti számozása a gyűrűkön belül található.
 
A fúziót alkotó gyűrűk eredeti számozása a gyűrűkön belül található.
   
Ezután meg kell számozni a fúziós gyűrűrendszert. A három gyűrű nem esik egy egyenesbe, vagyis a harmadik gyűrűt a jobb felső negyedbe kell varázsolni forgatással és/vagy tükrözéssel. A két ötatomos gyűrű nem lehet egy egyenesben, mert ekkor a harmadik gyűrű középen lenne, nem a felső negyedben. Tehát két lehetőség marad. A kettő közül azt választjuk, amelyikben a heteroatomok a legkisebb számot kapják.
+
Ezután meg kell számozni a fúziós gyűrűrendszert. A három gyűrű nem esik egy egyenesbe, vagyis a harmadik gyűrűt a jobb felső negyedbe kell varázsolni forgatással és/vagy tükrözéssel. A két ötatomos gyűrű nem lehet egy egyenesben, mert ekkor a harmadik gyűrű középen lenne, nem a felső negyedben. Tehát két lehetőség marad. A kettő közül azt választjuk, amelyikben a heteroatomok a legkisebb számokat kapják.
 
{{bővebben|Fúziós számozás}}
 
{{bővebben|Fúziós számozás}}
   
 
A felrajzolt helyzetben a tiofén és diazol (majdnem) vízszintes tengelyen van, és a triazol a jobb felső negyedben. A számozást a triazol 5-ös atomján kell(ene) kezdeni. Az első heteroatom (a triazol 1-es nitrogénatomja) a 2-es helyszámú lenne.
 
A felrajzolt helyzetben a tiofén és diazol (majdnem) vízszintes tengelyen van, és a triazol a jobb felső negyedben. A számozást a triazol 5-ös atomján kell(ene) kezdeni. Az első heteroatom (a triazol 1-es nitrogénatomja) a 2-es helyszámú lenne.
   
A másik lehetőség a tiofén–diazepin tengely. Ehhez tükrözni és forgatni kell a felrajzolt gyűrűrendszert. A számozást a tiofén 1-es szénatomjával kell kezdeni. Ez a nyerő változat.
+
A másik lehetőség a tiofén–diazepin tengely. Ehhez tükrözni és forgatni kell a felrajzolt gyűrűrendszert. A számozást a tiofén 1-es szénatomjával kell kezdeni. Ez a nyerő változat. A számozás kék színnel a gyűrűrendszeren kívül látható.
  +
  +
Ezután következnek a kettős kötések. Először a 6-os atomot tesszük telítetté (6''H'': [[kiemelt hidrogén]]). Ezután felrajzoljuk a kettős kötéseket, és kiderül, hogy egyetlen lehetőség marad úgy, hogy maximális számú, nem szomszédos kettős kötésű legyen a vegyület. (A szén legfeljebb 4, a nitrogén 3 vegyértékű lehet.)
  +
  +
Végül a gyűrűrendszerhez illesztjük az előtagként megadott három szubsztituenset.
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==

A lap 2020. július 13., 21:26-kori változata

A vegyület IUPAC-neve:

  • magyarul: 2-bróm-4-(2-klórfenil)-9-metil-6H-tieno[3,2-f][1,2,4]triazol[4,3-a][1,4]diazepin[1]
Hely Név
2 bróm-
4 2-klórfenil-
9 metil-
6H tieno[3,2-f][1,2,4]triazol[4,3-a][1,4]diazepin

A vegyület egy fúziós nómenklatúrában leírt gyűrűrendszerből és az ahhoz kapcsolódó három nem bonyolult szubsztituensből áll.

A fúziót alkotó három gyűrű jobbra látható. A tieno- a tiofén megengedett rövidítése fúzióban.

A fúzió alapgyűrűje az 1,4-diazepin. A két másik gyűrű ehhez kapcsolódik anélkül, hogy egymással közös atomjuk lenne, így egyszerűen felrajzolható a gyűrűrendszer.

A fúziót alkotó gyűrűk eredeti számozása a gyűrűkön belül található.

Ezután meg kell számozni a fúziós gyűrűrendszert. A három gyűrű nem esik egy egyenesbe, vagyis a harmadik gyűrűt a jobb felső negyedbe kell varázsolni forgatással és/vagy tükrözéssel. A két ötatomos gyűrű nem lehet egy egyenesben, mert ekkor a harmadik gyűrű középen lenne, nem a felső negyedben. Tehát két lehetőség marad. A kettő közül azt választjuk, amelyikben a heteroatomok a legkisebb számokat kapják.

A felrajzolt helyzetben a tiofén és diazol (majdnem) vízszintes tengelyen van, és a triazol a jobb felső negyedben. A számozást a triazol 5-ös atomján kell(ene) kezdeni. Az első heteroatom (a triazol 1-es nitrogénatomja) a 2-es helyszámú lenne.

A másik lehetőség a tiofén–diazepin tengely. Ehhez tükrözni és forgatni kell a felrajzolt gyűrűrendszert. A számozást a tiofén 1-es szénatomjával kell kezdeni. Ez a nyerő változat. A számozás kék színnel a gyűrűrendszeren kívül látható.

Ezután következnek a kettős kötések. Először a 6-os atomot tesszük telítetté (6H: kiemelt hidrogén). Ezután felrajzoljuk a kettős kötéseket, és kiderül, hogy egyetlen lehetőség marad úgy, hogy maximális számú, nem szomszédos kettős kötésű legyen a vegyület. (A szén legfeljebb 4, a nitrogén 3 vegyértékű lehet.)

Végül a gyűrűrendszerhez illesztjük az előtagként megadott három szubsztituenset.

Jegyzetek

  1. Brotizolám (magyar Wikipédia)