„Kémia:Hidroklorotiazid” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
17. sor: 17. sor:
 
Egyedül az alapnév problematikus. A kiinduló név az 1,2,4-tiadiazin, ami [[Hantzsch-Widman-rendszer]]beli név. Az [[-in]] végződés 6 tagú [[teljesen telítetlen]] (hetero)gyűrűt jelent. Az 1-tia- az 1-es szénatomot kénre cseréli, a 2,4-diaz- pedig a 2-es és 4-es szénatomot nitrogénre.
 
Egyedül az alapnév problematikus. A kiinduló név az 1,2,4-tiadiazin, ami [[Hantzsch-Widman-rendszer]]beli név. Az [[-in]] végződés 6 tagú [[teljesen telítetlen]] (hetero)gyűrűt jelent. Az 1-tia- az 1-es szénatomot kénre cseréli, a 2,4-diaz- pedig a 2-es és 4-es szénatomot nitrogénre.
   
A [[benzo-]] előtag az előbbi gyűrűhöz benzolgyűrűt kapcsol. A kapcsolódás helyét a telített szénatomokból lehet tudni. Az 1-es atom két vegyértékű kén: a két vegyérték kell a gyűrűhöz kapcsolódáshoz. A 2-es atom hidrogénje a kiemelt hidrogén (2''H''), és a 3-as és 4-es atom is telített (3,4-dihidro). Így a benzolgyűrű csak a 5:6-os élhez kapcsolódhatik.
+
A [[benzo-]] előtag az előbbi gyűrűhöz benzolgyűrűt kapcsol. A kapcsolódás helyét a telített szénatomokból lehet tudni. Az 1-es atom két vegyértékű kén: a két vegyérték kell a gyűrűhöz kapcsolódáshoz. A 2-es atom hidrogénje a kiemelt hidrogén (2''H''), és a 3-as és 4-es atom is telített (3,4-dihidro). Így a benzolgyűrű csak az 5:6-os élhez kapcsolódhatik.
   
 
Ezután átszámozzuk az új gyűrűrendszert. A számozást a kénatomon kezdjük, hogy a heteroatomok a legkisebb [[helyszám]]ot kapják. Más számozási szempont nincs.
 
Ezután átszámozzuk az új gyűrűrendszert. A számozást a kénatomon kezdjük, hogy a heteroatomok a legkisebb [[helyszám]]ot kapják. Más számozási szempont nincs.
24. sor: 24. sor:
 
{{bővebben|Lambda}}
 
{{bővebben|Lambda}}
   
  +
[[Fájl:Hidroklorotiazid.svg|bélyegkép|jobbra|250px|{{hulink|Hidroklorotiazid}}]]
A szulfonamid a [[-szulfonsav]] ([[Fájl:Szulfonil-hidroxid csoport.svg]]) utótag [[-amid]] utótaggal módosított változata<ref group="Erdey">C-822.1., 361. oldal.</ref> ([[Fájl:Szulfonamid.svg]]).
+
A [[-szulfonamid]] a [[szulfonsav]] [[-amid|amidja]].<ref group="Erdey">C-822.1., 361. oldal.</ref> ([[Fájl:-szulfonamid.svg]]).
  +
  +
Most már fel tudjuk rajzolni a teljes vegyületet (jobbra). <code>6-Klór-1,1-dioxo-3,4-dihidro-2''H''-1λ<sup>6</sup>,2,4-benzotiadiazin-7-szulfonamid</code>
 
{{clear}}
 
{{clear}}
   

A lap jelenlegi, 2020. május 23., 10:36-kori változata

A vegyület IUPAC-neve:

  • angolul: 6-chloro-1,1-dioxo-3,4-dihydro-2H-1λ6,2,4-benzothiadiazine-7-sulfonamide[1]
  • magyarul: 6-klór-1,1-dioxo-3,4-dihidro-2H-1λ6,2,4-benzotiadiazin-7-szulfonamid
3,4-Dihidro-2H-1,2,4-benzotiadiazin
Hely Név
6 klór-
1,1 dioxo-
3,4-dihidro-2H-1λ6,2,4-benzotiadiazin
7 szulfonamid

Egyedül az alapnév problematikus. A kiinduló név az 1,2,4-tiadiazin, ami Hantzsch-Widman-rendszerbeli név. Az -in végződés 6 tagú teljesen telítetlen (hetero)gyűrűt jelent. Az 1-tia- az 1-es szénatomot kénre cseréli, a 2,4-diaz- pedig a 2-es és 4-es szénatomot nitrogénre.

A benzo- előtag az előbbi gyűrűhöz benzolgyűrűt kapcsol. A kapcsolódás helyét a telített szénatomokból lehet tudni. Az 1-es atom két vegyértékű kén: a két vegyérték kell a gyűrűhöz kapcsolódáshoz. A 2-es atom hidrogénje a kiemelt hidrogén (2H), és a 3-as és 4-es atom is telített (3,4-dihidro). Így a benzolgyűrű csak az 5:6-os élhez kapcsolódhatik.

Ezután átszámozzuk az új gyűrűrendszert. A számozást a kénatomon kezdjük, hogy a heteroatomok a legkisebb helyszámot kapják. Más számozási szempont nincs.

A benzotiadiazin 1λ6-os helyszáma azt jelzi, hogy az 1-es atom (a kén) 6 vegyértékű. (A jelzés nélkül 2 vegyértékű lenne.) Ez nem befolyásolja a benzolgyűrű elhelyezkedését, mivel a többlet négy vegyértéket elfoglalja a két oxo-csoport (1,1-dioxo).

A -szulfonamid a szulfonsav amidja.[Erdey 1] (-szulfonamid.svg).

Most már fel tudjuk rajzolni a teljes vegyületet (jobbra). 6-Klór-1,1-dioxo-3,4-dihidro-2H-1λ6,2,4-benzotiadiazin-7-szulfonamid

Jegyzetek

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. C-822.1., 361. oldal.